„Hatalmas mentőállomás, hatalmas szívvel” – Ménes Dávid nyilatkozott a hivatásáról

A debreceni mentőállomáson kétszázhuszan dolgoznak azon, hogy perceken belül segítséget kapjunk, ha baj van.

Ménes Dávid, az Országos Mentőszolgálat regionális kommunikációs munkatársa

Forrás: Czinege Melinda

Hatalmas mentőállomás, hatalmas szívvel – így nyilatkozott a debreceniről Ménes Dávid, az Országos Mentőszolgálat regionális kommunikációs munkatársa portálunknak. A tavaly ötvenedik születésnapját ünneplő állomás hazánkban az egyik legnagyobb; 16 futó kocsival, egy tömeges baleseti egységgel rendelkezik. Az adminisztrációs, a javítóműhely, a vonuló állomány és a mentésirányítás feladatait végzőket is beleszámítva több mint 220 fő szolgál a külsővásártéri bázison. Pontosabban innen indulnak el a bajtársak, de hogy hol lesz szükség a segítségükre az átvett műszak és adminisztráció után, teljesen kiszámíthatatlan.

Lehet, hogy reggel a villamos alól kell valakit menteni, délután az árokparton, este pedig egy 900 grammos koraszülött csecsemőnél és az édesanyjánál kell életmentő beavatkozásokat végezni

– mondta Ménes Dávid, hozzátette, olykor mostoha körülmények között, az agresszív viselkedést is kezelve kell teljesíteniük. A cívisvárosi központ dolgozóinak elhivatottságát és e különleges segítőszakma vonzását mutatja, hogy a fél évszázados állomáson szinte csak akkor tudnak új munkatársat fogadni, ha valaki nyugdíjba megy vagy – ahogyan sajnálatosan több esetben is történt az elmúlt néhány évben – egy kollégától halálos baleset, súlyos betegség következtében kell búcsúzniuk.

Az utóbbi években generációváltás történt, fiatalos, lendületes csapat működik együtt a vármegyeszékhelyen, ám a kommunikációs munkatárs büszkén beszélt azokról a sokat tapasztalt bajtársairól, akik 40-45 éve szolgálnak töretlen elánnal az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kötelékében.

Lépjünk oda előítéletek nélkül

A beérkező riasztást egy csengő jelzi a vonulók számára, ami után nappal egy, éjjel két percen belül el kell hagyniuk a mentőállomást. Külön csengőszó figyelmezteti az esetkocsit, más a rohamkocsit és a megint más hang a mentőgépkocsikat. Az információkkal bármikor bővíthető feladatot a mentésirányítás pillanatok alatt láthatóvá teszi egy fedélzeti tableten és szükség esetén rádiórendszeren is tudjatámogatja a munkát. Mindeközben kapcsolatban marad a betelefonálóval, hogy állapotromlás esetén tanácsokkal láthassa el a vonal túlsó végén lévőt, míg megérkeznek a mentők.

Mi úgy segíthetjük az ellátást, hogy más közlekedőket nem veszélyeztetve, figyelmesen félrehúzódunk a szirénázó autó közeledtekor és az otthonunkra kiírjuk a házszámot. Ha pedig érintettek vagyunk, a lehető legpontosabban igyekezzünk megadni a címet vagy minél beazonosíthatóbban körbeírni a helyszínt a telefonban, és részletesen meséljünk a szituációról, feleljünk a kérdésekre. Mindenekelőtt pedig, amit nem lehet elégszer hangsúlyozni: lépjünk oda a segítségre szorulóhoz, akkor is ha a legtöbb, amire képesek vagyunk a mentő értesítése.

Etekintetben – Ménes Dávid tapasztalata szerint – eredményesek az életmentést, újraélesztő tanfolyamokat és a fiatalok körében az előítélet-mentes nyitott, segítőmagatartást népszerűsítőkampányaik.

Az Életmentő Pontok városa

Nyilatkozónk, aki maga is 17 éve mentőzik, büszkén beszélt debreceni Életmentő Pontokról. Mint mondta, Dr. Csató Gábor főigazgató bajtárs 2018-ban hívta életre e kezdeményezést. Cégek, éttermek, intézmények vagy bármilyen közösség válhat életmentő ponttá, amennyiben vásárol egy félautomata defibrillátort. Az OMSZ munkatársai megtanítják az ott dolgozókat az újraélesztésre, a készülék használatára és egyéb életmentő lépésekre egy komplex képzésen. Hazánk 40 ilyen helyszínéből 13 a cívisvárosban van.

Végezetül a nyáron gyakori riasztási okokat, – a hőkimerülés, az autóban túlhevülés, ájulás, kerti sütögetéseknél szerzett égési sérülések – sorolva a megelőzésre hívta fel a figyelmet, hiszen egyetlen rossz döntés, pillanatnyi figyelmetlenség életre szóló következményekkel járhat.