Orvosolható a doktorhiány?

Továbbra is az öt legnépszerűbb felsőoktatási képzés közé tartozik az orvos- és egészségtudomány, hiszen a 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban több mint 10 ezren szeretnének valamelyik egyetem orvosi karán tanulni. Az évek óta meglévő nagy érdeklődés ellenére mégis visszatérően orvoshiányról, hosszú várólistáktól, átcsoportosításokról és összevonásokról lehet hallani, olvasni a betegellátásban.

Ennek egyik oka az orvoselvándorlásban keresendő; a szaktárca több év után először hozta nyilvánosságra az egészségügyi humánerőforrás-adatokat, azaz azt, hogy mennyi orvos és ápoló hiányzik a rendszerből. A medicalonline.hu oldal elemzéséből kiderül, az alapnyilvántartásban szereplő mintegy 56 ezer orvosból tavaly 33 ezer orvos dolgozott az egészségügyben.

Ebből a létszámból a nyugdíjkorhatár közelében 4200-an voltak, tehát az elöregedés is probléma. Ha csak a következő esztendőig nézünk: a felsőoktatási stratégia 2016-os cselekvési tervében az áll, 2020-ig 1000 orvos, 185 fogorvos és 120 gyógyszerész nyugdíjazására kell számítani. Ami bizakodásra adhat okot, a 25-35 év közötti fiatal orvosok száma jelentősen, 1800 fővel nőtt az utóbbi években, azaz ennyivel többen léptek be a szakképzésbe és kezdték el az orvosi pályát.

A medicalonline írásából az is kiderül, míg az orvosok esetében úgy tűnik, jó irányba mutatnak a trendek, az ápolóknál nem ez a helyzet. Nem véletlen, hogy immár kormányzati figyelem is irányul az ápolói létszám növelésére, ugyanis bár az alapnyilvántartásban 250 ezer szakdolgozó szerepel – ebbe a körbe beletartoznak a szociális területen elhelyezkedők, a pályaelhagyók, a külföldön munkát vállalók és a nyugdíjasok is –, az egészségügyben aktív munkavállalóként mintegy 108 ezer főt tartanak nyilván. Ha már felsőoktatási stratégia: az Eduline.hu internetes oldalon megjelent egyik írás szerint az orvosképzésben történő lemorzsolódás is nagy, a friss adatok szerint a képzést elkezdők harmada nem fejezi be az egyetemet.

Nincs szabad státusz

A kérdéskörrel kapcsolatban a Hajdú-bihari Napló a megye három legnagyobb betegellátó helyét, a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórházat, valamint a debreceni egyetem fennhatósága alá tartozó Debreceni Egyetem Klinikai Központot (DEKK) és a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórházat (DEKEK) kereste meg arról érdeklődve, ott jelentkezik-e orvoshiány, és ha igen, okoz-e fennakadást az ellátásban. A válaszokból kiolvasható: a megyében az országos átlagnál jobb a helyzet.

Dr. Muraközi Zoltán, a Gróf Tisza István Kórház főigazgatója válaszában elmondta, az évente nagyjából 330 ezer járó- és 17 ezer fekvőbeteget ellátó intézményben egyelőre nem tapasztalható orvoshiány.

– A berettyóújfalui kórházban jelenleg nincs szabad státusz, azaz minden pozíció be van töltve, ami összesen 92 orvost jelent, ebben természetesen a rezidenstől a szakorvosokig mindenki benne van. Az orvosaink átlagéletkora megközelítőleg 47 év, tehát fiatal és tapasztalt kollégák is egyaránt a betegek rendelkezésére állnak – ismertette a főigazgató.

Szerencsés helyzetben

A Debreceni Egyetem sajtóirodájának a szerkesztőségünkhöz eljuttatott leveléből kitűnik, az egyetemhez tartozó Klinikai Központban és Kenézy Gyula Egyetemi Kórházban évente megforduló mintegy 3 millió beteg ellátásának biztonságát nem fenyegeti veszély, az ellátóhelyeken dolgozó több mint 1600 orvos elegendő a megfelelő betegellátás biztosításához. A levélben leírják, a legalább egy szakvizsgával rendelkező szakorvosok átlagéletkora szakmánként változó, 40-50 életév között alakul, első szakvizsgájukat pedig átlagosan 30. életévük körül szerzik meg a kollégák.

„Egyetemi klinikaként és kórházként a debreceni betegellátó intézmények szerencsés helyzetben vannak, mert a helyben történő orvosképzésnek köszönhetően az utánpótlás biztosított, a két intézmény összesen évente átlagosan 60-70 frissen végzett orvost vesz fel, így tartósan betöltetlen státusz nincs” – olvasható a közleményben, amelyből az is kiderül, az egyetem folyamatosan figyelemmel kíséri az egészségügyi dolgozók létszámának alakulását, az elmúlt évekre vonatkozó kimutatásaik alapján a betegellátásban részt vevő orvosok fluktuációja elfogadható mértékű, a kilépők száma folyamatos csökkenést mutat.

Növeli a szakemberigényt

Arra a kérdésünkre, hogy mi lehet az orvoshiány oka, az egyetem azt válaszolta, az egészségügyben a technológiai fejlődés – ellentétben más ágazatokkal – nem vált ki élőmunkát, épp ellenkezőleg: növeli a szakemberigényt, az új technológia pedig sok esetben egy terület legjobban képzett szakembereit szívja el. Az intézmény szerint a belső ösztönzőkkel kiegészített és a hálapénzt elutasító bérrendezés, a munkatársak megfelelő képzése, a munkakörülmények javítása és a partneri hangvételű kommunikáció segítheti a frissen végzettek itthon tartását. Emellett rendkívül fontos, hogy a fiatal orvosok a szakképzésükkor az elvárt és törvényben meghatározott képzést ellenőrizhetően, transzparensen megkapják és mielőbb az egészségügyi ellátás teljes értékű, elégedett szakorvosaivá váljanak – áll a közleményben.

MSZ

Előbb tegyenek le valamit az asztalra

Abban, hogy miként lehetne itt tartani a fiatalokat, az orvostársadalom is megosztott, vannak, akik jelentősebb béremeléssel orvosolnák a problémát, mások pedig a munkakörülmények javításában, a megterhelések kiszámíthatóságának elérésében látják a megoldást. Példaként hozzák fel Németországot, ahol a munkaidő letelte után el kell hagyni a munkahelyet, a pihenőidőt pihenéssel kell tölteni, nem másodállással, cserébe viszont a 8 órai bérből kényelmesen meg is lehet élni.

Egy, a neve elhallgatását kérő orvos úgy véli, a jelenkor fiatalsága már nem hajlandó várni és „csak” dolgozni a későbbi jobb anyagi és erkölcsi elismerés reményében, hanem azonnal akar mindent, még mielőtt letett volna valamit az asztalra. Szerinte a fő probléma az, hogy a diploma megszerzéséig a közösből profitálnak, és ezt követően oda semmit nem tesznek vissza – tisztelet a kivételnek.