Ketyeg a hivatali bérbomba

Hajdú-Bihar - A polgármesterek szerint már tegnap is késő lett volna rendezni a köztisztviselői béreket.

Amióta megszületett a döntés arról, hogy a kormány két lépcsőben emeli a járási és a kormányhivatalokban dolgozók bérét – ami egyébiránt már meg is valósult –, az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők joggal várják, hogy előbb-utóbb (de inkább előbb) rájuk is csak sor kerül.

Meglebegtette

Ezzel kapcsolatban Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára egy nyilatkozatában sejtelmes célzást tett arra, hogy már dolgoznak egy olyan megoldáson, amivel azokat a településeket támogatnák, amelyek önerőből képtelenek rendezni a köztisztviselőik bérét. Bár szerinte a részletekről még korai beszélni, a Napló talált a megyében olyan polgármestert, aki már tudni vél ezt-azt a tervezett béremelésről, és az értesüléseit szívesen meg is osztotta velünk.

Beke Imre, Nádudvar független polgármestere úgy hallotta, hogy 15+15 százalékos béremelés lesz, de nem egységesen, hanem annak függvényében, hogy az egyes településeken mennyi az egy főre jutó iparűzésiadó-bevétel. Hogy hol húzzák meg az úgynevezett adóerő-képesség határát, az szerinte egyelőre titok. Tudomása szerint az első 15 százalékos bérrendezés már júliustól hatályba léphet, a második körös emelés vélhető időpontjáról viszont csupán annyit mondott: azt majd meglátjuk.

Évtizedes tartozás

A polgármesterek fizetését nemrég emelték, igazából már azt megelőzően a hivatali dolgozókéval kellett volna kezdeni. De, ha már így esett, a velük szembeni évtizedes restanciát is mielőbb orvosolni kell”

– jelentette ki a Naplónak Szőllős Sándor, Bocskaikert kormánypárti polgármestere, aki egyébként tőlünk hallott először a Pogácsa-féle sajtónyilatkozatról. Szerinte abszurd az a helyzet, hogy egy kormányhivatali és egy önkormányzati tisztviselő bére között adott esetben akár bruttó 100 ezer forint eltérés is lehet. A kétszer 15 százalékos béremelési léptékre csupán ennyit mondott: úgy legyen!

Sóvágó László, Hajdúszoboszló független polgármestere kikérte magának, hogy a fürdőváros akár meg is tehetné, hogy saját erőből emelje az önkormányzati dolgozók bérét. – Ha a tőlünk elvitt alkalmazottaknak megteremtette az állam a béremelés fedezetét, akkor az itt maradottakét is teremtse meg. Azt mondták, hogy finanszírozzák az önkormányzati működés minden tételét, hát tessék. Amit saját erőből tenni tudtunk, az az volt, hogy idén az első félévben annyi jutalmat adtunk a dolgozóknak soron kívül, ami 15 százalékos béremelésnek felel meg. De még egyszer mondom, ennek nem így kellene történni, hiszen a finanszírozás állami feladat – fogalmazott.

Kétszer 15 százalék

Tóth József, Polgár DK-s polgármestere a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) álláspontját tolmácsolta lapunknak, ami egyébiránt a saját véleménye is: – Kezdjük azzal, hogy az önkormányzati köztisztviselők állítólagos béremelésének a fedezete nem szerepel a parlament elé benyújtott 2018. évi költségvetési törvény tervezetében, így aztán jogosan merül fel az aggály, hogy lesz-e ebből valami. Azt mondják, hogy majd módosításokkal a problémát rendezni fogják. Egyébként mi is kétszer 15 százalékos bérfejlesztésről tudunk; az elsőre 2018. januártól, a másodikra pedig 2019. januártól kerülne sor, kompenzálandó ezt a méltánytalan helyzetet.

Nagyon helyes, éppen ideje lenne már felszámolni azt a méltatlan állapotot, ami az évek során kialakult”

– ezt Szegi Emma, Kaba kormánypárti polgármestere mondta, aki nehezen éli meg azt, hogy a munkatársai bére lassan évtizede nem emelkedett. Saját véleményeként hozzátette még: – Több olyan hivatali dolgozónk volt, akiknek a gyalázatosan alacsony bérét a kötelező minimálbér-emelés elrendelésekor ki kellett egészíteni, hogy elérje a törvényi minimumot.

„Ha szétnézünk a közszférában (a piacit most hagyjuk), akkor azt látjuk, hogy az önkormányzati köztisztviselők megbecsültsége még ebben a relatíve szűkebb körben is elégtelen. Ennyi pénzért mit lehet várni?” – mondta.

- Petneházi Attila -

Több kerül a borítékba

Idén változó mértékben és összegekkel, de emelkedik a bérük a rendvédelmi állományi dolgozóknak, a kulturális és a szociális szakmának, a felsőoktatásban dolgozó kutatóknak és oktatóknak, az adóhivatal és a megyei kormányhivatalok munkatársainak. Többet vihetnek haza az egészségügyi szakdolgozók és a pedagógusok is, erre a két területre jut messze a legnagyobb összeg, nyilván nem véletlenül: az elmúlt években ezek voltak a leglátványosabban forrongó területek. Mindehhez jönne az önkormányzati köztisztviselők kétszer tizenöt százalékos tervezett béremelése, amiből azonban legjobb esetben is csak az első 15 százalék jutna a 2017-es esztendőre.