A gályarabokra emlékeztek Debrecenben

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) és a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar (DE BTK) Néderlandisztika Tanszéke kezdeményezésére, évek óta koszorút helyeznek el a debreceni Gályarabok Emlékoszlopánál február 11-én, a magyar protestáns gályarabok felszabadításának emléknapján.

Baráth Béla, a DRHE rektora a csütörtöki eseményen elmondta: a Gályarabok emlékoszlopa 1895 óta, 126 éve áll a Református Kollégium és a Nagytemplom ölelte Emlékkertben.

– Több mint száz éve is koszorúztak ennél az emlékműnél, így néhány éve egy régi, kollégiumi hagyományt újítottunk fel a Debreceni Egyetem Néderlandisztia Tanszékével. Ehhez a hagyományhoz még a legnehezebb időszakban is ragaszkodtak a kollégium tanárai és diákjai. Fontos kiemelni, hogy a gályarab emlékmű története rámutat a különböző vallási közösségek egymás iránti toleranciájára. Egy éve, a 125 éves jubileumra emlékezve még nem gondoltuk, hogy egy nagyon nehéz időszak elé nézünk. Sajnos a jelenleg is tartó járványhelyzet, és annak szigorításai miatt a hagyományos megemlékezést idén csak szűk körben rendezhettük meg – emelte ki a rektor, hozzátéve, a gyászévtized 1671-ben indult el, így idén annak 350 éves jubileumára emlékezhetünk.

Akik életben maradtak

Pusztai Gábor, a DE BTK Néderlandisztika Tanszék vezetője felelevenítette a 350 évvel ezelőtti eseményeket. – A 17. század Magyarország és Hollandia történetében egyaránt mozgalmas, és tragikus időszak. Hollandia 1648-ban válik függetlenné, de folyamatosan támadások kereszttüzében van: Franciaországgal, Angliával, a német fejedelemséggel, a század elején pedig még Spanyolországgal is háborúzik. A 17. század ugyanakkor Magyarország történetében sem a virágkor időszaka, hiszen a három részre szakított országban állandó a török fenyegetettség. Emellett prédikátorperek indulnak el, amelyek következményeként elítélik azokat a prédikátorokat, akik nem hajlandók áttérni katolikus hitre, lemondani a hivatalukról vagy elhagyni az országot. Halálra ítélik őket, de később a Bécsi udvar, tartva a protestánsok lázadásától, a halálos ítéletet gályarabságra váltja, így az érintett 41 protestáns lelkészt és tanítót Nápolyba viszik. Ezen a ponton kapcsolódik össze a magyar és a holland történelem. Hollandia ebben az időben hadban áll Franciaországgal, akik viszont Spanyolországgal viaskodnak. Hollandia „az ellenségem ellensége a barátom” elvet követve a spanyolok segítségére siet. Ennek köszönhető, hogy Ruyter Michel Adriaanson holland tengernagy megszabadítja az életben maradt 26 magyar gályarabot. Az admirálist halála után Hollandiában helyezték örök nyugalomra, a kriptájának egyik kulcsa pedig a Debreceni Református Hittudományi Egyetem mindenkori rektoránál lehet – részletezte a tanszékvezető.

Az esemény zárásaként a résztvevők a Református Nagytemplom mögötti Emlékkertben, a Gályarabok emlékoszlopánál elhelyezték a megemlékezés koszorúját.

BBI