Nem hal volt a legértékesebb fogás a nádudvari horgásztavaknál

Már ötéves korában nagyapja mellett sün­dörgött a tóparton, aki pecázó, halászó, vadászó, természetszerető emberként nem is vette ezt rossz néven unokájától. Az így belenevelődött halimádat Fekete Tibornál odáig vezetett, hogy ma – immár három éve hivatalosan is – ő a Sporthorgász Egyesület Nádudvar 1960 (NSHE) néven működő egyik helyi pecás társaság társadalmi megbízatású hal­őre, aki két vízfelület felelőse. Előtte mint felnőtt horgász is aktív volt a helyi horgásztavakon, hiszen joga volt szemmel tartani ekként a területet. Amikor csak teheti és szabadideje van – még boltba menet is, pedig nemigen esik útba – kitérőt tesz, na nem a kocsma (azt mostanság amúgy is nehéz lenne), hanem a halastó felé. A tavak mellett horgászókat ellenőrzi, akár egyesületi tag, akár nem. Figyeli, hogy van-e engedélyük, rendesen vezetik-e a fogási naplót, s nem visznek-e el több halat a megengedettnél.

Rabsicok is akadtak horogra

Munkája a számok tükrében is eredményes. Ahogy a sporttársai mondják, mióta Tibi a felvigyázó, azóta van hal a tóban. Rabsicokkal is „találkozik” évente két-három alkalommal. Volt, hogy nagybácsi hozta unokaöccsét egy kis pecázásra csak egyiküknek sem volt erre engedélye. Ilyenkor elküldi a szabályszegőket, ha nem hallgatnak a szép szóra, akkor a rendőrséget hívja, akik nagyon segítőkészek, s mindig megoldják a problémát. Gyakran velük együtt indul a két tó körüli ellenőrző körútra.

Az egyesületnek az 1. és 2. számú horgásztó a „felségterülete”, itt jogosultak legális sporthorgászat működtetésére. A Nádudvar közigazgatási területén lévő Hortobágy folyó az országos szövetségük, illetve a nemzeti park ellenőrzése alá tartozik.

A civilben a helyi pulykatelepen dolgozó halőr havonta számol be ellenőrzéseiről főnökének, Hirzics Miklósnak, az NSHE fegyelmi bizottság elnökének, de ha bármi rendkívüli esemény történik, azonnal jelzi felettesének. Ezenfelül évente egyszer kötelezően írásban is jelentést tesznek az egyesületi tagságnak, köztük a Juhász Sándor vezette elnökségnek is. Ez évtől lesz segítsége a halőrnek, mert eléggé hatékonynak bizonyult kármentő tevékenységük, ami éberségük mellett a telepített kamerarendszernek is köszönhető.

Tibor régen fogott kapitális példányokat a vizekből, s az utóbbi időben a halőrködés mellett is lógatja a botot. Általában hajnalban, akkor van ideje. Inkább az alvásból vesz el, csakhogy kedvenc tevékenységének hódolhasson. Tapasztalata szerint a fogást nemigen befolyásolja, hogy melyik napszakban pecázik.

Pénztárcamentés

A legnagyobb fogása azonban nem pecabottal történt! A biztonsági kamerán keresztül látta tavaly, egy májusi délután, hogy illetéktelenek iddogáltak a horgásztó melletti padoknál. Erre kiment s megkérte őket a távozásra. Miközben a – félig már illuminált állapotban lévő – társaság tagjai szédelegtek elfelé a tótól, halőrünk észrevett a szomszédos padon egy táskát. Utánuk is szólt, hogy azt itt hagyták, de azok mondták: nem az övék. Valószínűleg ők sem tudták, mit rejt a táska. Tibor viszont tanúk jelenlétében, s videófelvétellel hitelesítve kinyitotta a batyut, amelyben volt egy pénztárca közel 300 ezer forintot rejtve, iratokkal, bankkártyával megspékelve. Az egyesületi tagok segítségével hamar kiderítették a tulajdonos kilétét. Ezután haladéktalanul, tanúk jelenlétében visszaadta neki a tetemes összeget.

Fekete Tibor egy korábbi emlékét citálta becsületessége alapjául. Mivel egyszer fizetésnapon ő is hasonlóan járt: a havi munkabérével telt pénztárcáját hagyta el, s egy aranyos néni kiabált utána, hogy kiesett zsebéből a bukszája. Erre gondolt, amikor meglátta a táskát, s kinyitotta a tárcát. Tudta, mindenképpen vissza kell szolgáltatnia azt jogos tulajdonosának.

Marján László

Kapcsolódó cikkek:

https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-horgaszatot-is-utolerte-a-digitalis-forradalom-5041978/

https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-horgaszokra-is-vonatkoznak-a-jarvanyugyi-eloirasok-5042008/