Enyhébb jogerős ítélet a debreceni tartálybaleset ügyében

Debrecen - 240 és 200 napi tétel pénzbüntetésre, vagyis 480 ezer és 400 ezer forint pénzbüntetésre enyhítette a Debreceni Törvényszék annak a két vádlottnak a büntetését, akiket a Debreceni Járásbíróság 2016. februárjában foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében mondott ki bűnösnek.

Mindkét vádlott 20 havi részletben fizetheti meg a büntetést, és ha akár egy részlet megfizetését is elmulasztják, fogházban kell letölteniük a büntetést. A törvényszék egyebekben helybenhagyta az első fokú ítéletet.

Az ügynek négy vádlottja volt, kettőjük esetében azonban első fokon jogerőre emelkedett az ítélet, a III. és a IV. rendű vádlottak, Zs. Zsolt és Gy. Lóránt esetében pedig most született meg a jogerős döntés. A III. rendű vádlottat az első fokú bíróság 300 napi tétel pénzbüntetés – 600.000 forint -, a IV. rendű vádlottat pedig 260 napi tétel pénzbüntetés – 520.000 forint – megfizetésére kötelezte, ezeken a büntetéseken enyhített most a másodfokú bíróság.

A Debreceni Törvényszék indoklásában elhangzott: a járásbíróság tényállása megalapozott volt. Eszerint 2011 januárjában a IV. r. vádlott – a debreceni gyógyszergyár képviselőjeként - adott megbízást a karbantartási vezető, a II. rendű vádlott – a karbantartó külső cég képviselője - részére egy alumíniumtartály karbantartási munkáinak elvégzésére. A két méter átmérőjű, három méter mély tartályban egy keverőlapátot kellett lejjebb állítani. A II. r. vádlott tisztában volt azzal, hogy a feladat biztonságos elvégzéséhez nincsenek meg az előírt munkavédelmi felszerelések. Az I. r. vádlottnak szintén tudnia kellett a szabályszegésről, a két sértett mégis védőeszközök nélkül kezdett hozzá a munkához.

A tartályba ereszkedéshez a IV. r. vádlott is engedélyt adott, anélkül, hogy a működési szabályzat szerint ellenőrizte volna az előírt légtérelemzést, de a III. rendű vádlott, a gyár biztonságtechnikai munkatársa, Zs. Zsolt is úgy írta alá a munkaengedélyt, hogy nem ellenőrizte az egyébként kötelezően előírt légtérelemzés végrehajtását. Gy. L. sértett frisslevegős készülék nélkül szállt be a tartályba, annak ellenére, hogy a készülékkezelő előtte figyelmeztette a használatára. A tartály aljába érve a nitrogén magas koncentrációja miatt elájult. Kollégája segítségért rohant, nem sokkal később K. L. egy szénszűrős gázálarcot öltve ereszkedett le az ájult gépszerelőhöz. Ő sem a megfelelő védőfelszerelésben volt, ő is azonnal rosszul lett. Az intézményi tűzoltók több mint 20 perccel később tudták kimenekíteni a két munkást. Kiérkezésükig az I. r. vádlott egy csövön keresztül juttatott műszerlevegőt a tartályba. A két karbantartót a mentők oxigénhiányos állapotban vitték a klinikára, egyikük még aznap, másikuk néhány nap múlva hagyhatta el az intézményt. A bíróság szerint a karbantartási munkát az arra illetékes személy rendelte meg, és szó sincs arról, hogy a cég önhatalmúlag kezdte el a munkát. A légtérelemzés ellenőrzése a III. és a IV. rendű vádlott feladata lett volna, mivel a karbantartó cég ehhez sem tudással, sem eszközökkel nem rendelkezett. A bíróság megállapította a sértetti közrehatást is, hiszen mindkét sértett részt vett a megfelelő munkavédelmi oktatáson, így tisztában kellett lenniük az előírásokkal.

A másodfokú tanács szerint a Debreceni Járásbíróság az ügyvéd indítványával ellentétben nem terjeszkedett túl a vádon, és eleget tett bizonyítási kötelezettségének. Kovács Péter szerint a gondatlan mulasztás egyértelmű, így felmentésnek nem volt helye, az enyhítést azonban – többek között az időmúlás miatt – indokoltnak ítélte meg a tanács.

- Debreceni Törvényszék -