Meteor, hullócsillag, idegen bolygók: a világűr számos érdekességet rejt

Megközelítőleg százmilliárd csillag van a mi tejútrendszerünkben, ahol a naprendszerünk is mozog. A kérdésre, hogy egy hétköznapi ember miről ismerheti fel a csillagokat, a válasz egyszerű.

– Amennyiben egy fényszennyezésmentes helyen vagyunk, fel kell nézni az égboltra. A Földről látható összes csillag – amely hihetetlen nagy távolságra van tőlünk – fénye a földi légkörbe belépve beremeg. Gyakorlatilag egy vibrálásról beszélünk – válaszolta a Napló kérdésére Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő.

„Abban az esetben, ha nem tudjuk eldönteni, hogy az égen látható jelenség egy csillag vagy egy bolygó, akkor meg kell nézni, hogy vibrál-e a fénye. Ez a földi légkör optikai játéka. Ha egy látszólag csillagnak tűnő égitest egyenletesen, masszívan sugárzik, akkor bolygóról beszélünk.”

– Most szerencsés időszakban vagyunk, hiszen három bolygó is ragyog az égen. A napokban, az átlagos esti égbolton, déli irányban fényesen látszik a Jupiter – a naprendszer legnagyobb bolygója – mellette a Szaturnusz, és tőlük balra a Mars. A fény erőssége nyilvánvalóan attól is függ, hogy honnan vizsgálódunk, tiszta légkörű hegyvidékről szebb az égbolt! A legjobb választás egy szabadabb horizontú pont. Jelenleg hajnalban, a keleti részen napkelte előtt, gyönyörűen látható a Vénusz, amit Esthajnalcsillagnak is szoktak nevezni – tette hozzá.

Az augusztusi szép nyári éjszakákon körülnézve több meteorhullás látható az égbolton. A Perseida nevű meteorraj augusztus tizenegyedike körül jelentkezik, de látványos lehet a november tizenhetedike körüli Leonida-raj is.

Hullócsillagok és meteoritok

– Maga a hullócsillag jelenség egy rossz elnevezés. Amit az emberek hullócsillagnak neveznek, valójában egy parányi porszemcse fölizzása. Pontosan a naprendszerben keringő poráradatok, ha metszik a földpályát és az észlelőnél már éjszaka van, akkor láthat „hullócsillagot”. Ez a Nap körül keringő porszemcseáradatok földi légkörbe való beérkezése következtében alakul ki. Egy parányi porszemcse fölizzik, amikor beér a Föld sűrű légkörébe, és teljes mértékben megsemmisül, azaz elég – részletezte Szoboszlai Endre.

– Ezt látjuk mi hullócsillagnak, azonban a csillagokhoz semmi köze nincs.

„Elképzelhetetlen, de egy tizedmilliméteres porszemcse is tud akkora villanást okozni, ami látványosnak mondható. Kevesen gondolnák, de naponta körülbelül négyezer tonna ilyen kozmikus porszemcse hullik le a Földre.”

– Ez azt is jelenti, hogy nem ég el mind. Sok esetben meg is találják őket, ezeket hívjuk a meteoritoknak. Néhány, a Nap körül keringő poráramlatban vannak nagyobb darabok is, majd, amikor egy-egy ilyen méretű porszemnek, – mondjuk meteornak – csak a felszíne pörkölődik meg, felizzik és akár egy tűzgömb jelenség is látható. Ez főként akkor jellemző, ha éppen az éjszaka folyamán lép be a földi légkörbe. Ha egy ember ezt észleli, annyit lát, hogy egy hatalmas izzó gömb – ahol akár még hanghatás is keletkezhet –, lezuhan a Föld valamely pontjára. Ha jók az észlelési leírások és akkora volt a meteor, hogy nem robbant szét, akkor megtalálható, ez az úgy nevezett meteorit – mondta.

Kráterben kőanyag

Szoboszlai Endre megosztotta, hogy egy átlagember is könnyedén tudhatja, hogy meteoritot talált. – A becsapódás következtében rendszerint keletkezik egy kisebb méretű kráter, aminek a középpontjában vagy annak a közelében – a mélyedésben –, található egy ismeretlen kőanyag.

„Ha egy szántóföldön belebotlunk egy gyanús kráterbe, aminek a közepén fellelhető egy kő, értesíteni kell a hatóságokat”

– hívta fel rá a figyelmet, majd kiemelte, hogy ez egy ritka ajándék az égből. – Az emberek számára az a megnyugtató, ha nagyobb méretű meteor nem érkezik a Földre. Amennyiben egy személygépjármű méretű darab lezuhanna, egy kisebb város gyakorlatilag megsemmisülne, vagy brutális módon lerombolná azt. A becsapódást követően lökéshullámok keletkeznének, ami egy kisebb földrengést idézne elő – tudatta.

Felfoghatatlanul nagy távolságok az űrben

Megközelítőleg 4,3 milliárd éves a Földünk és ezalatt odáig jutottunk, hogy létrejött az élet, a növény- és állatvilág, majd végül megjelent egy lény, amely idővel technikai fejlettséget is elért. Ötmilliárd év múlva pedig a Nap egy vörös óriás csillaggá fog felfúvódni, a Merkúr, a Vénusz és a Föld is elég körülötte.

– A több évtizedes gyakorlatomból kiindulva úgy gondolom, hogy úgy érdemes tisztázni a dolgokat, hogy ne higgyék el az emberek a különböző fantasy filmek anyagát – jelentette ki Szoboszlai Endre. – A világűr önmagában kellően érdekes ahhoz, hogy találjunk nem mindennapi dolgokat, nem kell hozzá ember alkotta film. Azt veszem észre, hogy komoly probléma mutatkozik meg az emberek tudatában, a világűrben található égitestek megközelíthetőségét illetően. Olyan hihetetlen távolságok vannak a világűrben, amit a jelenlegi emberiség, a mai technikai fejlettséggel képtelen leküzdeni – tette hozzá.

Szoboszlai Endre elmondta, az egyik probléma, hogy olyan óriási távolságra van minden égitest egymástól, amivel nem tudunk mit kezdeni. – Hiábavaló lenne, ha találnánk valahol egy másik hasonló bolygót, mint a Föld. Sok feltételnek kellene teljesülni egy másik bolygón ahhoz, hogy technikailag fejlett civilizáció alakuljon ki. De ez lehetséges, akár a mi tejútrendszerünkben is vagy a legközelebbi galaxisban, mely 2,2 millió fényévre van tőlünk, ez az Androméda-galaxis – részletezte a csillagász-ismeretterjesztő.

Ezer év várakozás

– Tegyük fel, hogy nem is nézünk egy másik galaxist, csak a mi tejútrendszerünk csillagai között kutatunk. Találunk néhány olyan csillagot, amely körül van bolygórendszer, ahol esetleg kialakult az élet. Feltételezzük, hogy ezer fényévre van, ami egészen kicsi távolság a csillagok világában. Azonban, ha egy bolygó ezer fényévre van, az azt jelenti, hogy ha oda elküldenénk egy üzenetet, az ezer évig utazna a térben. A rádióhullámok és a fény terjedési sebessége közel ugyanannyi, azaz háromszázezer kilométer másodpercenként. Ezer évig megy az üzenetünk, és amennyiben ott velünk egy­idejűleg él egy minimum ilyen szintű világ és megkapják, akkor megfejtik, majd válaszolnak. Mi pedig újra ezer évet várunk a válaszra – fogalmazott.

Vámosi Kira