Mikor védhetjük meg magunkat? Mi számít jogos önvédelemnek?

Bár a statisztikák szerint az országban és megyénkben is évről évre csökken az emberélet és a testi épség ellen irányuló bűncselekmények száma, mégis – főleg hétvégén, esti órákban vagy éppen fizetésnap után – előfordulhat, hogy saját hibáján kívül olyan szituációba keveredik, ami fizikai atrocitással is járhat. Ilyenkor az ember vagy megpróbálja elkerülni a helyzetet, vagy ha már erre nincs lehetősége, akkor legalább megvédeni magát vagy a társaságában lévőket. A köznyelvben ezt hívják önvédelemnek, de a jogszabályozás természetesen ezt sokkal részletesebben kifejti, így érdemes tisztában lenni vele, mi és mikor számít jogos védelemnek.

Támadásnak kell megelőznie

Az alaptörvény kimondja, hogy mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. A jogosan védekező ilyenkor olyan támadást hárít el, amelynek megakadályozására a bűnüldöző hatóságok lennének jogosultak és kötelesek.

– Érdemes tisztázni, hogy a jogos védelem nem minden esetben „pusztán” önvédelem, hanem többrétű annál: a jogos védelem keretében nemcsak a saját, hanem más vagy mások személyét, javait is megvédhetjük, valamint a közérdek védelmében is felléphetünk – árulta el dr. Nagy Levente ügyvéd. – Jogos védelem csak a jogtalan támadás esetén állhat fenn: a személy elleni agresszió irányulhat az élet, az egészség, a testi épség, a nemi élet szabadsága, valamint egyes személyhez fűződő jogok ellen is. A védekezést jogtalan támadásnak kell megelőznie, melyre válasz az elhárító magatartás. A támadásnak „intézettnek” vagy „közvetlenül fenyegetőnek” kell lennie. Intézettnek minősül akkor, ha az elkövető a bűncselekmény megvalósítását már megkezdte, míg közvetlenül fenyegetőnek, ha a támadás megkezdésétől azonnal vagy rövid időn belül tartani lehet, és megvalósulásának akadálya nincs (például a támadó szúrásra emeli a kését) – hívja fel a figyelmet a szakember.

Az arányosság elve

Minősített esetnek számít, ha a jogtalan támadást a személy ellen éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el. Ezen eseteket jogi értelmezés alapján azt úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a személy lakásába törnek be az előbb említett „minősített” módokon, illetve, ha a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történik a jogtalan behatolás.

A jogos védelmi helyzet mindaddig fennáll, amíg a megtámadott okkal tarthat a támadás megkezdésétől vagy annak folytatásától. A kifejtett erőszak egyetlen korlátja az arányosság elve, azaz a védelmi cselekménynek arányosnak kell lennie a támadással. Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl, de ennek megítélése általában az ügyészség, illetve bíróság hatáskörébe tartozik. Ugyanakkor a korábban felsorolt minősített eseteknél a hatályos jogszabályok alapján már nem szükséges vizsgálni az arányosságot, ilyenkor a támadó megölése is jogszerű lehet.

Figyeljünk, nehogy forduljon a kocka!

A jogos védelem korlátai a következők: nem alkalmazható megtorlásként, verbális inzultusnál, de a támadás kiprovokálása vagy a kölcsönös kihívás elfogadása is megfosztja a védekezőt az elhárítás jogszerűségétől. A javak elleni, közvetlen erőszakkal nem járó cselekmény elhárítása a támadó életének kioltását általában nem eredményezheti.

– Érdekes kérdés, hogy magánlaksértés esetén a bűncselekmény elkövetője hivatkozhat-e jogos védelemre, amennyiben ő maga ugyan nem támadott, de a lakással rendelkező személy támadólag lépett fel vele szemben? A hatályos szabályozás alapján a lakásba történő behatolás, maga a jogtalan támadás, így az nem alapozza meg a behatoló számára a jogos védelmi helyzetet. A védekezés arányosságának kapcsán érdemes kitérni az úgynevezett „időbeli túllépés” esetkörére is: ilyenkor arról van szó, hogy bár korábban létezett védelmi szituáció, azonban a támadó az agresszióval már felhagyott, és részéről további tettlegesség sem valószínű.

„Amennyiben egyértelmű, hogy a támadó – például a sértett fizikai védekezése folytán – már a továbbiakban nem képes vagy nem is szándékozik támadni, illetve védekezésre képtelen, a jogos védelmi helyzet már nem áll fenn, és további tettlegességgel a korábbi sértett valósít meg bűncselekményt, például testi sértést vagy akár emberölést is”

– hangsúlyozza az ügyvéd.

MSZ

Borítókép: Dankó Ferenc (középen) tanítja, miként lehet megvédeni magunkat a felfegyverkezett támadóval szemben