„Ha nem figyelünk, észrevétlenül kitapossuk magunk alól az oxigént”

A Föld természeti környezetének megóvására fókuszálhatunk minden év április 22-én, a Föld napján. A jeles alkalom Denis Hayes nevéhez fűződik, ő volt az az amerikai egyetemista 52 évvel ezelőtt, aki útjára indította az első akciót a természet megtisztításáért, megóvásáért. Ekkorra ugyan sokan felismerték: mi, emberek nem kis mértékben károsítjuk a Földet, mégis győzött a profit­éhség, a piac növekedésének állandó generálása. A kezdeményezésből két évtizeddel később, 1990-ben világmozgalom vált, ekkor (az elsők között) csatlakozott hozzá Magyarország is. 

A világnap apropójából dr. Budayné dr. Kálóczi Ildikó, a Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület Pro Natura díjas elnöke, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium Rátz Tanár Úr életműdíjas nyugalmazott kutatótanára osztotta meg gondolatait a Naplóval. – Vajon hány ember él abban a tudatban, hogy az emberiség kialakulásának a Föld volt a helye – tette fel a kérdést, hozzátéve, ezt a Földet zsigereljük ki. Kiemelte: a Föld megóvásának szempontjából igen jelentős a biodiverzitás, az élőlények sokfélesége. Ugyanis, ha megváltozik a földrajzi környezet, akkor megváltoznak a környezeti feltételek, ez pedig az élőlények pusztulásához is vezethet. A sokféleség biztosíthatja az élet túlélését. 

Bármit teszünk, hatása van 

Lássuk be, hogy hatást gyakorolnak a döntéseink. Az ember a kezdetekben ugyanolyan volt, mint bármely más faj, de később abból a bioszférából, amelyben éltünk, technoszférát alakított. Lehetősége volt különböző technikai eszközöket kitalálni és előállítani, eljuttatni azt a világ bármely pontjára. Beleszólása lett az embernek a földi életbe, majd a túlnépesedés, a túlfogyasztás végül tönkretette azt a rendszert, amiben a Föld önmaga lehetett. – Az a rendszer újra tudta termelni a saját erőforrásait, de az ember mohósága miatt erre már képtelen. Példa a magyarországi Tisza-szabályozás. Széchenyi hajózhatóvá tette az addig kanyargó, tavaszi árvizet hozó folyót, és munkát adott a kubikosoknak, ugyanakkor a szabályozás vezetett el a nyári aszály problémájához. Korunkban a Vásárhelyi-terv szerint a Tisza mellett ideiglenes tározókat hoznak létre, vagyis éppen azt a vizet próbálják megfogni, amit a természet egykor maga adott. De ugyanígy a láplecsapolások is ezt a példát hozzák. Termőterületet akartak nyerni, amit a tőzegen nem igazán lehet, így most óriási pénzek árán próbálják visszaállítani az eredeti állapotokat. Mérlegelni kellene, hogy mi az, amit érdemes véghez vinni a természet károsításának árán. 

Kérdés, hogy mit tartunk fontosabbnak: a természetet, ami az életfeltételeinket biztosítja, vagy azt, hogy néhány ember egyre gazdagabb lehet a többség és önmaga kárára

– mondta. 

Kis odafigyeléssel is lehet 

Az egyesületi elnök emlékeztetett arra, hogy a természet megóvásáért sok, apró elhatározással is tehetünk. Szerinte elengedhetetlen felismerni, hogy minden mindennel összefüggésben áll, és változtatni tudatosan lehet. Példaként hozta, hogy folyamatosan termeljük – akár luxusigények miatt – a szemetet, és sok esetben háttérbe szorul az újrafelhasználhatóság a hétköznapokban. A szemét termelése és egyúttal a szemetelés központi kérdés a környezetvédelemben. Dr. Budayné dr. Kálóczi Ildikó szerint nagyszerű elképzelés a szemétszedési akció, ugyanakkor fontosabb volna azt tudatosítani, hogy senki ne dobja el a szemetét. Példaként hozta, hogy egyebek mellett az sem véletlen, hogy a túraösvények mellett nincsen szemetes kihelyezve, hiszen a lényeg abban rejlik: ha valamit elhoztál magaddal, akkor azt vissza is viheted. 

Arról is beszélt, hogy a természetet járva nem szabadna a növényeket letépni, hiszen a természet tiszteletéhez az is hozzátartozik, hogy érintetlenül hagyjuk. – Meg kell becsülnünk a természetet, és azokat a zöldfelületeket is, amelyeket például a nagyvárosokban hoznak létre. Ha nem figyelünk, észrevétlenül kitapossuk magunk alól az oxigént – mondta a nyugdíjas pedagógus. 

Egészen apró lépésekkel is rengeteget tehetünk

Változni sosem egyszerű – ebben talán sokan egyetértenek. A Föld megóvásáért azonban szükséges lenne mindenkinek a saját környezetében, a saját életében néhány csekély változást beiktatni. Dr. Budayné dr. Kálóczi Ildikó megosztott lapunkkal néhány hasznos tanácsot is, amelyekkel környezettudatosabbá válhat a szemléletünk. Alaptétel az anyag- és energiatakarékosabb életvitel, kezdhetjük azzal, hogy sose dobjunk ki élelmet. A megmaradt élelmiszerek felhasználásához csak egy kis kreativitás szükséges, és nagyszerű ötleteket meríthetünk az internetről is. Fontos, hogy mindig gondolkodjunk az újrafelhasználhatóság lehetőségén, például a műanyag palackot se dobjuk azonnal a szemetesbe; ha kiürült, talán használható még valamire. – A környezetbarát életmódhoz nem kell mindenről lemondani. Tudatosítani kell, hogy a lehető legoptimálisabb módon használjuk a meglévő eszközeinket. Óvjuk meg és tartsuk karban azokat – mondta, hozzátéve, ezzel a hozzáállással még spórolhatunk is. Emlékeztetett: sose a látszatot tartsuk szem előtt. Ha valamit már nem használunk, de még nem ment tönkre, annak keressünk új gazdát; használjunk tömegközlekedési eszközöket. Ha tehetjük, gondozzunk növényeket és ültessünk fát. 

BBI