Tizenketten vehették át Debrecen díjait az október 23-i ünnepi közgyűlésen

– Debrecen szabadságszeretete megmutatkozik ma is, 65 évvel az 1956-os forradalom után, amikor sok esetben nemzetközi politikai színtéren kell képviselnünk a szabadságszeretetünket, szabadságeszményeinket – hangsúlyozta Papp László, Debrecen polgármestere a Kölcsey Központban szombaton megrendezett ünnepi közgyűlésen, amelyen átadták a város díjait is.

A polgármester felidézte azt is, hogy néhány napja avatták a Kölcsey Központban Görömbei András, Debrecen díszpolgára, irodalomtudós, akadémikus emléktábláját.

Mint elmondta, az 1956-os forradalom a professzor számára az egész életében alapvető igazodási pont volt. A magyarság szabadságküzdelméről mindig a nemzeti összefogás követendő példájaként beszélt. A forradalom emlékére az egyetem mellett felállított Melocco-szobor leleplezésekor elmondott emlékbeszédében is így fogalmazott 2003-ban: nemzeti felelősségünket nemzeti szétszórtságunk is sokszorozza, hiszen az elszakított és a nemzeti létében veszélyeztetett kisebbségi magyarság és a nyugatra szóródott magyarság számára is csak egy erős karakterű, kemény tartással rendelkező, életakarattal áthatott nemzet adhat közösségi bizodalmat.

Elsőként az országban

– Nemzeti összefogás azonban csak az alapdolgokról való közmegegyezéssel jöhet létre – húzta alá a városvezető. – A közmegegyezéshez tiszta erkölcs, tárgyilagos szemlélet, a történelem színe előtt is vállalható magatartás kellene, hogy legyen. Mai tétova útkeresésünk idején legyen példa számunkra az a közös akarat, közös eltökéltség, amellyel a magyar nép az 1956-os forradalom és nemzeti szabadságharc napjaiban nemzetté vált.

Beszédében Papp László kiemelte továbbá: a történelmi példák együtt munkálkodásra biztatják az utókort. Hiszen magunk is akkor tudunk méltóképpen emlékezni, ha az 1956-osok felelősségvállaló összefogását követjük. Illyés Gyula – Görömbei Andrástól gyakran idézett – egyik mondata szerint a szellemi összetartó erő, a közérzés kohéziója nélkül nincs nemzet. Németh László is azt hangsúlyozta, hogy a magyarság 1956 októberében minden korábbinál közelebb került egymáshoz. Ez a titkos szolidaritás, az egybegyúrt nemzet volt a forradalmi napoknak, és az azóta eltelt napoknak talán a legnagyobb meglepetése.

Papp László hangsúlyozta: legyünk büszkék arra, hogy 65 évvel ezelőtt Debrecen is élen járt e szellemi kohézió megvalósításában!

Egyetemi hallgatók és középiskolások, kétkezi munkások, parasztemberek és értelmiségiek mind a forradalom ügye mellé álltak. A kommunista hatalom éppen ettől a hatalomtól rettegett. Amikor október 23. délutánján több tízezres tömeg gyűlt össze a főutcán, és diákok és dolgozók közös akarattal elkezdték leverni az épületekről a diktatúra hatalmi jelképeit, akkor már nem lehetett megakadályozni, hogy a különféle társadalmi csoportokhoz tartozók, az eltérő foglalkozásúak, a sokféle hátterű és érdeklődésű fiatal és idősebbek szoros közösséget alkossanak. A Kossuth utcán demonstráló tömeget már nem tudta szétoszlatni a karhatalom. Emiatt kiadták a tűzparancsot, és 1956. október 23-án délután, elsőként az országban, néhány órával korábban, mint Pesten, eldördült az ÁVH-sok sortüze. A szégyenletes és tragikus tett következtében harmincan megsebesültek, és hárman meghaltak. A mostani ünnepi közgyűlés az ő emléküknek is tisztelettel adózik. A debreceni sortűz áldozatai váltak a forradalom első mártírjaivá.

