Érzelemdús évadon van túl a Vojtina

A Vojtina Bábszínház szerdai évadzáró tájékoztatóján egyre csak az a tény járt fejemben, hogy a pelikánok akár ötezer kilométeren keresztül tudnak repülni megállás nélkül. A negyvenhét éve alapított művészeti együttes idei teljesítménye is hasonlatos a jelképpé választott madáréhoz. Az elmúlt hónapokban 449 előadást játszottak, s csaknem ugyanannyi néző lelkét gazdagították, mint a megelőző évadokban. Idén ez 34 ezer 170 főt jelentett és 95 százalékos nézettséget. – Meghálálta magát, hogy a koronavírus okozta bezárás alatt is folyamatosan kapcsolatban voltunk a közönséggel. A nyitás után a társulat és a közönség mentális állapotának felmérése volt az elsődleges feladatunk – mondta Asbóth Anikó igazgató.

Az évad eredményeként kiemelte, az intézmény kommunikációs fejlesztéseit, a honlap felhasználóbarátabbá formálását, a marketing felfrissítését. Szólt a Lázár Ervin programról, amely nyomán kormányzati támogatással országszerte kisiskolásokat juttatnak kulturális élményhez, többek között vojtinabeli előadásokhoz. Említette a hagyományteremtő Vörössipkások Találkozóját, amelyet újra megszerveznek majd a 2023-as nemzetközi kezdeményezésbe, a Színházi Olimpiába ágyazva. Ez utóbbi előre lendítheti az idén megtorpant Vitéz László Bábtér kialakításának folyamatát, szakmai programjainak megvalósítását. Elhangzott, Nagyváradon, Kaposváron és Kecskeméten mérették meg egy-egy alkotásukat. A találkozókról szakmai és közönségsikerektől épülve tértek haza.

Érzelemdús évad

Láposi Terka játszószínházi vezető érzelemdús évadnak nevezte a mögöttük álló időszakot. A korábbi online jelenlét, illetve az augusztusi riadalom, hogy lesz-e közönségük, egy újfajta hozzáállást, önmagukra tekintést, kifordított nézőpontot eredményezett. – Nagyon sokrétűen tudtunk kommunikálni, még nyitottabbak lettünk, a kimondott szó, a leírt betű és a hozzá társított kép teljes koherenciáját meg tudtuk újítani – fogalmazott. Az évadban 231 játszószínházi művet élvezhetett a közönség, köztük középiskolásoknak szóló, érzékenyítő részvételi színházi darabokat, osztálytermi előadásokat. Láposi Terka beszélt a tárlatokról, amelyekkel igyekeztek megmutatni, hogy a fény, anyag, forma, tárgy mit jelent a bábban. Az e kiállításokra érkezők nem nézők, hanem nyomban résztvevői, formálói a térnek.

Az elkövetkező év fontos pontjaként említette a gyermekjogokról, az óvodások világképéről, s benne önmagukról alkotott meglátásáról szóló októberi nemzetközi konferenciát, amelynek a debreceni bábosház is részese.

A lezárás még nem vakáció

Puskás István alpolgármester köszönetét fejezte ki a társulat minden tagjának. Hangsúlyozta, ma is érzékelhető jelei vannak annak a változási folyamatnak, amelyben Debrecen van jelenleg, de ez egyre intenzívebb lesz. Néhány év múlva nagyon más városban fogunk élni. Fontos, hogy ebben a változásban tisztázzuk a magunk helyét, viszonyait, azt, hogy mit tegyünk másokért, magunkért. A bábszínházban pedig éppen ezt teszik.

Bár a pezsgős koccintással az évadot hivatalosan lezárták, az ajtók mögött nem áll meg a munka: tervezik a következő évadot, előkészítik az új darabokat, szervezik az augusztusi próbákat és a Múzeumok Éjszakáján még „porondra” lépnek a Cirkusz Minimus! tagjai. 

HaBe