2023.05.26. 13:47
Eddig 64-szer „kerülték” meg a Földet a zöld buszok, köztük a debreceniek
Az elektromobilitás kérdéseiről tanácskoztak a III. Debrecen Drive nyitórendezvényeként
Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket
Forrás: Kiss Annamarie
A Fenntartható és balesetmentes jövő a járműiparban című szakmai konferenciával kezdődött a harmadik Debrecen Drive pénteken a Nagyerdei Stadionban.
Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy világunk óriási változáson megy keresztül. Míg korábban az informatika határozta meg a jövőnket és a gazdaságot, ma már a mobilitástól függünk. Egy olyan nagy múltú intézménynek, mint a Debreceni Egyetem, kötelessége és felelőssége erre felkészíteni a fiatalokat.
E téren az egyetem meghatározó is a régióban, hatalmas, korszerű tudást adhat át a hallgatóinak. Arra biztatta a jelen lévő fiatalokat, ragadják meg a lehetőséget, így a munkaerőpiacon magas értékű oklevéllel rendelkeznek majd.
Forrás: Kiss Annamarie
Dr. Ailer Piroska Gyöngyi, a Debreceni Egyetem mobilitási és járműipari képzési központ létrehozásáért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettese emlékeztetett, már harmadszorra gyűlnek össze a járműipar szereplői a Debrecen Drive-on, a járműipar seregszemléjén. 120 éve az akkori szereplők egy hasonló konferencián valószínűleg a megvalósíthatóságról beszélhettek volna; hogyan építsenek járműveket, hogyan működnek azok. Később a mindennapi megbízhatóság lehetett a legnagyobb kérdés, majd a minél nagyobb sebesség és teljesítmény, aztán pedig a biztonságra helyezték a hangsúlyt. A múlt század hetvenes éveiben azt hihették, kész van a jármű, de előkerült a fogyasztás és alternatív meghajtás kérdése.
Mára a hajtásláncok átalakítása, elektromobilitás a fókusz, illetve a szoftverek használata (utóbbiak talán át is veszik majd a helyünket a vezetőülésben) – ezekről szól a mai konferencia.
Zöld Busz Program
Közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, mobilitás a hazai közlekedésben címmel tartott nyitóelőadásában dr. Bói Lóránd, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkára elmondta, az Európia Unió nagyon komoly célkitűzéseket tett a közlekedésbiztonság terén, és az unióban a személyi sérüléses balesetek száma jelentősen csökken is a növekvő forgalom és mint több közlekedő jármű mellett.
Magyarországon ciklikusság van a balesetek tekintetében, egy-egy komolyabb jogszabályi változás után javul a tendencia, majd fellazul a fegyelem és romlanak a mutatók. Most épp javul a tendencia, bár ehhez a vírushelyzet is hozzájárult a korlátozó intézkedéseivel. A legtöbb balesetet személyautó sofőrje, valamint a sebességtúllépés okozza, ittas vezetés tekintetében javul a mérleg.
A vírushelyzet idején megnőtt a biciklisek okozta balesetek száma. Bói Lóránd kiemelten szólt a közlekedésre nevelésről, a közlekedési kultúra javításáról, amit egészen kicsi korban kell kezdeni és egy életen át tanulni.
Forrás: Kiss Annamarie
Az elektromos autóbuszokról elmondta, néhány éve kezdtek forgalomba állni Magyarországon, év végig közel 200 lesz az utakon, fele a Volánbusznál. A Zöld Busz Programba az állam jelentős összeget fektet. A volánbuszos mintaprojekt igen pozitív tapasztalatokkal járt, többféle típus van a cégnél, ami összehasonlításra is lehetőséget ad.
Ma többségében dízelbuszok járnak az utakon, de ez változhat az elektromos buszok hatótávolságának növelésével, melyek elterjedhetnek a távolsági buszközlekedésben is. A Zöld Busz Programban az elektromos járművek eddig 64-szer „kerülték” meg a Földet – osztott meg egy érdekességet a helyettes államtitkár. Úgy összegzett, mindenképpen az elektromosságé a jövő a közösségi közlekedésben.
Az elektromos hajtású eszközökről (roller, kerékpár stb.) elmondta, lakossági igény is van a szabályozásukra, mely baleseti szempontból is fontos lenne. Más országokat vizsgálva azt látjuk,változatos a szabályozás, mivel mindenhol új eszközként jelentek meg. Nehezíti a jogalkotó munkáját, hogy nagyon sokféle ezen eszközök kialakítása, sebessége, tömege.