Az egész magyarság gyarapodik általuk

– Városunk történetében korántsem véletlen ez a szomorú elsőség. Debrecen szabadságszeretete ugyanis évszázadokon keresztül megmutatkozott. Már azokban a reformációval kezdődő időkben is, amikor a protestáns függetlenségi gondolkodásnak egészen a bécsi udvarig volt kihatása – idézte föl Papp László. – A Habsburgok a jogtiprás, üldözés, sőt a börtönre vagy gályarabságra ítélés ellenére sem tudták megtörni. Aztán a szabadság iránti vágy a reformkorban is meghatározó volt a városban, amikor a magyarságért elkötelezett politikai gondolkodás legfontosabb üzenetének részévé vált ez a függetlenségpárti szellemiség, amely aztán az 1848-as forradalom eszményének és törvényeinek megfogalmazásához vezetett. És megmutatkozik ma is – nyomatékosította a városvezető –, 65 évvel az 1956-os forradalom után, amikor sok esetben nemzetközi politikai színtéren kell képviselnünk a szabadságszeretetünket, szabadságeszményeinket.

Papp László szerint ahogyan 65 évvel ezelőtt a forradalmárok a közös cél érdekében képesek voltak összefogni, saját képességeik szerint a legjobbat nyújtani, úgy a ma embereinek is széles körű társadalmi együttműködéssel kell tovább erősíteniük a nemzetünket, s tovább formálniuk a városunkat.

A közgyűlés által elismert polgáraink is a tudásuk legjavát nyújtva járulnak hozzá évtizedek óta Debrecen és a magyarság gyarapodásához, nemzeti identitásunk erősítéséhez. Zenészként, irodalmárként, mérnökként és orvosként, pedagógusként és sportolóként, szociális és karitatív munkát végzőként évek, évtizedek óta rendkívül sokszínűen gazdagítják Debrecen közösségét.

– Tudásuk és elköteleződésük, a képességeik és szakmai eredményeik páratlan módon járulnak hozzá ahhoz, hogy minden korábbinál látványosabban fejlődhet Debrecen. Közösen erősíthetjük tovább szakmai és szervezeti szempontból az egészségügyet, sportot, természettudományt, kulturális és művészeti területeket, valamint a szociális biztonságot is. Az értékalapú, kiemelkedően magas minőségű szakmai feladatvállalásuk szolgálja a közösséget a várost és a magyarságot – emelte ki a polgármester.

A díjazottak

Papp László beszédét követően adták át a város 2021-es díjait. A kitüntetettek a következők.

CSOKONAI-DÍJ

Professzor dr. Szirák Péter 1991-ben végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakán. 1991 és 1994 között aspiránsként dolgozott. 1993 óta az Alföld folyóirat szerkesztője, 2016-tól főszerkesztője. 1994 és 1998 között tanársegéd, 1998 és 2000 között adjunktus, 2000 és 2009 között pedig docens volt a Kossuth Lajos Tudományegyetem, majd a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Tanszékén. 1996-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportjának tagja. 2003-ban habilitált. 2009-ben megalapította és 2018-ig vezette a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékét. 2011-ben akadémiai doktor lett, 2014 óta professzor. Jelenleg a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének oktatója, a doktori iskola programvezetője. 2017 óta a Magyar Tudományos Akadémia Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának tagja. 2013-tól Debrecen irodalmi nagyrendezvényeinek – költészeti fesztivál, ünnepi könyvhét, irodalmi napok – kurátora.

