Hosszú munka képezni a vakvezető kutyákat

Jó évet tudhat maga mögött a 11 esztendeje működő Hajdúsági Vakvezető- és Segítőkutya Képzésért Alapítvány (HVSK). Idén 3 terápiás és 2 vakvezető kutyát képeztek ki – tudtuk meg Szűcs Andrástól, a szervezet habilitációs kutyakiképzőjétől.

A kutya a fő motiválóerő

A vakvezető kutyák munkáját szinte mindenki ismeri, de mit csinál egy terápiás kutya? – tettük fel ezzel kapcsolatban az első kérdést a szakembernek. Elmondta: az ilyen ebek például bölcsődékben, óvodákban, idősek, fogyatékosok otthonaiban szoktak feltűnni, és általában sérült embereknek segítenek. A HVSK Alapítvány elsősorban gyermekekkel foglalkozik. Egy-egy ilyen kutyás összejövetelen a kutya lehet passzív vagy aktív. Előbbi esetben fekszik, szemléli, hogy a terápia alanyai megoldanak valamilyen feladatot, majd jutalomként meg lehet őt simogatni. A fejlesztő- vagy gyógypedagógus által kitalált, aktív közreműködést igénylő feladatok esetében a gyerekek például pórázon vezetik a kutyát különböző színű karikákhoz, amivel a színek felismerését tanítják a kicsiknek.

A képességek fejlesztése

A szakember kifejtette: nagyobb gyerekeknek a memória fejlesztéséhez is lehet a kutyákat alkalmazni. Például egy akadálypályán az akadályok mellett különböző sorrendben diót, makkot, mogyorót, faleveleket helyeznek el. Ezek sorrendjét a pályán a kutyával végighaladva, úgy kell a kicsiknek megjegyezniük, hogy közben az állatot zsámolyokra, karikába ültetik, fektetik. Ezután a foglalkozásvezető összekeveri az erdei terméseket, és a résztvevőknek az eredeti sorrendet kell helyreállítani.

„Felnőtt pszichiátriai betegek esetében az ehhez hasonló kreatív feladatok segíthetnek őket kihozni egy passzív állapotból, vagy éppen a megnyugtatásban lehet hasznos”

– magyarázta Szűcs András.

A segítőkutya-kiképzéssel 11 éve foglalkozó szakembertől megtudtuk, hogy vakvezetőnek leggyakrabban labrador retrievereket és golden retrievereket vagy ezek keverékeit használják. A vakvezető kutyákkal szemben az az elvárás, hogy legalább 20, 22 kilósak legyenek, a marmagasságuk pedig érje el az 50 centimétert. Erre azért van szükség, hogy az embert a hámon keresztül irányban tudják tartani, képesek legyenek vezetni. Mivel a labrador retrieverek és a golden retrieverek általában mindenkivel barátságokat, jól viselik az esetleges gazdaváltást is. Terápiás kutyának szinte bármilyen méretű, például keverék vagy akár a menhelyről kikerülő kutyák is megfelelhetnek. A felnőtt, például 4–5 éves családi kutyák viszont általában már nem alkalmasak ilyen feladatokra.

A habilitációs kutyakiképző szerint kölyökkorban már látszik, melyik állat mennyire működik együtt az emberrel, melyik félős, melyik dominánsabb. A kölyöknevelők a kutyákkal 1 éves korukig foglalkoznak. A szocializáció részeként ez alatt forgalmas helyekre, például üzletekbe, tömegközlekedési eszközökre viszik őket, megtanítják nekik, hogy nem szabad a lakásban randalírozni, hogyan kell leülni, hívásra odamenni a gazdához vagy azt, hogy nem lehet mindig a másik kutyával játszani. A jelöltek 1 éves kora után következhet az általában 6–8 hónapig tartó kiképzés.

– Ezt megelőzően viszont kötelező a kutya csípőjét és könyökízületeit megröntge­nezni, mely után azt nézi meg az állatorvos, hogy kialakulhat-e diszplázia nevű fejlődési rendellenesség, vagyis később terhelés hatására lesántulhat-e az állat – fejtette ki a szakember. – A kiképzésen egyebek mellett megtanulják a kutyák az ül, a fekszik, a marad vezényszavak jelentését és az egyes irányokat. Vezetés közben jelezniük kell a látássérült embernek például a járda szélét, vagy hogy hol kell a lépcsőkre fellépni, megkeresik a megállót, zebrát, és a gazdát a járdán vezetve kikerülik az útjukba kerülő akadályokat. Végül a gazda és a kutya összeszoktatása után 2–3 hónapig tartó gyakorlás következik, majd vizsgabizottság előtt kell megfelelniük.

Temperamentumvizsga

A terápiás kutyáknak két részből álló vizsgát kell tenniük. – Először a temperamentumvizsgán azt nézzük meg, hogy a kutya és a gazdája mennyire alkalmas, miként tudnak együttműködni. Ha ezen átmennek, jöhet a következő fokozat, egy már dolgozó páros mellett felkészülni a terápiázásra – mondta Szűcs András. Vakvezető kutyák esetében az állat előbb a kiképzővel, majd a látássérült gazdával is igyekszik megfelelni az elvárásoknak. Akárcsak az autóvezetői jogosítvány esetében, többször is lehet pótvizsgázni.

Egy kutya ilyen kiképzése akár 3 millió forintba is kerülhet, azonban a látássérültek térítésmentesen kapják meg a jószágot – hangsúlyozta Szűcs András habilitációs kutyakiképző.

OCs

Rendelőben is segítenek

Az egyik a HVSK Alapítványnál idén levizsgázott – korábban menhelyen élt – terápiás kutya most egy egri fogorvosi rendelőben „dolgozik”. Lara a kezelés előtt vagy után pacsi adásával, valamilyen trükk bemutatásával hatékonyan képes oldani a páciensekben a feszültséget.

Egy szintén idén Debrecenben végzett terápiás kutya, Lenny helyi sérültekkel foglalkozó intézményekben teljesít azóta szolgálatot. A cívisvárosi vakvezető kutyák közül az egyik egy fiatal helyi látássérült nőnél, a másik Debrecen és Hajdúsámson között, Tornyostanyán talált gazdára.