Gyurosovics József: megszoktuk, hogy biztonságban élünk

A megyei közgyűlésen beszámolt a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 2019. évi tevékenységéről Gyurosovics József rendőr dandártábornok. A tájékoztatót követően annak részleteiről készített interjút a Napló a főkapitánnyal.

Hogyan állt 2019-ben Hajdú-Bihar közrendje, közbiztonsága a számok tükrében?

Kicsit szeretnék visszatekinteni. 2012-ben, amikor a megye rendőrfőkapitánya lettem, három célt tűztem ki magam elé. Csökkenjen az ismertté vált bűncselekmények száma, legyen megfelelő közterületi jelenlét, továbbá összességében hatékonyabb és eredményesebb munkát vártam el a kollégáimtól. Ha mindezt lefordítjuk a számok nyelvére, lehet látni, hogy a bűnügyi statisztikákban jelentős csökkenések indultak el, és nyugodtan lehet mondani, hogy ez permanens és szignifikáns folyamat. 2012-ben több mint 20 ezer volt az ismertté vált bűncselekmények száma, míg 2019-ben ugyanez 70 százalékkal kevesebb, 5 ezer 582. A felderítési eredményességünket majdnem megdupláztuk; 47,2-ről 86,9 százalékra javult. 2010–2011-ben több mint 30 ezer bűncselekményből 1979 volt tettenérés, vagyis amikor a helyszínen elfogják a rendőrök az elkövetőt. Tavaly 5 ezer 500 esetből ez már 1982 volt. Ez jól mutatja, hogy kollégáim folyamatosan jelen vannak a közterületen, és hatékonyan végzik munkájukat. Nagyon fontos volt, hogy a kiemelt bűncselekmények kategóriájában – ide tartozik az a 14 bűncselekmény, ami az embereket leginkább irritálja – ugyancsak komoly eredményeket értünk el, és fel tudtunk lépni a megyei rendőr-főkapitányságok összehasonlításában a képzeletbeli dobogó legfelső szintjére. A vagyon elleni bűncselekmények, például lopások, betöréses lopások adják az ismertté vált bűncselekmények 40-60 százalékát. Itt is jó eredményeink vannak. 2012-ben 9 ezer 200 lopás volt, és tízből kettő tettesét derítettük fel, tavaly 1500 lopás történt, és tízből hét tettesét fogtuk el. A lakásbetörések tekintetében komoly számbeli csökkenés történt, az eredményességünk, vagyis amikor beazonosítjuk és eljárás alá vonjuk az elkövetőt, 17,5 százalékról 72,5 százalékra növekedett. 2012-ben 7 ezer 440 tulajdon elleni szabálysértés történt, 2019-ben ez is jelentősen csökkent. A felderítési eredményesség pedig megduplázódott. 2012-ben a lakosság 3,6 százaléka vált áldozattá, ez az arány 2019-re alig éri el az 1 százalékot a megyében. Amit 2012-ben elindítottam, úgy gondolom, hogy megfelelő termőtalajra hullott, és meghozta eredményét. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságnak és szervezeti egységeinek jelentősen javultak az eredményei. Ide értem rendőrkapitányságainkat és a határrendészeti kirendeltségeinket. A felsoroltak mutatják, hogy komoly eredményeket tudtunk elérni a közrend, közbiztonság, általános biztonság tekintetében.

„Úgy tudjuk az emberek biztonságát garantálni, hogy szinte észre sem veszik a jelenlétünket.”

Hajdú-Bihar több tekintetben az országos rangsor első helyén van. Soroljuk fel, melyek ezek!

Nagyon komoly eredményeket értünk el a vagyon elleni bűncselekmények – lopás, betöréses lopás, lakásbetörések – elkövetőinek felderítésében. Élet elleni bűncselekményeknél szinte 100 százalékos a felderítés, a rablások számában is jelentős csökkenés van, 118 volt 2012-ben, 2019-ben 18. Akkor nem érte el az eredményesség az 50 százalékot, most 100 százalék. Persze vannak folyamatban lévő ügyeink. 2018-ban és 2019-ben is Hajdú-Bihar volt a bűnügyileg legkevésbé fertőzött megye Magyarországon. Büszke vagyok a Hajdú-Bihar megyei rendőrök szakmai tevékenységére. Nagyon felkészült végrehajtó állományunk van. Közterületeken ott vannak az egyenruhásaink, a nyomozói állomány kitűnően végzi a dolgát, és a vezetők a beosztottjaikat nem az irodából irányítják, hanem kint a helyszíneken. Az ő hitvallásuk, hogy nem előre, hanem utánam! Ebben megvan a parancsnoki gondoskodás, odafigyelünk a munkatársakra, szeretnek Hajdú-Biharban dolgozni a rendőrök. Megvan a társadalmi elismertségünk. Készült egy felmérés, melyben azt tudakoltuk, hogy az 1-től 5-ig terjedő skálán mennyire elégedettek a rendőrség munkájával. Jelesre vizsgáztunk. A 2012-es, induló 3,75-ös eredményhez képest ez hatalmas előrelépés.

