Csillogóan fényes, hengeres test a katonai gép mellett

Mint azt Szobosz­lai Endre a Hajdú-bihari Naplónak adott interjújában említette, ő maga egyszer látott egy olyan repülő tárgyat, amiről nem tudta kideríteni, hogy mi. Erről részletesebben is kérdeztük a csillagász-ismeretterjesztő újságírót.

Füstszerű csík mögötte

– 1990. március 18-án, 16 óra 52 perckor Debrecenben, a Simonyi úton sétáltam, amikor az égbolton megpillantottam egy katonai repülőgépet, közepesen rövid kondenzcsíkkal. Tőle jobbra feltűnt egy másik repülő test is. Lassan, egyenletesen haladt északnyugatról délkeleti irányba. Henger alakúnak tűnt, alumíniumhoz hasonló színű és csillogóan fényes volt. Középen sötétebb, szalagszerű sávot láttam. Elöl minimális orrésztompaságot mutatott, hátul szintén nem keskenyedett el. Légcsavarra utaló mozgást nem tapasztaltam rajta, és nem láttam szárnyakat sem. Négy percen át figyeltem a látványt, és ez a „valami” egy szinte észrevehetetlen világosszürke, szakaszosan megjelenő, füstszerű csíkot hagyott maga után. A speciális légi irányítási központtól megkérdeztem: van-e adatuk arról, hogy a megadott földrajzi koordinátáról, azon időpillanatban, én láthattam-e a katonai gépen túl egy másik repülőgépet is, vagy sem? A válasz az volt, hogy „a katonain kívül nem haladt át akkor Debrecen felett másik repülőgép”. Ismétlem:

„ha nem tudjuk azonosítani, amit láttunk, az még nem jelenti azt, hogy az idegen lény űreszköze!”

Más földi „valami”, vagy egy sokkal távolabb haladó másik repülőgép is lehetett. Talán ez utóbbinak van legnagyobb esélye, de ezt ma sem tudom. A helyi meteorológiaállomással is tárgyaltam, de nekik sem volt semmi ilyesmi adatuk.

Ez valódi ufó volt

– Az én észlelési helyemről a két gép távolsága megbecsülhetetlen volt. Ha jóval távolabb repült, akkor már én innen tényleg nem láthattam semmi mást a gépből, csak a testét, azért észlelhettem úgy, hogy nem láttam orrtompaságot, farvéget, és nem láttam szárnyakat sem. Mellesleg, ha véletlen a katonai repülés­irányítók felületesen nézték meg az adatbázisukat, és azt mondták akkor, hogy nem haladt ott semmi (csakhogy mielőbb „lerázhassanak”), akkor ezért lett belőle sztori, mert én elhittem ezt. – Tehát ma sem tudom mit láttam, de szerintem nem idegen lény űrhajóját, hanem az angol nyelv szerint tényleg ufót, vagyis nem azonosított repülő tárgyat. Még arra is gondoltam, hogy az észlelés helyéül általam megadott földrajzi koordinátáról és az időpillanatból kiindulva keresték a légi irányítók az áthaladást. Az elképzelhető, hogy a látott repülő test jóval távolabb volt a debreceni légtérhez képest, mint a Debrecen felett áthaladó katonai gép, de én a földi látópontomból „közel egy helyen” érzékeltem őket. Pedig lehettek egymástól nagy távolságban is. És a kérdésem akkor csak az volt a légi irányítókhoz, hogy Debrecen felett elhaladt-e egy másik repülőgép? Ha nagyon messze volt az a másik gép, a katonai légi irányítók jól mondhatták, hogy Debrecen felett akkor nem haladt át másik gép.

KZS

Kapcsolódó cikkek:

https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/fenygombok-hajdu-bihar-orszagutjai-felett-folytatjuk-a-parajelensegek-vizsgalatat-4992289/

https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/lebego-targyak-hajdu-bihar-felett-mindez-talan-csak-a-jeghegy-csucsa-4937806/