Volt, aki Debrecenbe „taxiztatta” magát a mentőkkel, aztán hirtelen jobban lett

Győrfi Pál sarokülőjét, Dankó-muzsikát és mosógépszerelőt is kerestek már a 112-es segélyhívón.

A beérkező hívásokat nem diszpécser, hanem egy egészségügyi végzettségű mentésirányító fogadja, aki arra a feladatra van kiképezve, hogy a telefonon kapott információk alapján megpróbálja elbírálni, hogy valóban mentőre vagy más típusú segítségre van-e szükség

Forrás: MW-archív

Meglepő, de hála helyett olykor-olykor rosszindulatú telefonbetyárkodás jut ki a mentőknek. Hallottunk olyat, hogy valaki „szépen” rosszullétre hivatkozva péntek délután mentőt hívott, akiket kiöltözve, sminkben fogadott, majd Debrecenbe „taxiztatta” magát, a kórházba érve pedig hirtelen jobban lett. A téves riasztások természetesen nem mindig rosszindulatúak. A megtévesztő telefonhívásokkal kapcsolatban Győrfi Pál mentőtisztet, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét kérdeztük.

– Az Országos Mentőszolgálat hazánkban megközelítőleg 1,3 millió feladatot lát el egy évben. Ez a Covid-járvány alatt nyilván jelentősen nőtt, hiszen a mintavételezésben is részt vettek a mentősök. Ez napi lebontásban 3500 esetet jelent országszerte, vagyis félpercenként hívják valahová a mentőt. Ezek ráadásul sürgős esetek, hiszen éppen emiatt fordulnak a mentőkhöz – fejtette ki bevezetésként Győrfi Pál.

A mentőtiszt elmondta, hogy Hajdú-Biharban a napi esetszám 200 és 250 közé tehető, tehát óránként tízszer riasztanak mentőt megyénkben. Ez egy átlagos adat, amely időszakonként súlyozódik: élénkebb közlekedési forgalomban több a baleseti bejelentés, mint éjszaka. De meteorológiai szempontból is eltérők a számok: ha beköszönt a hidegfront, sűrűbben jelentkeznek idegrendszeri betegségek, epilepsziás rohamok, de éppen a szülések is hamarabb beindulnak. Melegfront esetén szív- vagy vérnyomásproblémával rendelkezők panaszai szaporodnak meg.

Győrfi Pál elmondása alapján a mentők szempontjából a 112-es hívószám egy jobb világot hozott
Forrás: Napló-archív

– Az 1,3 millió közül 30–40 ezer esetben van szükség azonnali életmentő beavatkozásra. Ez nem azt jelenti, hogy a többi esetben indokolatlan a mentők igénybevétele, hiszen elképzelhető, hogy valaki egy végtagtörés következtében nem tud lábra állni, vagy épp hirtelen nagy fájdalmai vannak – mondta a szóvivő.

Jó szándékú félrevezetés

– Az indokolatlan hívások három csoportra bonthatók. Az egyik az, amikor a mentőt hívó személy valójában jóindulatú, csak éppen túlbecsüli a problémát. A kérdés az, hogyha valaki felismer egy rendellenességet, akkor mennyire tudja jól kalibrálni: van-e olyan súlyos az eset, hogy azonnal rohamkocsit kell hívni, vagy ráér a beteg hétfőn elmenni a háziorvoshoz – folytatta a szakember.

A másik csoport az, amelyik még szintén segítő szándékú, de a mentésirányító összehúzza a szemöldökét, amikor például a bejelentő meglát valakit az utcán feküdni, de nem megy oda hozzá, hanem azonnal mentőt hív.

Ez sok esetben úgy végződik, hogy mire kiérkezünk, az illető már ott sincs. Talán csak lepihent, többet ivott a kelleténél, és egy időre elbóbiskolt. Előfordult olyan is, hogy egy fűben napozó emberhez hívtak mentőt. Vagy épp egy padon hagyott zsákhoz riasztották a kocsit, mert azt hitték, hogy egy fekvő ember.

