Az immár 90 éves Erzsike néni világéletében imádta a gyerekeket

Mosolygós, élettel teli asszonyt ismerhettünk meg Gál Imréné Erzsike néni személyében, aki kedden – szeptember 13-án – töltötte be a 90. életévét. A szűk családi összejövetelre a Hajdú Online is kapott meghívót, így Katona Erzsébet önkormányzati képviselő és Tóth-Vanka Judit, a polgármesteri hivatal szociális osztályának munkatársa mellett mi is részt vettünk a jeles eseményen.

Mint kiderült, az ünnepeltnek már nem élnek a testvérei, viszont hajdanán népes családnak számítottak, ugyanis nyolcan voltak testvérek. Gyönyörű gyermekkorra emlékszik vissza, szülei önellátó gazdálkodást folytattak Balmazújvárosban, apja emellett faipari munkásként dolgozott.

Nem volt annyi nyalánkság évtizedekkel ezelőtt, mint most, ám ez nem azt jelenti, hogy rosszabb világ lett volna. – Örültünk mindennek, ami megadatott nekünk, szinte soha nem panaszkodtunk. Szerető családban nevelkedtünk, és ha jól belegondolunk, akkor igazándiból csak ez számít – jegyezte meg. Majd betoppant derék fiú unokája, aki jelenleg Budapesten él. Nagy öröm volt ez Erzsike néni számára, mert nem gondolta volna, hogy az – egy fiú és egy lány – unokái közül bármelyiket is láthatja a nagy napon.

Önellátó életet folytattak

– Egy lányom született, akit imádok, nagyon jól bánik velem, és egyébként a vőm is kedves, aki bármennyire is huncut ember, tisztelettel van irányomba – fogalmazott. Erzsike néni ezt csak azért emeli ki, mert veje a következővel fogadta reggel: „Boldog névnapot kívánok!” – idézte a vejét.

A beszélgetésből megtudtuk azt is, hogy a férjét 14 éve veszítette el, azóta él egyedül, de gyermeke közel lakik hozzá, így szinte nincs olyan nap, hogy ne látogatná meg az édesanyját. Erzsike néni és néhai kedvese a balmazújvárosi Kossuth Körben ismerkedtek meg. Igaz, mindketten társasági emberek voltak, így többször megfordultak egyéb báltermekben is, mint a Rákóczi Kör, de kettejük szerelmi története ott kezdődött, ahol fúvószene szólt.

– Eljáró beszerzőként dolgoztam a Debreceni Egyetem Arany János Gyakorló Általános Iskolában, minden percét imádtam. Szerettek a tanítók és a gyerekek is egyaránt, 16 órakor lejárt a munkaidőm, de sokszor volt, hogy tovább maradtam. Meg is jegyezték akkor a tanítók: mit keresek én még itt? – fogalmazott mosollyal az arcán.

Mint felidézte, szép idők voltak azok, amikor 1960-ban Debrecenbe költöztek férjével, és elkezdődött a közös életük. Hatvan évvel ezelőtt a Szabó Lőrinc utcában építkeztek, óriási udvar tartozott a házhoz, ugyanis megannyi jószágot tartottak. Volt minden, amit az ember megkívánt: szalonna, hurka, kolbász stb. Talán emiatt is van az, hogy amit manapság visznek neki ételt, az bizony hamar elfogy. Mindig is jó étvágya volt, ez pedig a mai napig nem változott, illetve az sem, hogy imád mosni.

Finomságokat készített családjának

Az ünnepségen terülj-terülj asztalkám várta a vendégeket, és kiderült, Erzsike néni lánya nem véletlen tud mindenféle finomságot megsütni, bizony édesanyjától tanulta.

– Gyerekkoromban rengeteget sütött, tőle tanultam meg, hogyan kell készíteni tökéletes kelt tésztát és kenyeret. Nem volt soha válogatós, nagy káposztaevőnek vallja magát, de persze a hús sohasem hiányozhat az ételből – mondta az ünnepelt lánya. Viccesen hozzátette, ők sem tudják mi miatt lehet, de ha egyik nap hoznak ebédet, és egy kis finomságot, annak bizony másnap hűlt helye van.

Erzsike néni végül üzent minden fiatalnak: „Dolgozzatok eleget, szeressétek egymást, és szépen neveljétek a gyermekeiteket!” – adta jó tanácsul.

NE