Szóban sem megengedhető az iskolai erőszak

A közelmúltban több magyar híroldal is beszámolt arról a tragikus esetről, hogy szeptember elején holtan találtak egy tizenhat éves szabolcsi fiút. Mint utóbb kiderült, az iskolában problémái voltak az osztálytársaival, akik piszkálták, cikizték őt, amit végül nem bírt tovább és az öngyilkosságba menekült. Többekben felmerülhet a kérdés: hogy tud úgy elfajulni egy iskolai inzultálás, hogy egy fiatal inkább eldobja magától az életet, mintsem szüleitől, tanáraitól segítséget kérjen?

Juhász Zoltán rendőr alezredessel, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának vezetőjével beszélgettünk a történtekről, aki a következőkről tájékoztatta a Naplót: a rendőrség számára minden olyan erőszakos cselekmény, ami diák-diák, tanár-diák, szülő-tanár sérelmére történik, iskolai atrocitásnak minősül. Mint mondta,

akkor beszélhetünk bántalmazásról, ha az megvalósít bizonyos jellegű bűncselekményt: kényszerítés, testi sértés, rongálás, zaklatás, rágalmazás stb.

A rendbontások száma

Hajdú-Bihar megyében a rendőrség évente körülbelül 1500 olyan előadást tart, ami bűnmegelőzéssel, ezen belül az iskolai erőszak elkerülésével foglalkozik. Mint megtudtuk, megyénkben iskolai erőszak egy évben hozzávetőlegesen néhány tucatnyi történik – ezek többnyire garázda jellegűek. Juhász Zoltán rendőr alezredes ugyanakkor elmondta, hogy nem minden esetről érkezik bejelentés a rendőrségre, ezek ugyanis jellemzően nem a nagy nyilvánosság – tanár, szülők előtt – történnek. Megyénkben egy éve 26 iskolában van jelen iskolaőrség (26 iskolaőr, 4 tartalék), ezekben az oktatási intézményekben, mint az adatok is bizonyítják, jelentősen csökkent a rendbontások száma (egy esztendő alatt 20-21 intézkedés) – részletezte.

Kitért arra is, hogy az iskolán belüli erőszak több módon is bekövetkezhet.

Nem csak tettlegességben, azaz fizikai erőszakban merül ki, ide tartozik egymás kigúnyolása, megalázása, azaz a szóbeli, a lelki erőszak is.

Mint például az online (valamilyen online felületen), verbális (fenyegetés) vagy nem verbális (enyhe mértékű fizikai agresszió) szekírozás. – Természetesen az sem mindegy, hogy ezek egyszeri alkalmak, vagy folyamatosak. Mind a megelőzésben, mind a konfliktuskezelésben nagyon fontos szerepe van a szülőknek, pedagógusoknak. Elengedhetetlen a tanári, illetve a szülői érdeklődés, valamint a felvilágosítás – szögezte le. – Az a gyermek, aki tartósan iskolai zaklatásnak van kitéve, észrevehetően zárkózottabbá válik. Ha korábban jó tanuló volt, akkor a körülmények megváltozása után megfigyelhető a tanulmányi eredmények romlása. Rosszul alszik, rémálmai vannak. Zaklatottabb, nem megy szívesen iskolába, holott korábban nem volt ilyen jellegű probléma. Kialakulhatnak nála pszichoszomatikus tünetek, azaz reggelente fáj a hasa, a feje, de akár be is lázasodhat a diák. Ezeket a tüneteket nem szabad figyelmen kívül hagyni, viszont szülőként ne úgy próbáljuk kideríteni a probléma okát, hogy a kamasz telefonjában kutakodunk, esetleg belépünk a közösségi oldalára! Próbáljunk meg beszélni gyermekünkkel, keressük fel személyesen az iskolát! Ugyanis a szülő felelőssége abban rejlik, hogy ne csak elszámoltassa a gyermekét, hanem érdeklődjön a viselt dolgai iránt: ne elégedjen meg annyival, hogy a gyerkőc az iskolából hazaérve megossza, milyen érdemjegyet kapott egy tárgyból, aznap éppen mit ebédelt – emelte ki a szakember.

Mutassunk érdeklődést!

Mint megtudtuk, a fentieken kívül az is nagyon fontos, hogy kövessük figyelemmel a fiatalok mindennapjait, ne gondoljuk, hogy az a legjobb, ha a gyerek nem jár el társaival sehova, hanem otthon ül a számítógép előtt, vagy éppen a telefont nyomogatja. A szülőnek kell ismernie leginkább a gyermekét, és tudjuk, hogy nem fog egyik napról a másikra megváltozni.

– Ha ez mégis így történik, akkor valaminek lenni kell a háttérben, amiről nem beszél – fogalmazott Juhász Zoltán.

Csak nehezen ismerhetők fel a jelek

Juhász Zoltán rendőr alezredes megjegyezte, vannak árulkodó jelek, amelyek utalhatnak arra, hogy a gyermeket zaklatják. Gyanakodhatunk, ha megmagyarázhatatlan, gyakori, látszólag ok nélküli fejfájás, hasfájás és hasonló egészségi panaszok, megbetegedések tüneteit produkálja a fiatal. Alvásproblémák (karikás szemek, nyúzottság), sérülések (testen, ruházaton észlelhető sérülések) jelentkeznek. Nem akar iskolába menni, az osztályzatai romlanak, elveszíti érdeklődését a tanulás iránt. A szokásos szabadidős tevékenységeket, hobbiját elhanyagolja. Erőszakos, ingerült viselkedést (kiabál, ingerült) tanúsít. Önértékelési problémái lesznek (csökken az önbizalma, korábbi magabiztossága szertefoszlik). Változik a korábbi viszonya az online térhez, kerül bizonyos internetes alkalmazásokat, elektronikus, informatikai eszközöket rongál, tesz tönkre.

Nagy Emese