Kósa: Ha nincs vége a szankciós politikának, ezt nem lehet sokáig bírni

A honatya Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselőjének meghívására érkezett a sárréti település rendezvényközpontjába. A jelenlévőket Vadász Ferenc, a Fidesz helyi szervezetének elnöke köszöntötte, aki emlékeztetett arra, hogy 2015-ben elindult egy hatalmas migrációs hullám, mellyel a mai napig küzdenek a katonáink, rendőreink a határnál. Rámutatott, az Európai Unió nyugati tagállamai és vezetői ezzel kapcsolatban rossz döntést hoztak, hiszen tárt karokkal fogadták a menekültek. S mint mondta, rossz döntést hoztak ezek a vezetők az orosz – ukrán háború kapcsán is, hiszen úgy gondolták, ebbe be kell avatkozni. Emlékeztetett, a magyar álláspont, hogy ebből a háborúból ki kell maradni, s meg kell védeni a magyarok biztonságát.

Bodó Sándor köszöntőjében úgy fogalmazott, amikor helyzet van, akkor érdemes konzultálni. Most pedig helyzet van – szögezte le. – Olyan napokat, hónapokat élünk, amire azt mondjuk, hogy erre nem gondoltunk volna. Ez veszélyes, fontos, hogy cseréljünk véleményt, mert nincs rosszabb, mint információhiányban élni és félni. A valóságnak talán még sohasem volt ilyen éles, határozott szerepe, mint most, amikor percek alatt terjednek a hírek. Fontos, hogy a személyes hitelességünket odategyük. A mi értékrendünkben az az egyik legfontosabb, hogy akkor sem bújunk el, amikor nehezebb idők járnak – hangsúlyozta a képviselő.

Kósa Lajos szerint ez a találkozás fölöttébb aktuális, majd a Honvédelmi Bizottság elnökeként szemlélte a jelenleg zajló háborút. Mint mondta, ez a fegyveres konfliktus „nemcsak” arról szól, hogy emberek halnak meg a „testvérháborúban”, hanem az egész háború számunkra is nagyon fontos dolgokra irányította rá a figyelmet.

Visszatekintésként felidézte, a rendszerváltás azt a közvélekedést hozta el Magyarországon, hogy elérkezett a béke korszaka. Mint mondta, az elmúlt 32 évben a hadsereg ügyéről alig beszéltünk, miközben a Föld 20-30 országában fegyveres harcok dúlnak, holott egy ország akkor van biztonságban, ha sem belül, sem a szomszédjában nincs háború. Rámutatott, az elmúlt 22 évben úgy éltünk Magyarországon, hogy valamely szomszédos országban háború zajlott.

Mikor mondhatjuk el, hogy egy ország biztonságban van hosszú távon? – vetette fel a kérdést. Kifejtette, három dolog kell ahhoz, hogy a magyarok biztonságban legyenek: hadsereg, katonai szövetség, valamint jó külpolitika. A hadsereg kapcsán úgy fogalmazott, hogy 2004-ben a Magyar Honvédség egy új doktrína szerint szerveződött át, megszüntették a sorkatonai szolgálatot és az volt a mondás, hogy egy kis létszámú profi hadsereg mellé egy tartalékos állomány kell, így nincs szükség tömeghadseregre. Meglátása szerint bár a modell önmagában nem hülyeség, vannak olyan országok, ahol ez működik. Azonban nálunk nem vitték végig a modellt, leszerelték az állományt, és a tartalékos állomány sem szerveződött meg. – Így köszöntött ránk a 2010-es év, érzékeltük, hogy védelemre szükség lenne, egy katonai fejlesztési programot kezdtünk meg – mondta.

Következő gondolatban Kósa Lajos áttért a szomszédságunkban zajló háborúra. – Az Európai Unió úgy döntött, hogy ebbe a háborúba beszáll, nem harcolófélként, hanem beáll az ukránok mellé: pénzügyi, politikai támogatást ad számukra. Ennek a beszállásnak a legközvetlenebb módja a szankciós politika – mondta. – Már a kilencedik szankció van, teljesen eredménytelenül – szögezte le, hozzátéve, az energiahordozókat érintő szankciók az oroszokat nem viselik meg, azonban minket, és más nyugat-európai országokat igen. A szankciós politika számunkra rettenetes következményekkel jár – jelentette ki. Hangsúlyozta, a kormány küzd a szankciók ellen, kivételeket harcol ki, hiszen a kőolaj-behozatalunk 70 százaléka az oroszoktól függ, ha nincs üzemanyag, többek között leáll a mezőgazdaság.

– Azért csináljuk a nemzeti konzultációt, mert ilyen helyzetben muszáj megkérdezni a magyarokat, hogy mit gondolnak. Az, hogy megkérdezzük az embereket, az a legalapvetőbb – hangsúlyozta.

A Fidesz alelnöke arra biztatott mindenkit, hogy töltse ki a nemzeti konzultációs ívet, majd megindokolta, miért találták szükségesnek a konzultációt. – Átvert minket az unió. Azt mondták, hogy nem lesznek szankciók az energiahordozókra, hogy a szankciók jobban fájnak majd Oroszországnak, mint Európának, a szankciók véget vetnek a háborúnak. A szankciók miatt hétszeresére nőttek az energiaárak, ehhez társul még az infláció és a gazdasági krízis – mutatott rá. Felsorolta, a kormány miként védi a magyar embereket: élelmiszerár-, benzinár- és kamatstopot vezetett be, védi a rezsicsökkentést, valamint gyármentő programot indított. – Ha nincs vége a szankciós politikának, ezt nem lehet sokáig bírni – összegezte.

KD