A megye nem homogén terület. Feltehetően vannak biztonságos és nagyon biztonságos területek. Melyek ezek?

A biztonságot egyformán szavatoljuk mind a falvakban, mind a városokban. Minden egyes kapitányság területe más és más. Például a Berettyóújfalui Rend­őrkapitányságot, amely területileg 38 települést fog össze, nehéz összehasonlítani Hajdúböszörménnyel, amelyik Hajdúdoroggal együtt alkot egy rendőrkapitányságot. Az általános biztonság tekintetében nincs nagy különbség a városaink és a falvaink között.

„A megyében van olyan település, ahol tavaly nem követtek el bűncselekményt,”

vagy éppen egyet, kettőt. 2012-ben arra kértek a polgármesterek, hogy tegyünk hathatós lépéseket a tulajdon elleni szabálysértések tetteseivel szemben. Látták, hogy nagy részben megfogjuk az elkövetőket, de a pénzbírság valahogy nem tartja vissza őket. 2012-ben lépett életbe az új szabálysértési törvény, amely lehetővé teszi elzárás alkalmazását, az 50 ezer forint értéket el nem érő lopások, csalások, sikkasztások esetében. Ez nagyon jó, hiszen attól hatékonyabb bűnmegelőzés nincs, mint az, hogy a jogsértés elkövetése után a hatóság minél hamarabb elfogja és szankcionálja a tettest.

Hajdú-Biharban vannak-e speciális bűnesetek?

Ilyet nem tudok mondani.

A megyei közgyűlésen tett beszámolójában jó eredményekről beszélt a közlekedésbiztonság területén, mégis elégedetlenségét fejezte ki. Mire utalt akkor? Mivel lehet javítani ezeket az eredményeket?

Soknak tartom a halálos kimenetelű balesetek számát. Igaz, ebben is nagyot léptünk előre, most az 1960-as évek szintjére csökkent a számuk úgy, hogy a forgalom nagysága, dinamikája összehasonlíthatatlanul nagyobb. Ugyanakkor Schengen külső határa vagyunk, ami hatalmas járműforgalommal jár. Ezekkel együtt is elégedetlen vagyok, a helyzeten javítani kell. A cél az, hogy senki ne haljon meg, és minél kevesebben sérüljenek meg megyénk útjain. Nem egyszerű ezt elérni, de mindent megteszünk ezért. Hosszú éveken keresztül a baleseti okok között vezető helyen az elsőbbségi jog meg nem adása, a második a sebesség helytelen megválasztása, a harmadik pedig a kanyarodási szabályok megszegése volt. Ebben az évben viszont a sebesség helytelen megválasztása vezet. Az okozók között a személygépjármű-vezetők állnak az első helyen. Utánuk egy érdekes kategória következik, a két keréken közlekedők és a gyalogosok, tehát a közlekedés legvédtelenebb résztvevői. Ők csaknem 20 százalékot tesznek ki. Ez sajnos évek óta annak ellenére sem változik, hogy rendkívül sok felvilágosító munkát végeztünk ezzel kapcsolatban. Tájékoztatóinkkal – az óvodásoktól az idősekig – több ezer, több tízezer emberhez jutottunk el.

Mit lehet tenni az oktatáson kívül? Büntetni?

Azt látom, hogy nem is gondatlanságról, hanem emberi felelőtlenségről van szó. Gondatlanul nem lehet gyorsan hajtani, gondatlanul nem lehet átmenni a tilos jelzésen, gondatlanul nem lehet a balra kanyarodó sávból egyenesen menni. A közlekedésben is egymás tiszteletére kellene több figyelmet fordítanunk. Például, hogy nem hajt át a pirosra váltó lámpánál vagy a már pirosan villogó fénysorompón a vasúti átjáróban. A piros jelzés azt jelenti, hogy tilos átmenni. Az ezeket megszegők esetében ez nem más, mint emberi felelőtlenség, az abban való bízás, hogy vele nem eshet meg, hogy közlekedési baleset részese lehet. A másik felelőtlenséget abban látom, hogy nem gondolja át, hogy azzal a cselekedetével másnak kárt vagy sérülést okozhat. Akinek zöld jelzése van, abban bízik, hogy szabad az út. Nem arra számít, hogy valaki majd a tilos jelzés ellenére áthajt. Ezeket mintha sokan kevésbé súlyos jogsértésnek tekintenék. A türelmetlenséget, emberi felelőtlenséget látom a háttérben. Muszáj tudatosítanunk, hogy a szabályokat be kell tartani.

