Az oktatás a gazdasági fejlődés záloga

Szerdán kezdődött a debreceni önkormányzat és a Debreceni Egyetem Műszaki Karának közös szervezésében az Ipar Napjai elnevezésű rendezvény. A háromnapos esemény nyitónapján Papp László nyitóbeszédében a városfejlesztés összehangolt gazdasági stratégiájáról és a növekedéssel járó kihívásokról beszélt a Nagyerdei Stadion sajtótermében. – A Debrecenben jelenleg zajló folyamatok az élet minden területre kifejtik majd hatásukat: az oktatásra a közlekedésre és a kulturális életre. Az évtized végére a debreceni gazdaság akár a hatszorosára, a munkaerőpiac pedig 40 százalékkal is növekedhet – mondta Papp László.

A polgármester emlékeztetett az iparterületi fejlesztésekre: az észak-nyugati és a déli gazdasági övezet együttesen 1200 hektárnyi területével hét év alatt megtízszereződött a város iparterülete. Mint mondta, Debrecen arra törekszik, hogy bebiztosítsa regionális vezető szerepét.

– Olyan vállalatokkal kötöttünk együttműködési megállapodást, amelyek a 21. század ipari technológiáját képviselik. A megújuló energiára, energiatárolásra és az elektromos autógyártásra épülő iparágakat. Nem a múltat, hanem a jövőt. A Debrecenbe érkező cégek az egyetem tudásbázisára és a magasan képzett munkaerőre építenek. Éppen ezért kulcskérdés az ipar és az oktatás együttműködése, ezért a képzések terén is terjeszkedni kell – fejtette ki. Papp László hozzátette, az elmúlt években 10 milliárd forintnyi forrást használtak fel a debreceni oktatási rendszer fejlesztésére.

Mint mondta, a döntéshozók az egyensúly fenntartásának alapelvét követik, hogy a fejlődési folyamatok ne szakadjanak el egymástól.

– Debrecen 2025 körül eléri az ipari növekedés maximumát, mivel jelenleg már 70 százalékban lekötött munkahelyteremtő beruházással rendelkeznek az ipari területek, továbbiak bővülésére a városnak nincs szüksége. Ehelyett a szolgáltatói szektorra és a kreatív iparra kell koncentrálni a következő években. Emellett nagy kihívást jelent a közlekedésfejlesztés is a város számára – vetítette előre a városvezető. Megemlítette az úthálózat fejlesztését, a csomópontok kapacitásbővítését, a keleti körgyűrűk kiépítését, valamint a tócóvölgyi kisállomástól a Dobozi lakótelepig tartó hármas villamos tervét, mely a nyugati és a keleti vasútvonalat fogja összekötni.

A polgármester kitért a Zöld Város Program fontosságára is.

Utalt a jelenlegi autóbuszpark lecserélésére, a repülőtér mellett lévő napelemparkra és a Civaqua-programra. Mint fogalmazott, egy víz nélküli városban a megváltozó klimatikus viszonyok közepette fontos jelentősége lesz az elkövetkező években, hogy Debrecennek legyen felszíni vízzel kapcsolata és vízutánpótlása. A környezettudatosság mellett lényeges szempont az is, hogy a betelepülő vállalatok megújuló energiákat tudjanak hasznosítani. – A legnagyobb kihívás, hogy Debrecen lakáspiaci folyamatait megfelelő irányba tudjuk mozdítani, hiszen egy gazdaságilag növekvő városban az árak óhatatlanul megemelkednek. Az elmúlt négy évben 40 százalékot növekedtek az ingatlanárak Debrecenben – mondta. A polgármester szerint a következő években tízezer lakást kellene építeni, hogy a lakásárakat legalább szinten tartsák. Szóba hozta a város déli részén folyamatban lévő lakóparkfejlesztéseket, valamint a Tócóvölgy 2 terveit.

Emellett szerinte a város úgynevezett rozsdaövezeteiben – mint például a Vágóhíd utcai felhagyott iparterületekben – is van potenciál, ezek 40-50 hektárnyi területet érintenek a város szövetébe illeszkedve.

– A Műszaki Karnak nagy szerepe van abban, hogy fenn tudjuk tartani a város fejlődését. Nyilvánvalóan nemcsak mérnökökre, hanem technikusokra és szakmunkásokra is szükségük lesz a cégeknek, éppen ezért a Debrecen Szakképzési Centrummal is együttműködünk. A karon jelenleg több mint háromezer hallgató tanul, ez az elmúlt négy évhez képest 31 százalékos növekedést jelent. Az építőmérnök szakon a hallgatói létszámunk országszerte a második legnagyobb, valamint a néhány évvel ezelőtt indult járműmérnöki képzésben is a második helyen állunk – mondta beszédében Husi Géza. A Műszaki kar dékánja megoldandó kihívásnak nevezte a mesterképzésben résztvevők összetételét. Elmondása szerint műszaki menedzser képzésre 52, míg gépészmérnöknek 14 százalékban jelentkeznek a hallgatók, ez az arány pedig finomhangolást igényel az utánpótlás szempontjából. A dékán szerint a tudományos cikkekkel kapcsolatban is szemléletváltásra van szükség, sokkal inkább az ipar számára gyakorlati hasznot jelentő cikkekre kell hangsúlyt fektetni. Husi Géza a járműipari képzés kapcsán az Ótemető utcai campus kormányzati támogatásból finanszírozott bővítésének tervét is bemutatta. Többek között az intézmény Virág utcai kapubejárója helyén egy új szárny létesül, valamint a Mechatronika Tanszék jelenlegi épületét is felújítják. Várhatóan néhány hónapon belül elkezdődhet az építkezés. Emellett egy hiánypótló beruházás, egy elektromos autók teszteléséhez használatos mérőlabor megépítése is tervben van.

Kossa György, az ITK Holding Zrt. vezérigazgatója az autóbuszgyártás kihívásairól és elért eredményeiről számolt be.

– A logisztika nehézségek égető problémát jelentenek. A szállítási idők kitolódnak, ami nemcsak a késztermék gyártóját, hanem a beszállítót is érinti. Szintén kihívás az energiaválság, mivel energia nélkül az ipar nem működőképes. Ez már a háború előtt is valós probléma volt, a konfliktus pedig tovább mélyítette – mondta, kiegészítve az alkatrészhiányt és az árnövekedés problémakörével. Kossa György ide vonatkozóan megemlítette a hajtásrendszerek átalakulása körüli vitát. Azt vallja, egy ideig még mindegyik megoldás – az akkumulátoros, a hagyományos és a hibrid – szerepelni fog a piacon, ám a jövő mindenképp az üzemnyagcella használata felé tart, mivel jelenleg az energia tárolására a hidrogén alkalmas. Az igazgató úgy véli, jelentősen fejlődni fog ez a technológia, és nemcsak a járműiparban, hanem a városi infrastruktúrákban is szerepet fog kapni. Végül egy bejelentést is tett: az ITK Holding már készíti az üzemanyagcellás buszt, amit egy éven belül be fognak mutatni. 

HL