Kettős csapás sújtja most a vadásztársaságokat

Nagyon komoly problémát okoznak a járványhelyzet miatti korlátozások a vadásztársaságoknak is; megyénkben 83 működik, éves árbevételük igen jelentős része a külföldi vadásztatásból, ezen belül az őzbakok április végi, május eleji vadászatából származik, ez most teljesen kiesett – mondta el érdeklődésünkre Forgács Barna, az Országos Magyar Vadászkamara Hajdú-Bihar megyei területi szervezetének elnöke.

A legtöbb bevétel

– Az őzbak két főszezonja közül ráadásul a mostani a fontosabb. A hajdú-bihari vadásztársaságok éves bevételének 50-70 százaléka, de némelyikük esetén a száz százaléka az őzbak vadászatából származik, s ennek kétharmada az április végi, május eleji szezonban jön be. Ez 5-15 millió forintos összeget jelent. Általában 2-3 hivatásos vadászt kell alkalmazniuk, az ő bérüket, járulékaikat, autóhasználatot akkor is fizetni kell, ha nincs vendég.

„A belföldi vadásztatás csak nagyon kis mértékben pótolja a külföldiek elmaradását, többek közt azért, mert jellemzően kisebb trófea után fizetnek a kevésbé tehetős hazai vadászok”

– részletezte Forgács Barna. Hozzátette, ők a szállás- és vendéglátóhelyeket is jóval kevésbé veszik igénybe.

Mint rámutatott, megyénkben az elmúlt harminc-negyven év tendenciája, hogy csökken a vadászott apróvadak és nő a nagyvadak aránya. Így utóbbiak közül az évi 2-3 ezer kilövés mostanra 8-10 ezer lett. Ennyi nagyvad – a vadkárok miatt – még nem jelent elviselhetetlen terhelést a mezőgazdálkodóknak, akiknek tűrniük kell a vadak jelenlétét, hiszen azok is a természet részei – jegyezte meg az elnök.

Sertéspestis

Azt is elmondta, hogy kettős csapás sújtja a vadásztársaságokat: a koronavírus-helyzetet megelőzően az afrikai sertéspestis már súlyos károkat okozott, és még nem ért véget. A vaddisznó vadásztatása régóta elmarad, szintén jelentős bevételkiesést eredményezve, és sok állat elhullott.

Míg néhány éve még a túlszaporodás veszélye állt fenn, megyénkben mára látványosan visszaesett a vaddisznók száma, néhol már alig találkozni velük.

– A kormányzat néhány intézkedése a vadászokat is kedvezően érinti. Így például bizonyos járulékterhek mérséklése vagy fizetési kötelezettségek határidejének módosítása. Ez persze nagyon jó, de nem lesz elég a pénzügyek egyensúlyban tartására, borítékolható például a társaságok tagdíjának emelése – magyarázta az elnök.

A második szezon

Úgy véli, a kereslet-kínálat hatása jelenleg lefelé tolja a vadásztatás árát, de azt is megjegyezte, az ő cégének a vadásztársaságában még nem jelentkeztek a helyzetet kihasználó belföldi vendégek. – Ennek a koronavírus kapcsán kialakult óvatosság is oka lehet. Mert bár elvileg az erdőben nem nehéz távolságot tartani, valójában őzbak vadászatakor minden vendég mellett egy hivatásos vadásznak kell lennie, s mivel az állatok érzékszervei kitűnőek, az emberek csak nagyon apró mozdulatokkal, halk hangokkal kommunikálhatnak; a szakszerűség megköveteli, hogy közel legyenek egymáshoz – fejtette ki.

„Reménykedünk abban, hogy az őzbak második szezonjára, ami júliusban van, ahogy mi mondjuk, Lenke napja után, valamennyire normalizálódik a helyzet. De valószínűleg ez is lépésenként, számos biztonsági szabályt betartva történik majd meg.”

Szomjaznak a vadak

Forgács Barna elmondta, nem várható, hogy a vadászat elmaradása miatt egy év alatt túlszaporodjon a vad. Egészen más dolog okoz problémát, már évek óta.

– A szárazság régóta jelen van, és nyár elejétől őszig gondoskodnunk kell az állatok itatásáról. Jobb a helyzet ott, ahol természetes csatornák vannak, de ahol nincs ilyen, lajtos kocsival viszünk vizet mesterségesen ásott vad­itatókba. Megyénkben a legnehezebb helyzetben a löszháti, a sülevényes (kiégett) területek, például a nyírségi rész vagy az Erdős­puszták vannak, ahol szinte egyáltalán nincs víz.

Szőke Tímea