„A büntetés önmagában nem elég, a gondolkodást, a szemléletet kell átformálnunk.”

Az embereknek tiszteletben kell tartaniuk a szabályokat. Van mit tennünk, elsősorban, hogy minél kevesebb ember haljon meg, sérüljön meg a közútjainkon.

A közvéleményt erősen foglalkoztatja az illegális migráció. Mit tapasztalnak ezen a téren?

Annyira nem vagyunk frekventáltak, mint a magyar–szerb határszakasz mentén lévők. A meghozott jogszabályok, a humán erőforrás és a technikai fejlesztés gátat tudott szabni a korábban területünkön is jelentkező jelentősebb illegális migrációnak. Hajdú-Bihar megye schengeni külső határ. A román hatóságokkal nagyon jó és korrekt az együttműködésünk, közös járőrszolgálatot látunk el, odafigyelünk egymás tevékenységére és a határsértések elleni hatékony fellépésre is. Az utóbbi hónapokban ez felerősödött. 2019-ben összesen 314 illegális migránst fogtunk el, 2020. I–VI. hónapban már 230 elfogásunk volt. Határszakaszunkon oda kell figyelnünk erre. Megjelent az embercsempészet is. 2019-ben 10 embercsempésszel szemben jártunk el, többségükben nem magyar állampolgárok voltak. Többlépcsős ellenőrzési rendszert építettünk ki, nemcsak a zöldhatárt védjük, hanem a megye egész területén ellenőrzünk.

Hallani a rendőrhiányról. Megyénk hogy áll e tekintetben? Milyen a technikai felszereltség?

Új technikai eszközök érkeztek, megtörténtek az informatikai fejlesztések, és a létszámmal sem állunk rosszul. 90 százalék feletti a feltöltöttségünk, a napokban 17 új tiszthelyettes és öt tiszt kolléga kezdte meg munkáját. Fő prioritásunk, hogy települések nem maradhatnak rendőri kontroll nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes településen ott lakó, állandó körzeti megbízott van. Majdnem 100 százalékosan feltöltött a körzeti megbízotti állományunk. A körzeti megbízott egyébként a legszélesebb feladatkört ellátó rendőr, a mikrokörnyezetben ő a járőr, a közlekedési és a bűnmegelőzési rendőr, tartja a kapcsolatot az iskolával, kisebb ügyekben nyomozó, felderítő. Szerencsés helyzetben ott is lakik. A helyismeret nagyon fontos. Jelenleg néhány körzeti megbízotti hiányunk van, ezért a feltöltés prioritást élvez a személyzeti munkában. Nem szabad megfeledkeznünk a három határrendészeti kirendeltségünkről sem. A határforgalom 2019-ben jelentős növekedést mutatott, főleg Ártándnál. A berettyóújfalui körforgalomig elért a sztráda, de onnan még el kell jutni a határig, és ott elég sok súlyos, sőt halálos kimenetelű baleset is történt. Tavaly Hajdú-Biharban 8,2 millió ember lépett ki és be az országba határátkelőinken, illetve a repülőtéren. Megyénkben az Ártándi Közúti Határátkelőhely a legnagyobb, az országban a forgalmát tekintve a harmadik. Ott több mint 2,6 millió jármű, köztük közel egymillió kamion lépett ki és be. Van még mit tenni, jelentős forgalmat kezelünk, jó irányba tartunk.

Voltak-e a rendőrség számára tanulságos bűnesetek megyénkben 2019-ben?

Nekünk minden bűneset egyedi. Azért mondom egyedinek mindegyiket, mert lehet, hogy az egyik kárértékben meg sem közelíti a másikat, viszont az egyénnek okozott veszteség sokkal fájdalmasabb. A kollégáim figyelmét igyekszem felhívni, hogy

„minden ügy fontos, mert ha az állampolgárt jogsérelem érte, nekünk segítenünk kell.”

Fogjuk el a tettest, ha lehet, találjuk meg azt, amit eltulajdonítottak tőle. Reparáljuk, hogy a jogsértés előtti állapotba kerülhessen vissza, illetve az igazságszolgáltatás elégtételt tudjon adni annak a személynek, akit sérelem ért. Nem akarok ügyeket kiemelni, minden ügy fontos. Nem billenhet el Justitia mérlege.

Kovács Zsolt