Dr. Váradi Judit a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának egyetemi docense, művészeti menedzser. Közép- és felsőfokú tanulmányait Debrecenben végezte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult. 1988 óta folytat oktatói tevékenységet, emellett a Bárdos Lajos Leánykar, a Bányai Júlia Általános Iskola kórusa, a Voces Iuvenum Kórus és az Ady Gimnázium Leánykarának zongorakísérője volt. Több hangversenysorozat alapítója, az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája és a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar művészeti igazgatója. 2010-ben szerzett doktori fokozatot a finnországi Jyväskylä-i Egyetemen. 2015 óta a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program oktatója és témavezetője, 2016-tól a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem óraadó tanára. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán 2013-tól 2017-ig dékánhelyettes volt. 2018 óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének megbízott kutatója, 2021-ben a Magyar Zenei Tanács elnökségi tagjává választották. Rendszeresen koncertezik itthon és külföldön egyaránt. Állandó kamarapartnerével két CD-t adtak ki.

HATVANI-DÍJ

Professzor dr. Bognár László idegsebész, gyermekidegsebész szakorvos, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja Idegsebészeti Klinikájának intézményvezető professzora. 1982-ben megvédte általános orvosi diplomáját, majd ideggyógyászatból tett szakvizsgát. 1996-ban PhD-fokozatot szerzett. 2003-ban habilitált, valamint egészségmenedzser diplomát kapott. 2004-től a Semmelweiss Egyetem egyetemi magántanára. Több, mint 16 éve Debrecen és a régió lakosainak gyógyításában is részt vesz. Komplett gyógyító idegsebészeti teameket alakított ki. 2005-től 2011-ig elnöke volt az Idegsebészeti Szakmai Kollégiumnak, jelenleg tagja az új Szakmai Kollégiumi Tanácsnak. Tagja továbbá a Magyar Gyermeksebészeti Szakmai Kollégiumnak, a Magyar Gyermekneurológiai Társaság vezetőségének, a Magyar

Idegsebészeti Társaságnak, a Magyar Neuroonkológiai Társaságnak, a Magyar Gerinc Társaságnak, az Európai Gyermekidegsebészeti Társaságnak, valamint az Európai

Idegsebészeti Társaságnak. Közismert igen precíz szakmai munkájáról, a betegek iránti őszinte és emberséges hozzáállásáról.

Professzor dr. Kalmár Ferenc 2002 óta dolgozik a Debreceni Egyetem Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszékén. 2007 és 2020 között a Debreceni Egyetem Műszaki Karának dékánhelyettese volt. 2010 és 2018 között az Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék vezetője, az MSc szak szakfelelőse, az építészmérnöki BSc épületgépészeti specializáció felelőse volt. Tevékeny részvételével épült meg Debrecenben az épületfizikai laboratórium, a

Passzív Szolár Laboratórium – ami a napsugárzás épületenergetikai hatásának vizsgálatára alkalmas – és a Belső Környezet Minősége Laboratórium. Részt vett a Fenntartható Épületenergetikai Információs Központ megépítésében. 2008-ban kezdeményezte a Létesítményenergetikai Klaszter megalapítását. 2010-ben a Földtudományi Doktori Iskolában létrehozta a Fenntartható energetika alprogramot, majd programot, melyben eddig nyolc fiatal munkatársa szerzett PhD-fokozatot. Kalmár Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Öt szakkönyv, 12 jegyzet vagy felsőoktatási tankönyv készítésében vett részt, melyekből több angol nyelvű. Alapítója a létesítményenergetika szakirányú továbbképzési szaknak. Az MTA Építészettudományi Bizottságának tagja.

