Akaraterő és elfogadás: a hosszú házasságnak ez lehet a titka

A házasság hete Valentin-nap környékén a házasság és a család jelentőségére fókuszál. E jeles napokat hazánkban 2008 óta rendezik meg a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával, idén február 7. és 14. között. A házaspárok hete február utolsó hetében a Debrecen-Árpád Téri Református Egyházközségért Alapítvány jóvoltából gazdag programkínálattal hívja fel a boldogító igen fontosságára a figyelmet. Boldog házaspárok tanúságtételeit hallgathatjuk a vasárnapi szentmise végén a debreceni Szent Anna-székesegyházban. A római katolikus szervezők gondolnak a beteg házaspárokra is, értük közösen fognak imádkozni péntek délután a Borbíró téri Megtestesülés-templomban. Szombaton a házastársak rózsafüzér-imádkozása következik egymásért, a házasság hete zárónapján, a vasárnapi szentmise végén áldásban részesítik a házaspárokat. S ki más tudhatná jobban a hosszú és boldog házasság titkát, mint azok, akik már az aranylakodalmat is megtartották? Két debreceni család nemrég öt évtized tapasztalatát osztotta meg a Naplóval, valamint megkérdeztünk járókelőket is arról, mennyire népszerű a házasság a mai fiatalok szerint.

A statisztikák szerint egyre többen bontják fel házasságukat Magyarországon. A frigyre lépések száma a KSH adatai szerint emelkedik ugyan az utóbbi években, a válásoké azonban tavaly majdnem elérte a tizenhétezret. Kivételeket kerestünk, hogy megtudjuk: mi a sírig tartó szövetség titka, s bár különböző találkozásokat és történeteket ismertünk meg, megszólalóink egyetértenek a két legfontosabb tényezőben: döntés és türelem.

Molnár Tibor 1969-ben a Medicornál helyezkedett el, miután huszonöt évesen leszerelt a katonaságból. Ugyanott, egy másik részlegen dolgozott Magdika is, találkozásuk ha nem is első, de harmadik látásra lett szerelem. Választottja épphogy betöltötte a húszat, Tibor elmondása szerint ezért nem volt könnyű feladat, hogy randevúra hívja a Liszt Ferenc térre, az egykori Művészbe, amely akkoriban az egyik legfelkapottabb táncos-zenés szórakozóhely volt Debrecenben.

– A tartása, a kiállása, a nőiessége tetszett meg először, és ötven év elteltével azóta is mindennap. Azt hiszem, ezt hívják ma kémiának – folytatta a múltidézést Tibor. Magdika azonban korántsem volt elragadtatva az udvarlástól. – Eleinte szóba sem akartam állni vele, úgy éreztem, hogy még ráérek ezekkel a dolgokkal. Végül szeptemberben beadtam a derekam, és még abban az évben, karácsonykor megkérte a kezemet – emlékezett vissza. Az Iparkamara utcán esküdtek meg, aztán ünnepi ebéd és siófoki nászút következett. Nemsoká jöttek a gyerekek is, Angéla és Tibor. Tibor az otthoni békesség és boldog házasság szempontjából fontosnak tartja azt is, hogy ameddig lehet, ha pár órára is, de el kell menni egy munkahelyre dolgozni. Magdika szerint a sok válás egyik oka, hogy nincs kitartás, életcél az emberekben.

A Molnár házaspár végül elmondta, hogy miként őrzi meg a békességet több mint fél évszázada. – Mivel a mai napig egy ágyban alszunk, nem fekhetünk le haraggal, mivel így is, úgy is a másik közelében térünk nyugovóra – magyarázta Tibor. A kitartó férj abban hisz, hogy mindent meg lehet beszélni, és ha először nem sikerül közös nevezőre jutni, elölről kell kezdeni az egészet. Csakhogy a mai trenddel szemben nem mással, hanem azzal az emberrel, akivel „dolgunk van”.

Volgával a templomig

Balogh Erzsébet és férje, dr. Vékony Győző ötvenkét évvel ezelőtt mondták ki a boldogító igent. A pár 2019-ben még egyszer megerősítette szövetségét. A jeles napról és az azt megelőző évtizedekről a Naplónak nemrég Erzsébet beszélt. Mint megtudtuk, már a találkozásuk sem volt hétköznapi: míg Győző az Állatorvosi Egyetemen tanult, Erzsébet főiskolára járt Budapestre vidékről.

– Közös ismerősünk mutatott be minket egymásnak, és bevallom, nem bántam, hogy valaki elkalauzol a számomra még ismeretlen fővárosban – emlékezett vissza az asszony. Az alkalmi idegenvezetések randevúkká nőtték ki magukat, majd eljött a lánykérés, pontosabban a bejelentés ideje Erzsébet szülővárosában, Komádiban.

– A ’60-as években kulák származásunk miatt még érettségizni is alig engedtek, nemhogy templomban esküdni, ezért két esküvőnk volt. Az első a Bács-Kiskun megyei Tázláron, a férjem szülőfalujában, ahol 1969. december 17-én, érseki engedéllyel állhattunk oltár elé a helyi római katolikus templomban – idézte fel házasságkötésük napját Erzsébet, aki akkor huszonhat, jegyese huszonnégy éves volt.

Ma a fiatalok limuzinnal, ők az egykori Magyarhomorogi Béke Tsz segítségével Volgával mentek a templomba, majd Komádiba, a tanácshoz, a ceremóniákat pedig harmincfős lakodalommal zárták. Kérdésünkre Erzsébet elmondta, mi a hosszú házasság titka, és hol hibázzák el a fiatalok a holtomiglan-holtodiglant.

– Minket összekötött a lányunk, Szilvi nevelése is, most pedig a közös hobbi: mindig is szerettük és ma is együtt nézzük a futballmérkőzéseket, közösen műveljük a kertet. A hosszú és jó házassághoz akaraterőre van szükség, el kell fogadnunk, hogy a szerelem szeretetté változik át, fel kell ismernünk, hogy szükségünk van egymásra, és néha bizony el kell tűrnünk a másikat – összegezte Erzsébet öt évtized tanulságát.

SZD

Kapcsolódó cikk:

https://haon.hu/kozelet/helyi-kozelet/regimodi-tortenet-4996465/