„Mi ragaszkodunk a magyar áruhoz” – Megyei kereskedők az élelmiszerárstopról

„Hat élelmiszertermék esetében beavatkozunk a termékek árába, azokat vissza kell vinni az október 15-én jellemző szintre” – jelentette be Orbán Viktor a közösségi oldalán szerdán. A részletszabályok ugyan még nem ismertek, de az agrárminiszter csütörtökön összefoglalta a döntés hátterét. – Azt nem vitathatja senki, hogy a kormány számára mindig a magyar családok érdeke az első – mondta Nagy István, majd sorra vette a kormány eddigi inflációcsökkentést célzó intézkedéseit. 

Korábban be kellett avatkozni az üzemanyagár esetében, majd az elszabadult kamatokat is mérsékeltük. Jó példaként szolgált a rezsicsökkentés, hiszen az, hogy hazánkban fix áron tudjuk szolgáltatni az energiát, védte a magyar emberek kiszolgáltatottságát

– mutatott rá. – A lakosság jelenleg nem érzékeli, hogy Európában milyen óriási feszültség van az energiaárak terén. Az előző évhez képest háromszoros árat fizetnek a többi országban az energiáért, míg Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően az árak változatlanok maradtak – foglalta össze.

Nagy István szerint a kormány figyelemmel követte az élelmiszerárak rohamtempóban történő emelkedését, amely nagy mértékben növelte az inflációt, ezáltal nem volt kérdéses, hogy ezen a területen is döntést kell hozni. – Szerbiában már bevezettek egy ilyen jellegű intézkedést, amely bevált, ezáltal az a határozat született, hogy a magyar családok számára februártól biztosítjuk, hogy alapvető élelmiszerekhez fix áron, az október 15-én rögzített szinten jussanak hozzá. Fontos hangsúlyozni, hogy nem egy-egy teljes termékkör, hanem bizonyos termékek árát fagyasztjuk be. A tej esetében a 2,8-as zsírtartalmú, a baromfitermékeknél a csirkemell és a csirkefarhát együtt kerül majd be a szabályozásba, amely kiegészül a sertéscombbal, az étolajjal, a kristálycukorral, valamint a búzaliszttel. Ezáltal az alapvető élelmiszerek esetében is stopot hirdetünk április 30-ig befagyasztva az említett termékek árát a tavaly október 15-i állapotra. A legfontosabb az, hogy honfitársaink tudják, számíthatnak a magyar kormányra, ha bajban vannak, nehézségeik támadnak.

Nagy István kifejtette:

az árstop terhe nem a termelőket érinti, hiszen törvény tiltja a tisztességes piaci eszközök szabályozásában az egyoldalú szerződésmódosítást.

A feldolgozóipar higgadt

Az agrárminiszter véleményét támasztja alá Lakatos Zoltán, aki jelenleg kezelhetőnek nevezte az élelmiszerárstopot. A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója megjegyezte, a bejelentés még friss, és a rendelet pontos ismeretének hiányában még nehéz véleményt alkotni.

– A malomiparban nincs pánikhangulat a bejelentés hatására, a mi részünkről nem veszélyezteti az ellátást az élelmiszerár befagyasztása. A liszt esetében az éves termelés 15 százaléka jut csomagolt formában lakossági eladásra, a többi a sütőipar felé megy. Mivel az árstoppal a fogyasztói piachoz nyúltak hozzá, ez a lakosság nagy részét segíteni fogja, a kereskedőknek viszont nehézséget okozhat – mondta. 

Lakatos Zoltán szerint a kereskedelmi piac szabályozásánál érdemes lenne az alapoktól megvizsgálni, melyik szereplő mekkora haszonnal dolgozik. Mert míg a termelők magas árréssel adják a búzát és a napraforgót, a feldolgozóipar minimális haszonnal tudja továbbítani a terméket a kereskedelmi szektor felé.

A boltok viselik a terhet

– Mivel mi kis árréssel dolgozunk, nem veszélyezteti az üzletet a bejelentés, mert még így is az októberi áron, vagy az alatt adjuk ezeket a termékeket. Azt semmiképp nem szeretnénk megtenni, hogy a többi árucikk árát emeljük meg, hogy kiegyensúlyozza a kiesést. Akkor ugyanis sokkal több vásárlónk fordulna a nagyobb áruházláncok felé, akik – mivel nagyobb tételekre kötnek megállapodást – előnyösebben tudnak szerződni a beszállítókkal.

Mivel azt sem tehetjük meg, hogy megszüntetjük az adott áru forgalmazását, így a bevétel csökkenését kénytelenek leszünk elkönyvelni, bár három hónapig kibírható a teher

 – mondta Szabó Zoltán, az egyik debreceni élelmiszerbolt tulajdonosa. 

Nincs sertés comb nélkül

– A hentes, ha lehetne sem tehetné meg, hogy nem kéri a sertés combját, mivel mi a disznót egészben szerezzük be. Ha a sertés ára a takarmányárak növekedése miatt megemelkedik, és fix áron kell a combot adnunk, akkor a lapocka vagy a tarja árazásával leszünk kénytelenek kompenzálni a kiesést. Mi ragaszkodunk a magyar áruhoz, de több húsboltos már jelezte, fontolóra vették, hogy átálljanak a spanyol vagy az olasz sertésre. Az import fellendülése viszont a magyar gazdákat érintheti hátrányosan – véli az egyik belvárosi hentesüzlet vezetője. 

MI, HL