HAJÓS ALFRÉD-DÍJ

Dzsudzsák Balázs labdarúgó Nyírlugoson nevelkedett, de tehetségének köszönhetően hamar Debrecenbe került. Végigjárta az utánpótlás korosztályokat, és ezzel egyidőben korosztályos válogatott is lett. 2005-ben mutatkozott be a DVSC felnőtt csapatában, ahol hamar meghatározó játékossá vált. Részese volt a klub első bajnoki címe megszerzésének. 2007-ben behívták a felnőtt válogatottba is. 108-szoros válogatottként Király Gáborral együtt csúcstartó a szereplések számát tekintve. Legnagyobb sikere a 2016-os Európa-bajnoki szereplés volt, ahol ő volt a válogatott csapatkapitánya. A portugálok elleni emlékezetes meccsen két gólt is szerzett. Hamar felfigyeltek rá a külföldi klubok is, így a holland PSV játékosa lett, amellyel többek között UEFA Európa-liga csoportkörbe kerültek. Ezt követően orosz és török csapatokban is játszott, majd az Egyesült Arab Emírségekbe került. 2020-ban tért vissza Debrecenbe, ahol vezetésével a DVSC-nek sikerült az NBI-be történő visszajutás. Dzsudzsák Balázs háromszoros magyar bajnok, egyszeres Magyar Kupa-győztes, háromszoros Szuperkupa-győztes, egyúttal holland bajnok és Szuperkupa-győztes is.

Kozma Mihály, a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola labdarúgó szakosztályának vezetője nemcsak a pálya mellett alkotott maradandót. Évtizedekkel ezelőtt az első, városunkban megrendezett nemzetközi kispályás torna gólkirálya volt, majd néhány éven keresztül a DEAC színeiben asztaliteniszezett. Lassan két évtizede annak, hogy az egykori legendás magyar futsal-bajnokcsapattal, a Cső-Montage-zsal a hatodik helyen végzett a Bajnokok Ligájában. A 2002-es siker után egy évvel már a válogatott kispadján találjuk, ahol számos felejthetetlen találkozó fűződik a nevéhez a 220 meccs közül. Évek óta tart előadásokat a Debreceni Egyetemen a labdarúgás történetéről. Az intézmény szervezésében immáron tíz esztendeje rendezik meg a róla elnevezett egyetemi futsal-kupát. Edzői hitvallása szerint a képzésnek és a nevelésnek összhangban kell lennie. Mindemellett a szakosztályon belül is törekszik arra, hogy a gyerekek megismerjék a sportág múltját, vagy akár személyesen is találkozzanak az egykori legendás játékosokkal. Ő hívta életre azt a kezdeményezést, amely során a magyar labdarúgás napján a DSC-SI egyedülálló módon tiszteleg a legendás Aranycsapat 6:3-as győzelme előtt.

Suba László testnevelő tanár, atlétikaedző, 1982-ben kezdte edzői pályafutását. A közel négy évtized alatt több száz fiatal tanítványa nyert korosztályos országos bajnoki címet. 2001-ben megbízták a Debreceni Sportiskola vezetésével. 2017-ben az Európai Atlétikai Szövetség elismerő oklevelét vehette át a sportágban végzett közel négy évtizedes, eredményes munkájáért. 2020-ban a Magyar Atlétikai Szövetség döntésének értelmében az év edzője lett. Még ebben az évben központi edzői feladatot kapott a szövetség kiemelt edzői programjában. 2010 óta dolgozik együtt Kozák Lucával, aki azóta már a 100 méteres gátfutás szabadtéri és a 60 méteres gátfutás fedettpályás felnőtt magyar csúcstartója, olimpikon. Suba László munkája során nagy hangsúlyt fektetett az új módszerek, eszközök felfedezésére, alkalmazására, önmaga fejlesztésére. A magyar atlétikaedzők közül ő volt az első, aki gyógytornászt és erőnléti edzőt bevonva csapatot állított össze, így a feladatokat megosztva, komplex módon segítik Kozák Luca felkészülését. 2021-ben a tokiói olimpián is öregbítették hazánk és

városunk hírnevét.

