„Debrecenben menő zöldnek lenni”

Debrecen zöld munkacsoportja a Future of Debrecen mozgalom égisze alatt nemrég A mi Civaquánk címmel hívta ötletelésre a cívisvárosiakat. Debrecen legnagyobb környezetvédelmi projektjének köszönhetően rengeteg zöldterület kel életre, olyan vizes élőhelyek, kirándulóhelyek, pihenőhelyek, sportolásra alkalmas terek jönnek létre, ahol a debreceniek kikapcsolódhatnak és programokat tervezhetnek. Ezek megvalósítására várt ötleteket a fiataloktól, családoktól, közösségektől, baráti társaságoktól. A megmérettetés a végéhez közeledik, a kiírás előzményeiről és részleteiről a Napló Balázs Ákos alpolgármestert, Debrecen zöld munkacsoportjának elnökét kérdezte, a szakmai közösségből szerkesztőségünk vendége volt Nagyné Pálfi Zsuzsa környezetgazdálkodási agrármérnök, valamint Lenner Ádám, a Tiszatáj Közalapítvány természetvédelmi és tájgazdálkodási menedzsere is.

Lezárult a Civaqua első ütemének közbeszerzése, mire számíthatnak a debreceniek a közeljövőben?

Balázs Ákos: A Debrecen 2030-as programban új környezetpolitikát hirdetettünk, ennek zászlóshajója a Civaqua. Ötvenéves álom válik most valóra azzal, hogy a beruházást támogatja a kormány. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság alkot konzorciumot, Debrecen városával szorosan együttműködve ők a megvalósítók. Ebbe a folyamatba bevontuk a zöld munkacsoportot is. A közbeszerzés lezárult, így elkezdődhet a munka, a szerződés aláírásával a kiviteli tervek elkészítése is elkezdődött.

Az első kapavágás tavasszal lesz, és mivel 2023 év végéig meg kell történnie a pénzügyi elszámolásnak, biztos, hogy akkorra megérkezik a víz Debrecenbe.

Hol kapcsolódik a beruházáshoz A mi Civaquánk-pályázat?

Balázs Ákos: Az első ütem kivitelezése mellett a kettes ütem tervezése is elkezdődött, ebben is szorosan együttműködik az állam az önkormányzattal. Az első ütem célja, hogy a víz eljöjjön Debrecen határáig, onnan pedig a Tócóba, a második ütemben pedig szeretnénk továbbvinni a vizet a Kondoros-patak irányába, a Nagyerdő vízpótlására, illetve a Fancsikai jóléti tavak irányába. Már az első ütemben is lesz néhány látványos fejlesztés: a Liget lakóparktól északra található kéthektáros területen létesítünk egy tavat, valamint a Tócó-ér a józsai szakaszán zsiliprendszert alakítunk ki. További vizes élőhelyek kialakítását, melyek az eredeti állapot visszaállítását szolgálják, valamint a jóléti-rekreációs fejlesztéseket a kettes ütemben fogjuk tudni betervezni és beépíteni. Ezt közös gondolkodással tervezzük a debreceniekkel. A Future of Debrecen-mozgalom részeként, a zöld munkacsoporttal együttműködve hirdettük meg az ötletpályázatot, mellyel nem titkolt szándékunk az volt, hogy fiatalokat, a jövő generációját is megszólítsuk.

A kiírás hatékonyan érzékeltette a debreceniekkel, hogy aktív részesei a Civaquának, hogy valóban fontosak az ötleteik?

Balázs Ákos: Azt gondoljuk, hogy igen, sikerült, mivel hetven csapatban több mint kétszázhetven pályázó jelentkezett, és több generáció, de legfőképp a fiatalok képviseltették magukat. Ezeket az ötleteket szeretnénk beépíteni a Civaqua-program 2-es ütemébe. A többlépcsős pályázatot közösen alakítottuk ki a zöld munkacsoporttal, amely során a pályázók részletesen megismerhették a beruházás szakmai, műszaki feladatait.

Csütörtökig tíz bemutatkozó videó közül választhatunk a Future of Debrecen honlapján. Mi várható utána?

Balázs Ákos: A döntőt pénteken rendezzük meg, ekkor derül ki, hogy mely csapatok ötleteit találja a zsűri a legjobbaknak, valamint az is, hogy melyik csapat ötlete nyerte el a debreceniek legtöbb szavazatát. A tét nem kicsi, hiszen az első három helyezett és a közönségdíjas csapat ötlete beépül a Civaqua-programba, és értékes nyereményeket vihetnek haza.

A győztes csapat minden tagja egy közel egymillió forintos elektromos kerékpárt nyer, ami amellett, hogy értékes, a jövő egyik közlekedési eszköze. A második helyezett csapat tagjai egyedi Green Drops Farm hidropóniás berendezés tulajdonosai lesznek, míg a harmadik csapat tagjai a Tócó-ér feletti hőlégballonos repülést nyernek. A közönségdíjat az a csapat viheti haza, akire a legtöbb debreceni szavaz csütörtök délig, ők Máté Bence természetfotóssal mehetnek el egy fotós túrára.

