Nagy István Debrecenben: a magyar agrár- és élelmiszeripar stratégiai ágazat lett

Támogatásban részesült három helyi cég, a Bodogán Kft., a Felföldi Édességgyártó Kft., valamint a Hajdúhús 2000 Kft. Az okiratokat személyesen Nagy István agrárminiszter adta át a vállalkozások vezetőinek.

Kritikus fontosságú

Az ünnepélyes átadóval egybekötött sajtótájékoztatón Papp László kijelentette, Debrecen számára az agrárium, valamint az élelmiszeripar történelmileg is stratégiai ágazatnak számít.

– Jelenleg a hatodik legjelentősebb ágazat az élelmiszeripar a városban, több mint 3700 embernek munkát adva. Hatalmas öröm számomra, hogy 2022-ben a debreceni cégek innovációjáról, fejlődési képességéről, előrehaladásáról tudunk beszélni. Csaknem 150 milliárd forintnyi értéket állít elő Debrecenben ez az ipar. A támogatásokkal az érintett cégek hatékonysága növekedhet – emelte ki a polgármester. Mint mondta, a 2000-es évek elejéhez képest Debrecen visszaszerezte az akkor elvesztett élelmiszeripari pozícióit, sőt az elmúlt években jelentős mértékben erősített azokon, miközben új területek is megjelentek.

Tasó László országgyűlési képviselő az eseményen elmondta, 1990 óta – egészen az elmúlt 8-10 évig – azt érezhettük, hogy a vidék másodrangú szerepet tölt be Magyarország életében. – A vidék vesszőfutása csaknem 20 évig tartott. 2010 után azonban óriási változás következett be, amikor láthatóvá vált, hogy Magyarország nem tud megerősödni a magyar vidékben rejlő tartalékok elővétele, és kellő használata nélkül – hangsúlyozta, hozzátéve, óriási energiába került újjáépíteni az egykor leépített élelmiszeripari kapacitásokat.

Az élelmiszer kulcsfontosságú kérdés, a világ mozgatórugója. Létfontosságú minden ország számára, hogy a biztonságát megteremtse.

2018 óta példátlan támogatásokat tudunk a magyar agrárium fejlesztésére fordítani, és olyan minőségi változások következtek, következnek be a közeljövőben, amelyek alapvetően javítanak a magyar élelmiszeripar pozícióján.

Az országgyűlési képviselő szerint a magyar vidék megtartása azon is múlik, hogy a versenyképességet milyen módon tudja támogatni a kormány, az uniós és hazai források ugyanis segíthetnek abban, hogy valóban húzóágazattá váljon az élelmiszeripar. – Hajdú-Bihar megyében az ország, talán Európa legjobb földjeit láthatjuk, az ezekre épülő, minden tekintetben magas színvonalú fejlesztések tehát az ország megerősödését szolgálják. Külön öröm, hogy Debrecenben sok vidéki dolgozik. A három nyertes vállalkozásnál is – mely együttesen csaknem 700 embert foglalkoztat – a városon kívülről érkezik a dolgozók fele. A magyar vidék jól használja fel a forrásokat, abban érdekelt, hogy az egész ország megerősödjön, ebben óriási segítséget nyújt a kormány – összegezte Tasó László.

Hatalmas támogatás

Nagy István agrárminiszter beszédében elmondta, Debrecen történelmi szerepénél fogva mindig is hangsúlyozta a tudás szükségességét. – A fejlesztés, innováció, korszerűsítés, technológiai megújulás a legfontosabb jelenleg. Ha megnézzük a magyar agrár- és élelmiszeripar helyzetét csak egy évtizedre visszatekintve, azt látjuk, hogy súlyos versenyhátrányban volt. A rendszerváltáskor nagy reményekkel értékesítették, privatizálták a magyar feldolgozóipart, élelmiszeripart, azzal a reménnyel, hogy majd a külföldről érkező befektetők hozzák a legmodernebb technológiát, a magyar termékek pedig meghódítják egész Európát. Nem ez történt. A feldolgozóüzemeket bezárták, a magyar agráriumot visszanyomták az alapanyag termelő, a legolcsóbb hasznot előállító kategóriába. A nyersanyagokat kivitték a saját anyavállalataikhoz, ott feldolgozták, majd a kész terméket hozták vissza. Ebbe a gúzsba kötött állapotban volt a magyar mezőgazdaság 2010-ig, amikor is megfogalmazódott az a kérdéskör, hogy ezen változtatni kell – mondta.

Az eseményen elhangzott, a feldolgozottság szintjét, az élelmiszeripart kell korszerűsíteni, mert ott van a hozzáadott érték.

Nagyon fontos, hogy eljutottunk addig a pillanatig, amikor súlyos milliárdokban tudjuk realizálni azt a fejlesztési tematikát, amit a magyar élelmiszeriparban szeretnénk megvalósítani

– hangsúlyozta az agrárminiszter, hozzátéve, a magyar agrár- és élelmiszeripar (a globálishoz hasonlóan) stratégiai ágazat lett. – A stratégai ágazattá nyilvánítást követően a magyar kormány azon történelmi léptékű döntése született, hogy az Európai Uniós forrásokhoz, a vidékfejlesztési oldalhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét a korábbi 17,5 százalékról maximális mértékűre, 80 százalékra emeli fel.

Összesen tehát 4265 milliárd forintot lehet fejlesztésekre fordítani.

Mint elhangzott, Magyarország december 31-ig benyújtotta az Európai Unió felé stratégiai tervét, melyben nagy hangsúlyt fektettek az élelmiszeripar fejlesztésére. – Az agrárvállalkozások sorsa összefügg az ország sorsával. Rengeteg kihívás éri a magyar agráriumot: éghajlati tényezők, társadalmi elvárások (állatjólét, állatvédelem terén), illetve a fogyasztási szokások változása. Ezzel fel kell vennünk a lépést. Hálás vagyok a három nyertes debreceni vállalkozásnak is, akik meg merték lépni ezt, vállalkoznak, befektetnek, innovatívak. Az agrárminisztérium kiemelten támogatja a vidék gazdaságát erősítő fejlesztéseket, az élelmiszeripari és mezőgazdasági beruházásokat, az életminőséget folyamatosan javító, és a szolgáltatások körét egyre bővítő építkezéseket.

Az agrárminiszter rámutatott, az elmúlt időszakban a támogatáspolitika eszközrendszerével történelmi mulasztásokat sikerült pótolni az élelmiszeripari ágazat vonatkozásában. – Tavaly az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére 50 milliárd forintos keretet hirdettünk meg, a komplex fejlesztésekre pedig több mint 200 milliárd forintos keretösszeggel írtunk ki pályázati felhívásokat. Országos szinten összesen 1187 pályázat érkezett, 400 milliárd forintot meghaladó összegben. Ezek kapcsán folyamatosan születnek a döntések, ennek vagyunk szemtanúi most is. Hajdú-Bihar megyében 34 pályázatot adtak be, több mint 26 milliárd forint értékben – foglalta össze, hozzátéve, a következő időszakban újabb 400 milliárd forintos fejlesztési forrás kihelyezését tervezik az élelmiszeripari ágazat számára.

PSZ