„Valakinek hibáznia kellett”

Debrecen, Hajdúszoboszló - Annyira szigorúak a repülési szabályok, hogy csak nagyon ritkán történik a gödöllőihez hasonló baleset.

Sokkolta az országot a szeptember 18-i tragédia, amikor két kisgép összeütközött a gödöllői repülőtér közelében. Az ejtőernyősökkel repülő Cessna 182 típusú gép már leszálláshoz készült – miután kiugrottak belőle négyen –, amikor találkozott a felszállás után éppen emelkedő Piper-28-assal. Utóbbiban egy 8 éves kisfiú és 42 éves édesanyja ült a pilóta mellett. A gyermek másnap lett volna 9 éves, és a sétarepülést ajándékba kapta Püspökladányból származó anyukájától, aki e hónap 26-án ünnepelte volna a születésnapját. A borzalmas balesetben a Cessna pilótája is meghalt.

Olyan hatalmas a légtér, két ilyen kisrepülő hogy nem tudta elkerülni egymást? – fogalmazódik meg új és újra a kérdés, melyre két, repülésben jártas szakembertől kértünk választ.

Egy repülési folyosó

Csak látszólag nagy az tér, amelyben repülünk, ám a repülőtér közelében „összébb zsugorodik”, hiszen kijelölt pályára kell érkezni, és onnan kell indulni, így egy folyosót használnak a pilóták

– mondja Monori György, az Aero Club Hajdúszoboszló SE ügyvezetője. Hozzáteszi, ennek ellenére, ha mindenki mindent betart, elkerülhetőek az ilyen balesetek, hiszen a repülés szigorú szabályok mellett történik.

Ki tudhatna erről többet, mint a repülésirányító, ezért megkerestük a tragédiával kapcsolatban Deleff Istvánt is, aki több mint 20 évig dolgozott ebben a beosztásban a debreceni repülőtéren, és maga is évtizedek óta repül motoros sárkánnyal.

– Egy olyan kis repülőtérnél, mint a gödöllői, több légi jármű esetén már szükséges a tájékoztatói szolgálat, ilyen, ha például ejtőernyős ugratást végeznek, ahogy ez esetben is. Emiatt egy erre engedéllyel rendelkező rádiósnak kell tájékoztatni, látva irányítani a gépek pilótáit, azaz radar hiányában a szemére kell hagyatkoznia. Természetesen a repülőgépek vezetőinek rendszeresen jelenteni kell a helyzetüket, ennek hiányában a rádiós irányító érdeklődhet a pozíciójuk felől, amennyiben azok a látóteréből kirepülnek. Ilyenkor egyébként hallaniuk kell egymást, azaz egy frekvenciára kell ráállniuk, de amennyiben valamelyik átlép egy másik repülési zónába, ahogyan a Cessna is tette, akkor az ott érvényes frekvenciára kell váltania.

Kettős holttér

Ilyen helyzetekre azonban – folytatja a szakember – általában két rádiószett van a gépen, hogy a repülőtér közeli légtérrel se szakadjon meg a kapcsolata a pilótának. A másik megoldás, a nagyon gyors frekvenciaváltás, amikor újra a repülőtér körzetébe ér. A gödöllői esetnél ezek közül nem teljesült valami, illetve lehet egy másik ok: a kettős holttér. Ez az jelenti, hogy egyik gép vezetője sem észlelte a másikat, csak amikor már elkerülhetetlen közelségbe kerültek egymáshoz. Sajnos, a kettős holttéri helyzet olykor előfordul, de nagyon ritkán vezet balesethez, ettől függetlenül mindent meg kell tenni az elkerülésére.

Fotó: police.hu

Arra a kérdésre, hogy miért alakulhat ki a kettős holttér, Monori György egyszerű választ ad: fel- és leszálláskor kerülhet a gép olyan helyzetbe, amikor nem lehet látni a szemből érkezőt, ilyenkor nagyon fontos a tájékoztató szolgálatot végző szerepe, mert ő viszont látja, ha túl közeli pályán haladnak egymás felé. Emiatt gondolja úgy az ügyvezető, hogy valaki hibája vezetett a tragédiához. Kérésünkre beavat a gödöllőihez hasonló nagyságú hajdúszoboszlói reptéren alkalmazott gyakorlatba.

Mindig tudatni kell a pozíciót!

– Mivel nálunk inkább a hétvégére koncentrálódik mindenfajta repülés, beleértve a vitorlázókat is, ők adják a tájékoztató szolgálatot a már említett látva irányítással. Figyelik, hogy felszállás után melyik gép merre fordul, milyen manőverre készül. Amennyiben elhagyja a forgalmi kört, a hozzánk tartozó légteret, a pilótának erről tájékoztatni kell a földi irányítót, s csak ekkor válthat át a mi körzetünkben használt 124,2 megahertzről a másik légtér frekvenciájára.

Monori György hozzáteszi, ezt a fajta rádiós tájékoztatást a helyzetéről akkor is be kell mondania egy pilótának, ha egyedül száll fel, vagy csak beérkezik a reptér körzetébe, amikor nincs rádiókapcsolatban senkivel. Hétköznapon ez gyakran előfordulhat, hiszen olyankor nincs tájékoztató szolgálat, viszont a pilóta adását bárki veheti. Ez a baleset-megelőzést segíti, mert, ha például meghibásodás miatt nem veszi a neki küldött válaszokat, ugyanakkor egy esetleg érkező gép hallja az ő adását, annak pilótája jó előre tudja, hogy hol van a másik gép a reptér közelében.

Valószínűleg emiatt sem történt már ilyen jellegű baleset évtizedek óta kisrepülőkkel Hajdúszoboszlón, mint ahogyan Deleff István szerint Debrecenben sem. Ez persze a feleségét és kisfiát egy pillanat alatt elvesztő édesapát soha nem vigasztalhatja meg.

- Égerházi Péter -

Születésnapos kisfiú az egyik áldozata a gödöllői repülőgépbalesetnek

Budapest, Gödöllő - A gödöllői arborétum feletti balesetben négyen haltak meg vasárnap. Az egyik gépnek azonnal leszakadt a szárnya.

Szemből, nagy sebességgel ütközhetett a két gép

Budapest - Az első vizsgálatok szerint a Cessna 182-es kisgép süllyedt, míg a Piper 28-as sétarepülésre emelkedett, amikor szemből összeütköztek, majd pörögve lezuhantak Gödöllő közelében.