Nagy előrelépések vannak az öntözés terén, támogatják a fejlesztéseket

Az öntözést gátló problémák feloldása, fejlesztése érdekében több kormányhatározat is született az elmúlt másfél évben. Az előirányzott feladatok vonatkoznak vízkínálati és vízkeresleti fejlesztésekre, ezeket támogató intézkedésekre is. Az öntözésre 17 milliárd forintos éves hazai, elkülönített kormányzati keret áll rendelkezésre 2030-ig. A támogatásról a Napló a Nemzeti Agrárkamarát kérdezte, melynek megyei elnöke kijelentette: a kamarai vízigényfelmérés eredményeképpen már idén elkezdődtek a munkálatok, s hét kiemelt beruházás előkészítése van folyamatban.

Komoly előrelépések

– Az öntözésfejlesztés terén nagy előrelépések történtek. Beindult a díjmentes aszálymonitoring-hálózat, és egy-egy hónappal, március 1-től október 31-ig meghosszabbították az öntözési idényt, így a gazdálkodók két hónappal tovább juthatnak kedvezményesen öntözővízhez – ismertette lapunkkal Szólláth Tibor, az agrárkamara Hajdú-Bihar megyei elnöke.

Javaslatukra a gazdálkodók az eddigi öt év helyett már húsz évre is kaphatnak vízjogi üzemeltetési engedélyt, és az engedélyeztetés is könnyebbé vált.

– Vízhiányos időszakban pedig lehetővé tettük a rendkívüli öntözés intézményét, amellyel néhány nap alatt bejelentéshez kötött öntözést lehet végezni. Osztatlan közös tulajdonon elég a tulajdonhányad szerinti többség – jegyezte meg.

Létrejött az öntözési igazgatási szerv a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) gondozása alatt, amely szakmailag és jogilag segíti az öntözni kívánó termelőket. A héten megjelent az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény végrehajtási rendelete, amely az öntözési szolgalom alapításának, az öntözési közösségek elismerésének és ellenőrzésének, valamint a környezeti körzeti tervek jóváhagyásának részletszabályait tartalmazza. A tájékoztatásból kiderült, az öntözési beruházások esetében a legfőbb akadály, hogy az öntözővizet el kell juttatni a beruházó termőföldjére. Ehhez a legtöbb esetben más tulajdonában, illetve használatában lévő földrészleten át kell vezetni a szükséges létesítményeket, berendezéseket, amihez a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

– Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény kimondja, hogy az öntözéshez szükséges víz átvezetése érdekében öntözési szolgalom jön létre az érintett idegen ingatlanon. A szolgalom alapján az öntözni szándékozó mezőgazdasági termelő a vízi létesítményt az idegen ingatlanon elhelyezheti és üzemeltetheti, az ehhez szükséges munkákat elvégezheti, az öntözőberendezést átvezetheti, természetesen kártalanítás megfizetése mellett, amennyiben az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.

A megyei kamara elnöke kitért arra is, hogy az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt, így nagyobb területen jobban megéri a tevékenységet folytatni, mert csökkennek a fajlagos költségek.

Öntözési közösség kategóriája

– A kormányzat a gazdálkodók együttműködését ösztönzi, ezért a jogszabály bevezette az öntözési közösségek kategóriáját. Öntözési közösségként olyan gazdasági társaság, szövetkezet vagy termelői csoport ismerhető el, melynek tagjai az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelők, s megfelelnek a következő feltételeknek, azaz az öntözési közösség az öntözési körzet területén: szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár, illetve kertészeti zöldség-gyümölcs termesztés esetén legalább 10 hektár öntözésének lehetőségét biztosítja – közölte az elnök.

A közösségek alapításához és elismeréséhez kérelmet kell benyújtani az NFK-hoz.

Az elismert öntözési közösségek jogosulttá válnak speciális támogatási formák igénybevételére, környezeti körzeti terv készítésére, a vízjogi engedélyezési eljárásban nyújtandó képviseletre, valamint öntözési körzeten belül található harmadlagos művek üzemeltetésére.

Ne az időjárástól függjön

Szólláth Tibor, a Hajdú-Bihar megyei agrárkamara elnöke a Napló kérdésére ismertette azt is, hogy azoknak érdemes leginkább az öntözésfejlesztési támogatásra pályázniuk, akik nem szeretnék az időjárásra bízni a növénykultúrájuk vízigényének biztosítását.

– Fontos, hogy új területet vonjanak be az öntözésbe, tehát az öntözött területek nettó növekedését szolgáló beruházás csak jó állapotú víztesten történhet. Az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyt pedig be kell szerezni azért, hogy pályázhasson a termelő – foglalta össze Szólláth Tibor.

Hat tevékenység támogatható

Az elnök rámutatott: a felhívás értelmében hat tevékenység támogatható. Ilyen az öntözőberendezések vízellátását biztosító vízvisszatartás létesítményeinek támogatása, amelyek mérete már megengedi, hogy öntözővíz kivétele is lehetséges legyen. Támogatható a természetes szűrőmezők kialakítása a termelésbe vont területeken keletkezett felesleges és a gazdálkodás szempontjából káros vizek összegyűjtést követő tápanyagterhelésének csökkentése, majd befogadó vízfolyásba történő továbbítása céljából, ahogy a mezőgazdasági területekhez kapcsolódó meliorált utak kialakítása is. Említést tett a meglévő öntözőberendezések vízfelhasználási hatékonyságának javítása, valamint öntözési infrastruktúra és kapcsolódó műtárgyainak fejlesztése, rekonstrukciója kategóriáról. Az új öntözőberendezések beszerzése, új öntözővíz-szolgáltató művek létrehozása és az öntözőberendezések energiafelhasználási hatékonyságának javítása is honorálható.

Eddig több mint 400 nyertes

Megjegyezte továbbá, hogy az öntözött területek növelését elérendő beruházások eredményes megvalósítása érdekében az agrárminisztérium döntött a vidékfejlesztési program mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázatában a határ­idő meghosszabbításáról. A gazdálkodók vissza nem térítendő támogatási összegre több szakaszban, akár 2021. június 4-ig is pályázhatnak. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás egyéni beruházás esetén 1 milliárd, kollektív beruházás esetén pedig 2 milliárd forint. A módosított pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu oldalon érhető el. A gazdálkodók 2016 óta pályázhatnak a Vidékfejlesztési program öntözésfejlesztési pályázatára, amelynek keretében mintegy 49 és fél milliárd forint áll rendelkezésre többek között a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, valamint takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására. A pályázat keretében eddig 440 nyertes esetében több mint 22 és fél milliárd forint összegben történt kötelezettségvállalás.

Szilágyi Gergő