– Mindig azt kérjük, hogy az emberek egy ilyen esetben lépjenek oda, és próbálják legalább azt megállapítani, hogy mekkora a baj. Előfordulhat ugyanis, hogy tényleg azonnali segítségre van szükség, mert az illetőnek leállt a szíve, és azonnal meg kellene kezdeni az újraélesztését – hangsúlyozta Győrfi Pál.

Felelősségteljes elbírálás

A szóvivő ismertette azt is, hogy a beérkező hívásokat nem diszpécser, hanem egy egészségügyi végzettségű mentésirányító fogadja. Arra a feladatra van kiképezve, hogy a telefonon kapott információk alapján megpróbálja elbírálni, hogy valóban mentőre vagy más típusú segítségre van szükség. Az ő munkáját különböző protokollok, szoftverek is segítik, a kérdésekből kapott válaszok alapján a rendszer javasol egy megoldást, így optimalizálva a munkát. Természetesen sok múlik a bejövő információkon, mert ha a bejelentő túl izgatott vagy éppen ittas, nyilván a döntés is nehezebb lesz.

– A mentőknél általános alapelv, hogy mindig a beteg javára tévedjünk, és inkább feleslegesen érkezzen ki a mentő, minthogy ne küldjünk segítséget ahhoz, aki életveszélyben van – hangsúlyozta a mentőtiszt.

Győrfi Pál elmondása alapján a mentők szempontjából a 112-es hívószám egy jobb világot hozott. Míg a régi időkben a 104-es számon közvetlenül a mentők vették fel, ma már az Egységes Segélyhívó Rendszer (ESR) operátorával beszél a bejelentő. Így nagyobb részben náluk csapódnak le azok a hívások, amikor valaki obszcén módon belekiabál a telefonba, és a felmenőket emlegeti. Vagy épp viccből telefonál az illető, hogy az állatkertet hívta.

Győrfi Pál felidézte: olyan is előfordult, hogy valaki a teraszán gyönyörködött abban, hogy egy általa bejelentett, nem létező balesethez kivonultak a rendőrök, a mentők és a tűzoltók
Forrás: MW-archív

De magát Győrfi Pált is kereste már egy idős hölgy a 112-esen, mondván: fent van a Facebookon, hogy ingyen elvihető a sarokülője. Van, aki Dankó muzsikát szeretne hallgatni, vagy épp a mosógép elindításában kér tanácsot.

Emberélet is lehet a viccelődés ára – Az indokolatlan hívások harmadik típusa a rosszindulatú, szándékos megtévesztések. Bár ez első hallásra bizarrnak tűnik, de előfordul. Szerencsére nem túl sűrűn: országszerte egy-két naponta találkozunk hasonlóval.

Közveszély okozása

Sok esetben nem is feltétlen a mentők a célpont. Lehet, hogy az illető haragszik a szomszédjára, és éjjel kettőkor ráhívja a mentőt, hogy azok felébresszék. Abba nem gondol bele, hogy a feleslegesen kiérkező rohamkocsira talán máshol nagyobb szükség lenne. De olyan is előfordult, hogy valaki a teraszán gyönyörködött abban, hogy egy általa bejelentett, nem létező balesethez kivonultak a rendőrök, a mentők és a tűzoltók. Fiktív balesethez riasztottak már mentőhelikoptert is, aminek különösen magas költsége van – foglalta össze.

Ezekben az esetekben a mentőszolgálat közveszély okozása címen szabálysértési eljárást indítványoz, aminek komoly pénzbüntetés is lehet a következménye. Győrfi Pál szerint Hajdú-Biharban rosszindulatú vaklármával szerencsére ritkán, talán havonta egyszer találkoznak, de indokolatlan hívások, rosszul felmért helyzetek naponta előfordulnak.

Hajnal László