Eddig csaknem kétezren voksoltak a legjobb tíz bemutatkozó videó valamelyikére. Egy ötletet sem szeretnénk elveszíteni, ezért, akik nem jutottak be a legjobbak közé, az ötletük egy-egy elemét szintén szeretnénk majd beépíteni a programba.

Az ötletpályázat lezárása után a jövőben is szeretnénk folytatni az együttgondolkodást, hogy továbbra is a párbeszéd formájában oszthassák meg velünk ötleteiket a debreceniek. A személyes találkozók és pódiumbeszélgetések nagy része a pandémia miatt elmaradt ugyan, de a vírushelyzet elmúltával szeretnénk minél több személyes párbeszédet, közös gondolkodást. Az ötletpályázat mint kommunikációs forma bizonyítottan jó, így ezt más témákban is szívesen használnánk.

Milyen képet mutatna Debrecen alternatív jövője, ha nem valósulna meg a Civaqua-program?

Nagyné Pálfi Zsuzsa: A globális felmelegedésből fakadóan a hőhullámok intenzitása és gyakorisága megnövekedhet, ami már önmagában is kihívás. A változó mikroklímát a növényzet tudja enyhíteni, azonban ha a talajvízszint csökken, a zöldfelületek száradásnak indulnak. Másik kihívás a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása, például a nem egyenletes vízeloszlás jelenségének gyakorisága. Ha az eső egy helyen lezúdul, máshol pedig kevés esik, az a mezőgazdasági területeken okozhat nagy problémát, amely majd az élelmiszerellátásunkat veszélyeztetheti.

Minden élő szervezetnek szüksége van vízre, és minél összetettebb az élő szervezetek hálója, annál jobban tud reagálni a szélsőségekre. Minél változatosabb például a növényvilág, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy a száraz időszakban is tud alkalmazkodni a környezethez. Mi, emberek a természet tökéletes piramisának vagyunk a csúcsán, így ha sérül az ökoszisztéma, az természetesen ránk is hat. Ez nemcsak hosszú, hanem rövid távon is bekövetkezhet.

Fontos, hogy ezt mihamarabb átlássuk, és az egyre terjedő klímadepresszió nyomása helyett aktív részeseivé váljunk a környezet- és természetvédelemnek.

Hétköznapi emberként mit tehetünk a közvetlen környezetünk megóvásáért vagy a természet védelméért?

Lenner Ádám: A változás folyamatos, és ebben minden fajt az alkalmazkodás tart életben. Ez a változás egyre gyakrabban érzékelhető, most nyáron például ötször volt hőhullám. Ezek elszívják a vizet a növényekből, melyek a tápláléklánc alját képviselik, és ha ez a láncszem kiesik, az egész rendszer borul. A hétköznapokban nagyon sokat tehetünk a környezetvédelemért, például ha tömegközlekedéssel vagy kerékpárral indulunk útnak. A természetvédelem a körülöttünk lévő fajok segítése is, így fel kell mérnünk, hogy ahol élünk, milyen fajokat tudunk segíteni a rovaroktól, a kétéltűektől, a denevéreken át a madarakig. Sok faj osztozik velünk az élettéren, a lakótelepek parkjaiban vagy a kertes házak udvarain, ahol szaporodó, búvó és táplálkozó közegeket hozhatunk létre a nekünk szimpatikus állatoknak, legyen az fecske, mókus, sündisznó vagy denevér. Ha például kertes házunk van, a növényzetet megválaszthatjuk úgy, hogy őshonos növényeket ültetünk, ugyanis ezzel táplálkoznak a növényevők. Ugyanakkor például nagyon fontosak a denevérodúk is, hiszen érthető, hogy a panelházakat szigetelni kell, ám ezzel nagyon sok példányt elűzünk, akik aztán nem találnak menedéket, mivel a belvárosnak nincsenek odvas fái.

Miért épp a denevér? Milyen indokkal veheti rá magát az egyszeri városlakó, hogy „megszelídítsen” egy ennyire népszerűtlen állatot?

Lenner Ádám: Köztudottan a „nemszeretem” állatok közé tartoznak, de tévhit, hogy vért szívnak vagy a hajunkba ragadhatnak. 2014 óta foglalkozom denevérérzékenyítéssel, és azt látom, hogy nagyon sokat változott pozitív irányba a megítélésük. Sokan félnek tőlük, mert éjszaka mozognak, kaparnak, vinnyognak, de tudomásul kell vennünk, hogy mennyire hasznosak. Rengeteg szúnyogot fogyasztanak el, ami kutyák életét is megmentheti, ugyanis ezzel csökken a szívférgesség veszélye, ami egyébként egyre gyakoribb betegség. A klímaváltozás miatt olyan szúnyogfajok is megjelenhetnek, amelyek ránk, emberekre nézve terjeszthetnek komoly betegséget. Sok denevérfaj van, más-más odút igényelnek, ezekről nagyon sok fontos információ található meg a Future of Debrecen honlapján.

A hétköznapi ember is legyen figyelmes. Ismerje meg a körülötte lévő élővilágot, kérjen segítséget, hogy milyen élőlényeken segíthet a környezetében, és mihamarabb vágjon bele.

Szakál Adrienn