Attila halála: a vádlottnak észlelnie kellett volna, hogy egy emberen hajt át

A keletkezett 1 millió 544 ezer forint bűnügyi költségből meg kell fizetnie 1 millió 179 ezer forintot. Amennyiben a szabadságvesztés letöltésére kerülne sor, a büntetés kitöltésének 2/3-a, de legalább 3 hónap után bocsátható a vádlott feltételesen szabadlábra.

Az ítélet nem jogerős; azt az ügyész tudomásul vette, azonban a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, ezért a per másodfokon a Debreceni Törvényszéken folytatódik majd.

Szemtanúk és kamerafelvétel

– jelentette ki Vágó Zsolt bíró az ítélet indoklásakor.

Mint elmondta, a sértett a gázoláskor olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy életének megmentésére nem volt esély. A sérülései megfelelnek annak a mechanizmusnak, mint ahogyan a vád szerint a vádlott autójának kereke áthaladt rajta. Több helyen is nagy mennyiségű bevérzést, többszörös medencecsont-törést, arccsont-törést, agyzúzódást állapítottak meg nála, ezek a részletek azért fontosak, mert kifele nem, vagy csekély mértékű  vérzéssel járnak, nem kellett nyomot hagyniuk a vádlott autóján. 

A bíró felidézte:

Az egyik, hogy a kamerafelvételek alapján, az azokon szereplő időpontok figyelembevételével  a vádlott a balesetkor már nem tartózkodott az érintett útkereszteződésben, ott percekkel korábban áthaladt. Habár hivatkozott rá, hogy áthajtott egy nagyobb, sötét csomagszerűségen, de elutasította, hogy az a sértett lett volna. Itt ellentmondásos volt a vallomása: a baleset napján azt mondta, hogy a csomag a gyalogátkelőhely Burgundia utca felőli oldalán volt, később már azt, hogy attól mintegy 20 méterre. A bíróság előtt hivatkozott elírásra, illetve hogy az első vallomást közvetlenül a baleset után, fáradtan tette, és az írott jegyzőkönyvet csak később kapta kézhez, amikor is módosított; azonban a vallomást felvevő rendőr tanú szerint kihallgatható állapotban volt, a jegyzőkönyvet szóról szóra visszaolvasták neki és azzal egyetértett.

A vádlotti védekezés másik iránya az volt, hogy a balesetet bemutató kamerafelvételen a sértett félig tápászkodó testhelyzetben látható, a föld síkjától legalább 50 centiméterre elemelkedve. Márpedig ez esetben az elütést  végrehajtó gépkocsi első és alsó szerkezeti elemeiben – az igazságügyi műszaki szakértői véleményben rögzített elütési sebesség alapján – szükségszerűen jelentős alakváltozásnak kellett történnie, a vádlott autója azonban teljesen sérülésmentes volt. A sértett ruházatán talált gumi- és festéknyomok nem a vádlott autójától származtak, valamint a tanú által rögzített rendszámtöredék sem pontosan egyezett a vádlott autójáéval.

– összegzett a bíró.

Részletesen kifejtette, hogy a vádlott útvonalán lévő kamerák mikor mit mutattak, hogyan követték végig a vádlott járművének mozgását addig, míg úti céljánál leparkolt. Habár a kamerák által rögzített időpontokat figyelve másodperces, perces eltérések láthatók, ha ezen időpontokat kritika nélkül elfogadnánk, akkor azt kellene megállapítani, hogy két hasonló jármű pár perc különbséggel haladt át ugyanott, azonban a vádlottéhoz hasonló másik autó az érintett időszakban sehol sem látszik. A rendőrök azt is megjegyezték, hogy egyedi az autó, nem volt nehéz követni a felvételeken. Amellett, a Csapó utcai buszmegálló kamerájának időbélyegzője alapján a balesetet a segélyhívó központnak még annak bekövetkezte előtt jelentették volna – mutatott rá Vágó Zsolt.

Mint mondta, nyilvánvaló, hogy a kamerák időbélyegzőiben van pontatlanság, de az összecsengő tanúvallomások alapján jól követhető, mi történt. Az is tény, hogy a vádlott által hivatkozott csomagot senki más nem látta, nem szerepel a felvételeken, ellentétben a sértettel. Az említett rendszámtöredékről a bíró úgy vélte, egy felfokozott közlekedési szituációban, a kora hajnali órákban, korlátozott látási viszonyok közt nem olyan nehéz egy távolodó autó rendszámtáblájának karaktereit eltéveszteni.

