Frissen sült házikenyér illata lengte be a Nagyerdőt

Az otthon sütött kenyér, a hagyományos módszerek és az eredeti ízek népszerűsítése a fő célja a Kenyérlelke Fesztiválnak, amelyet nyolc évvel ezelőtt Budapesten szerveztek meg először, és idén második alkalommal vidéki nagyvárosokba is kiköltözött a rendezvény. Szombaton a debreceni Békás-tónál találkoztak a kenyérkészítők és a legnépszerűbb pékáru kedvelői. 

Kellemes, meleg nyári idő fogadta a tóhoz kilátogatókat szombat délelőtt, ahol az enyhe szellő is a szervezők mellé állt. Már szinte a Nagyerdő kapujánál érezni lehetett a levegőben a finom péksütemények össze nem téveszthető illatát. A szabadtéri színpad és a tó közötti területen kis faházakban nemcsak a helyi és környékbeli sütödék, de különféle kézművesek is várták portékáikkal a házias ízek iránt érdeklődőket. Ha megtaláltuk a megfelelő kenyeret, hamar találhattunk hozzá sajtot, lekvárt és szörpöt is.  

A Kenyérlelke Fesztivált azért hoztuk létre, hogy visszahozzuk a köztudatba a kovászos kenyeret, ami semmi más, mint liszt, víz és só. Ebből áll az igazi kenyér. A rendezvényt nyolc éve kezdtük el Budapesten, és a tavalyi évben már szerencsére megjelenhettünk Debrecenben is, ahol most már másodjára vagyunk

– mondta kérdésünkre Németh Áron, aki Till Attilával közösen indította el az országossá nőtt rendezvényt. Örömét fejezte ki abban, hogy nagyon sok az érdeklődő a verseny iránt is, hiszen 48-an döntöttek úgy, hogy a két kategória valamelyikében, vagy mindkettőben megméretik magukat. – Jelentkeztek volna többen is, mint 48, de sajnos le kellett állítanunk a regisztrációt, mert nem tud a zsűri ilyen sok kenyeret megkóstolni – hangsúlyozta. 

Egyszerű, de hol a titok? 

– A jó kovászos kenyér titka az alapanyagok mellett az idő. Több mint egy napig kell keleszteni a hűtőben a tésztát, mielőtt kisütjük. Ez a legfőbb különbség az élesztővel készült pékárukkal szemben, hogy a házikenyér lassabban készül – mondta Németh Áron. A kalácskészítésről elmondta, hogy annál már elfogadott az élesztő, de az adalékanyagok egyik kategóriában sem. – A kalácshoz különben nyugodtan adhatunk hozzá tejet vagy mazsolát is. Az itt megjelent pékségek is szigorúan adalékanyagok nélkül, csak só, liszt és víz felhasználásával készítik portékáikat – tette hozzá. A fesztiválon versenyzőként vagy látogatóként résztvevő „otthonsütők” is hasonlóan vélekednek a jó kovászos kenyér elkészítéséről.

A megkérdezettek többsége szerint a hagyományos, kovásszal készült kenyér finomabb, mint az élesztővel és egyéb adalékokkal készült fajtája.

A találkozón a kovászos kenyér szerelmesei mérhették össze tudásaikat két kategóriában: a szakmai zsűri a legjobb fehérkenyér-, félbarnakenyér- és kalácskészítőket keresi. A fesztivált kísérő családi napon pedig a gyerekek játékos formában tanulhatták meg a népszerű péksütemények készítését, míg a felnőttek a legjobb hazai kenyereket, liszteket kóstolhatták és vásárolhatták meg, illetve helyi, megyei és budapesti pékségek workshopjain vehettek részt.

BS