Forrás: Kiss Annamarie
Nem oldja meg a klímaproblémát
Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke szerint az Európai Unió tévúton jár, amikor a fenntarthatóság és a klímaváltozás kapcsán az elektromos autózást erőlteti minden téren, erőszakos módon. Emlékeztetett: az adatok azt mutatják, bár a szén-dioxid mennyisége valóban növekszik a légtérben, de volt már a Föld történetében ez az érték magasabb is, hasonlóan az átlaghőmérséklethez. Továbbá, a klíma is állandóan változik, ráadásul ennek mikéntjét nem is igazán értjük.
Már az alapfeltevés, hogy mit kéne a klímával csinálnunk, gyenge lábakon áll. A világ szén-dioxid-kibocsátásának 10,9 százaléka történik Európában (a legtöbb az USA-ban és Kínában). Ennek a 10,9-nek a 70 százalékáért felelős a közlekedés, annak egy részéért a közúti közlekedés és annak részéért a személygépjárművek. A végső számadat az, hogy a világ szén-dioxid-kibocsátásának az európai személyautó közlekedés kevesebb mint 1,5 százalékáért felel
– mutatott rá a politikus. Szerinte az, hogy az unió jogszabályokkal erőlteti az elektromos autók arányának nagyfokú növelését, irreális és felesleges cél. – Illúzió az elektromobilitást a klímaváltozás felől megközelíteni és parancsszóra csinálni – összegzett.
Úgy véli, figyelmen kívül hagyják azt is, hogy az elektromos energiát is elő kell valahogy állítani, mégpedig hatalmas mennyiséget. Erre egyelőre nincs megoldás, ahogyan arra sem, hogyan lehetne a szükséges rendkívüli kapacitású töltőhálózatot kiépíteni.
Kósa Lajos hangsúlyozta: a kérdést az innováció oldaláról kellene megközelíteni, az innovációt támogatni; ez hozná a megoldásokat, nem a politikai döntések. Hozzátette, az elektromos autózásnak komoly szerepe van, de nem ad választ minden problémára.
Forrás: Kiss Annamarie
Fenntarthatóság a mindennapokban
Úton a fenntarthatóság felé címmel osztotta meg az elektromobilitás területén szerzett tapasztalatokat Tóth Csaba, a Trans-Sped Logisztikai Szolgáltató Központ Kft. fuvarozási igazgatója, cégvezető. Cégükről elmondta többek közt, hogy raktáraik tetejére napelemet telepítettek; ahol lehet, áttértek elektromos targoncára, kiscsomag szállítást egyszer használatos csomagolás mentesen végeznek.
Egy elektromos vontatóval is bővítették a flottájukat, amit fél éve használnak. Egy 5 éves vontatót alakítottak át elektromossá, mégpedig Debrecenben. Alapanyagot szállít teljes terheléssel, napi 95 kilométert tesz meg, nincs időbeli csúszás a töltés miatt. A töltéshez napelemet is igénybe vesznek. Évi 40 tonna szén-dioxiddal kevesebbet bocsát ki, mint a normál vontatók, és lényegesen csendesebb.
Elmondta, a gépkocsivezetők a jármű fogyasztásának 20-25 százalékát tudják befolyásolni aszerint, hogyan kezelik a járművet. A cégnél folyamatosan képzik a sofőröket, illetve adatgyűjtés révén visszajeleznek számukra, hogyan javíthatják a vezetéstechnikájukat. Beszélt arról, hogy a járműgyártók igyekeznek termékeik aerodinamikáját mindig javítani; péládul egy teherautónál 80 kilométeres sebesség felett a légellenállás leküzdésére az üzemagyagfogyasztás 30 százakéka fordítódik. A jármű méretének növelésével is lehet a környezeti terhelést csökkenteni, itt azonban vannak jogszabályi korlátok.
Forrás: Kiss Annamarie
Szabó Péter László, a FAG Magyarország Ipari Kft. – Schaeffler Debrecen ügyvezető igazgatója a cég fenntarthatóság jegyében végzett tevékenységéről beszélt.
– Az autóipar fejlődésével nekünk is át kell alakulni – mondta. A fenntarthatóság, innováció, szenvedélyesség és mind jobb minőségre törekvés fontosságát hangsúlyozta, mint sikerük zálogát. A jövőbeli trendekhez igazodva a fenntarthatóságot emelte ki, ami szerinte nemcsak a klímaváltozás szempontjából fontos, hanem költségkímélő is.
Az energiahatékonyság javítására törekednek, céljuk, hogy hamarosan csak megújuló energiákat használjanak, a munkavégzés biztonságát növelik, illetve igyekeznek a beszállítóik kapcsán is a minimális károsanyag kibocsátást elérni. A cég 2030-ra karbonsmeleges termelést szeretne megvalósítani. Fentiek kapcsán néhány gyakorlati tételt is bemutatott, így például a kompresszorok hőjével vizet melegítenek; épületeik fűtésére tavaly nem kellett gázt használniuk.
SzT