BONCZ LÁSZLÓ-DÍJ

Kiss Ábel Lukács, a Dorkász Szolgálat Közhasznú Alapítvány igazgatója családjával 14 éve él Debrecenben. Az Úrréti Református Egyházközségben presbiteri és gondnoki szolgálatot lát el. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányai alatt 3 évet Ausztráliában töltött, ahol a helyi anglikán egyház életébe nyerhetett betekintést, s ez idő alatt egy kanadai csapattal közös missziós úton Thaiföldön is járt. Az utóbbi években tanulmányút céljából többször megfordult Angliában és az Egyesült Államokban is. 2017-től 2019-ig a Debreceni Karitatív Testület elnöki tisztségét töltötte be. Elnöki tevékenysége alatt hatékonyan segítette az országosan is újszerű civil összefogást, mindig a rászorulók javára végezte tevékenységét. Személyesen is részt vett több programban. Humánuma, jó szándéka mindenkiben tiszteletet ébreszt. Embertársai iránti alázata példaértékű. A karitatív összefogás erősítésében és megújításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Debrecenben. Magas fokú hivatástudattal, fáradtságot nem ismerő munkabírással és elkötelezettséggel képviseli az alapítványt.

Szemerédy Zsolt látássérült gyermekekkel foglalkozó gyógypedagógiai tanár végzettséget szerzett a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán, majd hat évig a hajdani dr. Kettesy Aladár Általános Iskolában tanított. 1992-ben kezdett el dolgozni az Egyesített Szociális Intézmények Hajléktalanok Gondozási Központjának vezetőjeként. Kimagasló szakmai munkája elismeréséül 1996-ban Pro Caritate díjjal jutalmazták. 2000-től a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője. 2004-ben a hajléktalan-ellátás területén szerzett szakvizsgát. Az elmúlt 29 évben a hajléktalanok és nehéz helyzetbe került családok számára létrehozott szervezet vezetőjeként magas szakmai színvonalon, elhivatottsággal végzett munkájával aktívan hozzájárult Debrecenben a hajléktalanná vált emberek intézményes gondozásának kiépítéséhez. 2007-től a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi tagja. Ötletgazdája volt a Debreceni Karitatív Testület létrehozásának, melynek a ReFoMix alapító tagja. A szociális területen dolgozó szakemberekkel szoros együttműködésben küldetésének tartja, hogy az otthontalanok emberi méltóságukat tiszteletben tartó bánásmódban részesüljenek.

DÓCZY GEDEON-DÍJ

Haba Lajosné 1996 óta a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított Ifjúság Utcai Óvoda – amely jelenleg a város legnagyobb óvodája – intézményvezetője. 1977-től az óvoda dolgozója. Előbb gondozónőként, majd képesítés nélküli óvónőként foglalkoztatták. 1981-ben szerzett óvodapedagógus diplomát a Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézetben. A szakma iránti elhivatottsága, az új kihívások keresése már a kezdetektől jellemezte. 1987-ben szakmai munkaközösség-vezető lett, 1991-ben óvodavezető-helyettesi, 1996-ban intézményvezetői megbízást kapott. Az általa vezetett óvoda kollektívája szakmai munkájával 2001-ben kiérdemelte a Debrecen Város Közoktatásáért kitüntető díjat. Állandó meghívottként véleményével, tanácsaival húsz éve segíti a debreceni közgyűlés oktatási bizottságának munkáját. 2002-től a 33 önkormányzati óvodát tömörítő intézményhálózat egyik óvodavezetői szakmai munkaközösségének irányítását is ellátja. 2013-tól óvodai túljelentkezések esetén részt vesz az érintett gyermekek felvételére javaslatot tévő fenntartói bizottság munkájában.

Kelemenné Fegyveres Ildikó pedagógus, a Lilla Téri Általános Iskola munkaközösség-vezetője, az iskola korábbi intézményvezető-helyettese. 37 éve dolgozik az intézmény pedagógusaként. Pályáját alsó tagozatos tanítóként, valamint napközis nevelőként kezdte, majd 2006-ban intézményvezető-helyettes lett. Az évek során folyamatosan képezte magát. 2005-ben angol nyelvoktatói és angol műveltségi területen megszerzett felsőfokú képzettségével kulcsszerepet játszott az iskola két tanítási nyelvű oktatásának megvalósításában, a mai napig annak egyik felelőseként tevékenykedik. Aktívan közreműködik az intézmény számos pályázatának megírásában és megvalósításában. A projektekhez kapcsolódó szakmai napok résztvevői között is rendszeresen szerepel, előadóként átadva tapasztalatait, tudását a város pedagógusainak. Szakmai munkájának részét képezi az iskola és egyben a város nemzetközi kapcsolatainak ápolása is, mely különböző európai iskolák szakmai együttműködése keretében valósul meg. Jelenleg alsó tagozatosokat tanít az iskolában. Tevékenységével nagyban hozzájárul a gyerekek fejlődéséhez, ahhoz, hogy értékeket elfogadó és teremtő felnőttekké váljanak.

