Immár ajánlott a zajcsökkentés

Debrecen - Ha a zajos utcák gondja nem is oldódik meg egy-kettőre, a fejlesztések során már odafigyelnek a problémára.Mintegy 100 millió forintból elkészült Debrecen stratégiai zajtérképe és az a zajcsökkentési intézkedési terv, mely ajánlásait figyelembe kell venni a jövőbeli fejlesztések során – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Scheffer Attila, az önkormányzat városépítészeti osztályának vezetője. A költségek 95 százalékát az Európai Unió finanszírozta, saját kasszából „csak” ötmillióra volt szükség. Igaz, hátravan egy négymilliós szoftver beszerzése, ami bárki számára lehetővé teszi a program futtatását (korlátozott verzióban egyébként már hozzáférhető a www.debreceni.hu weboldalon).

Zajnyelő kopóréteg

A mérések szerint a cívisvárosban – nem meglepő módon – a Nyíl, a Pesti és a Rakovszky utca a legzajosabb. A térkép és a terv elkészülése nem azt jelenti, hogy az ott lakók problémái egy-két éven belül megoldódnak, de például egy komolyabb útfelújítás alkalmával már speciális, zajcsökkentő kopóréteget terítenek ezeken az utcákon.

– Ha most azonnal meg akarnánk felelni a tervben megfogalmazott ajánlásoknak, az 4 milliárd forintjába kerülne a városnak – mutatott rá Scheffer Attila, hozzátéve: az optimális állapot elérése hosszabb időt vesz igénybe. Az már azért biztos, hogy az épülő kiskörút következő, Arany János és Erzsébet utca közötti szakaszán ennek a szempontnak is meg kell felelni.

A zajtérképet kidolgozó konzuciumot képviselve Bite Pál Zoltán, a Vibrocomp Kft. ügyvezetője elmondta: zajforrásként a közlekedéssel és az ipari létesítmények működésével járó szennyezést mérték.

– Debrecenben inkább csak az előbbi okoz problémákat. A vasút zajának enyhítésére zajárnyékoló falak építését ajánljuk a MÁV-nak, míg a közúti zajszennyezés csökkentésében elsősorban az elkerülő utak építése, további parkolóházak építése, vagy a belvárosban a gyalogosfelületek növelése hozhat javulást – szólt az intézkedési terv egyes pontjairól. Megállapításaik értelmében a replőtér környéke nem szerepel a „konfliktusos helyszínek” között, igaz, a tavalyi mérések idején még nem is volt olyan forgalom, mint most. A zajtérkép adatait a jogszabályok értelmében ötévente kell frissíteni, az ügyvezető azonban célzott arra, hogy a debreceni önkormányzat ezt talán sűrűbben is megteszi a jövőben.

HBN-RaL