Színmművészek figyelmeztetnek a veszélyre

Debrecen - A tünetek felismerése után nem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni.

A cívisvárosban is nagy sikert aratott a Magyar Stroke Társaságának „Ne késlekedj kampány” programja, amely körútja során legutóbb a Csokonai Színház művészeit vette górcső alá. A társulat tagjai örömmel csatlakoztak a felvilágosító kampányhoz, s részt vettek a szűrővizsgálatokon, ezzel is felhívva a lakosság figyelmét a stroke okozta veszélyekre, a megelőzés jelentőségére, az időablak fontosságára. A művészek vérnyomás-, vércukor- és koleszterinszint mérésen, valamint nyaki ultrahang vizsgálaton estek át, hogy megtudják, mekkora mértékű náluk a stroke kialakulásának veszélye.

Évente 13 ezren halnak bele

A stroke világszerte a harmadik halálok, becsült adatok szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezren élnek a betegség árnyékában. Ugyanakkor évente 40-50 ezren kapnak szélütést, 13 ezer ember veszíti életét agyi érkatasztrófa következtében. Akiknek sikerül a betegséget túlélni, azokra is komoly veszély leselkedik, hiszen közel 24 százalékuk még az első évben, további 5 százalék a második esztendőben életét veszíti. A szélütés kihathat a beteg további életére is: a statisztikák szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban szenved, 25 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka küzd a depresszióval. – A szélütés három legjellemzőbb tünete a hirtelen kialakuló beszédzavar, a féloldali végtaggyengeség és a félrehúzódó száj - hangsúlyozta Dr. Csiba László, a Magyar Stroke Társaság volt elnöke.

104-et tárcsázzuk

A tünetek felismerése után nem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni, hiszen minden perc számít. Amennyiben 3 órán belül megtörténik a vérrögoldás remény van olyan mértékben minimalizálni az agykárosodást, hogy a beteg maradandó tünetek nélkül meggyógyulhat. Bár időnként egy-egy híresség, –legutóbb Kaszás Attila halála révén– került reflektorfénybe a stroke, sajnos mégis keveset beszélünk róla, s a lakosság keveset tud a más néven szélütésként ismert betegség prevenciós lehetőségeiről, tüneteiről, s ezek gyors felismerésének fontosságáról – folytatta gondolatait prof Dr. Csiba László, aki hozzátette, hogy a szélütés nemcsak az idősek betegsége, sajnos minden negyedik beteg 60 év alatti, sőt a betegek körülbelül 3 százaléka 30 évnél is fiatalabb. Nagyon szomorú és elkeserítő, hogy ezen betegeknek csekély hányada, csupán 0,6%-a részesül időben megfelelő ellátásban. Ez nagyon gyakran amiatt tröténik, mert az érintettek nem veszik komolyan a stroke tüneteit, vagy fel sem ismerik azokat. Dr. Csiba László azt is elmondta, hogy maga a tünetek felismerése a „stroke láncnak” csak az első szeme, hisz ezután kerül reflektorfénybe a mentők munkája, nekik feladatuk, hogy minél gyorsabban, a megfelelő helyre szállítsák a betegeket.

Kiemelten kezelik

– Ezeket az eseteket sürgősségi szinten kiemelten kezelik a mentőszolgálat alkalmazottai – tette hozzá Dr. Pápai György, az Észak-Alföldi régió OMSZ orvosigazgatója. A teendők egyértelműek, biztosítani kell a gyorsaságot, a beteg megfelelő szakellátásra történő transzferjét és a lakossági felvilágosítást, ugyanakkor tudatosítani kell, hogy a tünetek észlelésekor ne a szomszédot, ne a háziorvost értesítsék, hanem azonnal tárcsázzák a 104-et. Az orvosigazgató arról is beszélt, hogy hétfőnként megugrik a stroke-kal kapcsolatos riasztások száma, ami arra az egyszerű okra vezethető vissza, miszerint a betegek a tünetek jelentkezése után - a hétvégére való tekintettel – nem fordulnak segítségért. Megvárják a hétfőt, s ekkor keresik fel háziorvosukat. Mire ő értesíti a mentőket, értékes időt veszít a beteg - fejezte be gondolatait.

A társaság évek óta együttműködik az OMSZ-el, annak érdekében, hogy a betegeket a lehető leggyorsabban tudják a kórházakban ellátni. Mivel a stroke esetében valóban minden perc számít és az időablak átlépése után már visszafordíthatatlan következményekkel járhat a betegség, érdemes a lehető leggyorsabban cselekedni. HBN