Tirpák Zsolt 2000-ben szerzett történelem szakos diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Pedagógus pályafutását ugyanebben az évben tanárként kezdte a Balásházy János Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégiumban. 2008-ban közoktatás-vezetői szakvizsgát tett, megszerzett szakképesítéseit 2016-ban mentortanári szakvizsgával gyarapította. 2008 és 2015 között a Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola tanára és igazgatója volt. 2015 júliusa és 2019 márciusa között a 11 tagintézményt tömörítő Debreceni Szakképzési Centrum főigazgatójaként dolgozott, 2019. március 1-jétől ugyanezen intézmény kancellári pozícióját tölti be. Feladata az intézményi gazdálkodástól a működéssel kapcsolatos teendők ellátásán át a vállalati kapcsolatokig sok területet ölel fel. Irányításával a centrum szakmai képzési palettája maximálisan igazodik a munkaerő-piaci elvárásokhoz, Debrecen és a régió gazdaságfejlesztési igényeihez. Tirpák Zsolt a Debreceni Egyetem Műszaki Karának tiszteletbeli egyetemi docense, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi konzulense.

A debreceniség beszippant

A díjak átadása után Papp László hangsúlyozta: az egyik legjobb pillanata a munkájuknak az, amikor amikor jelen lehetnek egy-egy elismerés átadásán. Neki és a város közgyűlésének igen nagy megtiszteltetés, hogy átadhatta a díjakat. A díjazottakról készített és az ünnepségen levetített kisfilmek megerősítenek minket abban, hogy a város közgyűlése most is nagyon jó döntést hozott. Október 23-án olyan teljesítményeket ismerünk el, amelyek nem általánosan egy nehezen körülhatárolható munkásságot fémjeleznek, hanem amelyek szakmára nagyon jól körülhatárolható területre fókuszálnak – legyen szó művészetekről, tudományról, sportról, oktatásról, szociális területről.

Mint arra a városvezető felhívta a figyelmet, a kisfilmekben elhangzott vallomások, gondolatok is megerősítik azt, hogy Debrecen közgyűlése 2021-ben is az adott szakterületen a lehető legjobb szakmai teljesítményt nyújtó embereket ismerte el,

akik mindemellett rendkívüli emberségről, tisztességről és városszeretetről tesznek tanúbizonyságot.

Nagyon fontos üzenet a Debrecenhez kötődés is. A debreceniség akkor is mindent meghatároz egy-egy életpálya alkalmával, ha valaki nem itt született, vagy nem itt éli teljes egészében az életét. A debreceniség beszippant, és meghatározza az ember jellemét, karakterét, életútját.

– Nagyon büszke vagyok arra, hogy az elhangzott gondolatokban az együtt munkálkodás a debreceniség jegyében nagyon komolyan tetten érhető – hangsúlyozta Papp László. – Ez a város azért halad, azért fejlődik ilyen mértékben, mert azok, akik nagyot alkotnak, ezt a művet nemcsak a magukénak, hanem a városénak is érzik. Nem egy életpályát lezáró díjat adtunk át, hanem egy olyan elismerést, amely arra kell hogy ösztönözze a kitüntetetteket, hogy a jövőben is ugyanígy a munkájukat, mint eddig. A Kölcsey Központban megrendezett, szombati ünnepi közgyűlés a Szózat eléneklésével ért véget.

Vass Attila