A különböző igazságügyi szakértői vélemények alapján a sértett ruházatán sokféle szennyeződést találtak, melyek nem a vádlott autójától származnak, ezek azonban irrelevánsak a baleset szempontjából. Találtak viszont a kabát hátulján, a felület jobb alsó negyedében, éppen ott, ahol a gázoló jármű kereke áthaladhatott, olyan szemcsét, amit hasonlít a vádlott járművéről vett mintához. – A szakértők szerint nem szükségszerű, hogy a sértett ruházatán a gázoló gépjárműtől maradjanak vissza nyomok, ugyanígy az autó egyes elemein sem feltétlenül kell megjelennie a sértettől származó biológiai nyomoknak – hangsúlyozta indoklásában a bíró.

– Az igazságügyi műszaki szakértő szerint bár féktávolságon belül, de a baleset bekövetkezte előtt felismerhető volt, hogy ott egy földön fekvő ember van, a döccenést a vádlott is észlelte, a tanúk az ütközéskor jól hallható hangról számoltak be, egyikük a veszélyes helyzetre figyelmeztetve még fényszórót is villantott.

– jelentette ki a bíró.

Mint elmondta, ezt a vétséget a törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni; a vádlottnál súlyosító körülmény nem merült fel, enyhítő körülményként értékelték büntetlen előéletét, azt, hogy idős kora és nagy számú levezetett kilométer ellenére is kifogástalan közlekedési előélete van, továbbá a terhére nem róható időmúlást.

Az ügyész az ítéletet tudomásul vette.

A vádlott bejelentette, hogy felmentésért fellebbez. Védője szintén fellebbezést jelzett, elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentés érdekében, továbbá a tényállás téves megállapítása, megalapozatlanság, a cselekmény téves jogi minősítése miatt. 

Az előzmények

A baleset ügyét portálunkon is végigkövethették olvasóink. 2019. november 14. hajnalán a debreceni Csapó és Rákóczi utcák kereszteződésénél gázolták el a sokak által csak Attila néven ismert férfit, akinek életét a helyszínre kiérkező mentők nem tudták megmenteni. A biztonsági kamerák felvételei és a szemtanúk vallomásai alapján egy 82 éves férfi lett a gázolás első számú gyanúsítottja.

Mi van a vádiratban?

A vádirat szerint az idős vádlott 2019. november 14-én hajnali fél 5 körüli időpontban személyautóval közlekedett Debrecen belvárosában. A férfi az egyik bevásárlóközpont közelében lévő útkereszteződés felé hajtott az adott szakaszon megengedett 60 km/óra sebességgel. A baleset időpontjában az útszakasz forgalomirányító fényjelző készülékei sárgán villogtak. Ez idő alatt a sértett az útkereszteződésben kialakított, kijelölt gyalogos-átkelőhelyen szándékozott átmenni abban a forgalmi sávban, ahol a vádlott közlekedett. A sértett elesett, és oldalt fekvő, vízszintes helyzetből próbálta magát kézzel felnyomni. Ekkor ért oda a vádlott, aki a járművet hirtelen balra kormányozva akarta őt kikerülni, azonban az autó jobb első kerekével elütötte a sértettet, majd megállás nélkül továbbment. A sértett az elütés következtében olyan többszörös és súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítását követően életét vesztette. 

A folytatás

Az ügy szeptember végi tárgyalásán a vádlott jelezte, hogy fenntartja korábbi vallomását, miszerint nem ő okozta a balesetet. Az ülést az egyik, egy korábbi tárgyaláson nem megjelent közvetlen szemtanú meghallgatásával folytatták, ő részletesen elmondta, mit látott aznap hajnalban.

Október 14-én perbeszédekkel folytatódott a tárgyalás. Ennek kezdetén a vádlott jelezte, változatlanul fenntartja, hogy nem ő okozta a balesetet. Az őt előtérbe helyező, hónapokkal később tett tanúvallomásokat pedig ellentmondásosnak nevezte. Szerinte a baleset után, félinformációk alapján egymás között beszélték meg a tanúk a történteket. Bírói kérdésre azzal indokolta megállapítását, hogy a tanúk „a saját bőrüket akarják védeni”.