Nagyon megcsappant tíz év alatt a debreceni biciklilopások száma

A 2010-ev évek elején szokatlan jelenség ütötte fel a fejét a videómegosztó oldalakon. A Tolvajkergetők elnevezési csoport civil tagokkal, elmondásuk szerint a rendőrség munkáját segítve, speciális eszközökkel próbált a tolvajok nyomára bukkanni, megadva a lehetőséget a „kékruhásoknak” az elfogásra. Bár az elképzelés idilli, az évek alatt hamar visszássá vált a szerveződés tevékenysége, ezzel megtépázva az országos megítélésüket.

Jeladót használtak

A Tolvajkergetők 2011-ben kezdte meg a tevékenységét a fővárosban, majd több nagyobb városban, így Debrecenben is alakult helyi szerveződés.

A kergetők módszere abban állt, hogy a biciklitolvajok körében „kedvelt” közterületen elhelyeztek lezáratlan vagy könnyen hozzáférhető, műholdas és rádiós jeladóval egyaránt felszerelt kerékpárokat. A kriminalisztika már régóta ismeri a csapda fogalmát, a szerveződés az elektronikus és tárgycsapda alkalmazásaival igyekeztek a rendőrség munkáját segíteni. Az esetek többségében külön kihelyezett kamerával rögzítették a kétkerekűekkel kapcsolatos bűncselekményeket, amelyek a rongálástól, a lopáson át egészen az orgazdaságig terjedtek. Ha a lerakott bicikli elindult, a beépített jeladó riasztott, a lesben álló kergetők pedig értesítették a rendőrséget.

Visszássá vált a tevékenységük

Minél népszerűbb lett az egyesület az interneten, annál érezhetőbb volt a megosztottság a működésükkel kapcsolatban. Sokan önbíráskodónak titulálták a Tolvajkergetőket, de nagy indulatot váltott ki Tomcat személye is, aki az egyesület egyik vezéregyénisége volt. Tomcat folyamatos szereplője volt a 2000-es évek második felében a híradásoknak. Sokan provokátornak tartották, de a különböző interjúiban úgy fogalmazott, ő csak a figyelmet akarta felhívni a visszásságokra, s Magyarországért akart tenni.

De milyen jogi környezet vonatkozik a tolvajok elfogására? A hatályos és a korábbi büntetőeljárási törvény is szabályozza, hogy a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja.

A szövegben egy szó változott: míg a régi törvény alapján értesíteni kell a rendőrséget, az új csak tájékoztatást ír elő.

Nem valósult meg az önbíráskodás

Az új büntetőeljárási törvény az említett kriminalisztikai eszköz kapcsán is tisztán fogalmaz, csak a feljogosított szerv végezhet ilyen cselekményeket, viszont érdekes kérdés, hogy a civilek „jó szándéka” vagy éppen a tulajdonjog puszta védelme elegendő ok-e arra, hogy az állampolgárok ilyen módon csapdát állítsanak, és ez hogyan valósulna meg az új jogi környezetben a rendőrséggel kooperálva. A különböző médiumokban állandó kérdésként merült fel, hogy azon túl, hogy együttműködnek a hatóságokkal, rendelkezésre bocsátják a kamerafelvételeket, tevékenységük megvalósítja-e a büntetőtörvénykönyv szerinti önbíráskodást? A vonatkozó tényállás úgy szól, hogy aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön elköveti az önbíráskodás bűncselekményt. A másodfokú bíróság nem osztotta az erre vonatkozó vádat, mivel a kergetők szándéka saját bevallásuk szerint nem a „csalikerékpár” visszaszerzésére, hanem a tolvaj kézre kerítésére irányult.

A vádlottak eleve számoltak azzal a lehetőséggel, hogy akciójuk során az ellopott kerékpárt nem tudják megtalálni, ami ugyancsak az önbíráskodás megállapíthatósága ellen szólt.

Lehetne így is tenni a közért

A Kékfény 2018. szeptember 17-i és a 2019. április 8-i adása is foglalkozott a Tolvajkergetőkkel. A felvételek tanúsága szerint négy tagot ítéltek el, de nem az előbb felvetett önbíráskodás, hanem súlyos testi sértés és garázdaság miatt. 2015-ben egy lopásba keveredett bódult állapotban lévő személyt sértegettek a kergetők, dulakodtak vele, majd a Tolvajkergetők vezetője acélbetétes bakanccsal fejbe rúgta. Dr. Holdampf Gusztáv, a Budapesti Törvényszék bírája az elsőfokú ítéletet akkor úgy indokolta, hogy lehet így is a közért dolgozni, de nem lehet elmenni addig, amíg a tolvajkergetés súlyosabb bűncselekményekhez vezet, mint amit üldözni kívántak. A másodfokú bíróság a cselekmények minősítésén egyik vádlott esetében sem változtatott, mert bár a sértett fejbe rúgása valóban életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérleteként minősíthető, azonban a másodfokú bíróság azt a körülményt, hogy Tomcat a vádlott a sértetthez mentőt hívott, önkéntes eredményelhárításként értékelte. Ezen túl az ítélőtábla eljárt tanácsa Tomcat büntetlen előélete miatt lehetőséget látott a szabadságvesztés tartamának mérséklésére és próbaidőre való felfüggesztésére.

Rendelkeznek az eszközökkel

Az egyik elfogást bemutató videóblogban a narrátor megjegyezte,

a cívisvárosi rendőrség partnerként tekintett az egyesületre, akik azon kívül, hogy valamelyest tehermentesítették a hatóság munkáját, tevékenységükkel hatékonyan visszaszorították a kerékpárlopásokat.

Elmondásuk alapján az együttműködésük kulcsa az volt, hogy a rendőrség a jogi, míg a tolvajkergetők a szükséges technikai háttérrel rendelkeztek. A korábbi években a Napló is beszámolt sikeres kooperációról, de azóta ismert, hogy több tag az elfogásokkal kapcsolatos erőszakos bűncselekmények miatt büntetőeljárás alá vonták, a civil kör pedig megszüntette a működését. Megkerestük a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy milyen tendencia figyelhető meg a kerékpárlopások esetében, valamint mennyire alapoznak a civilek segítségére a jövőben. Válaszukban megerősítették a fellelhető " target="_blank" rel="noopener noreferrer">videókban látottakat, mely értelmében

a csoport bejelentéseivel két esetben segítették a Debreceni Rendőrkapitányság kerékpárlopások megelőzésére, a kerékpártolvajok elfogására szervezett akcióit 2012-ben.

A rendőr-főkapitányság továbbra is kiemelt figyelmet fordít az ilyen jellegű cselekmények megelőzésre és visszaszorítására, melynek értelmében ellenőrzéseket, és speciális bűnügyi portyaszolgálatokat szervez.

Ez azt eredményezte, hogy a kerékpárlopások száma a városban az elmúlt 10 év alatt töredékére csökkent.

Hozzátették, ez annak is köszönhető, hogy a debreceni nyomozók – nyolc éve civil segítség nélkül – több kerékpárlopásra specializálódott elkövetőt, értékesítési vonalat is beazonosítottak és felszámoltak az elmúlt években. Arra a kérdésre, hogy a jövőben várható-e további együttműködés a civilekkel, úgy nyilatkoztak, a Debreceni Rendőrkapitányság rendelkezik azokkal a speciális eszközökkel, amelyek a kerékpár tolvajok elfogását nagyban elősegítik.

Szilágyi Gergő