Ha a szervezetünk vasért kiált

A vashiány igen gyakran jelentkezik, a következményként kialakuló vashiányos vérszegénységet nevezhetjük népbetegségnek, hiszen világszerte a népesség akár 25 százalékát is érintheti. Fontos hangsúlyozni, hogy a vashiány egy tünet, amelynek a kiváltó okát minden esetben keresni kell, hiszen enélkül a hatékony kezelés sem lehetséges. A vashiány tüneteiről és okairól dr. Harangi Mariann, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézet Anyagcsere Betegségek Nem Önálló Tanszékének docense beszélt.

– A vashiány egyik lehetséges oka a táplálék elégtelen vastartalma vagy az étkezéssel bevitt vas nem megfelelő felszívódása. Mivel a vas főként állati eredetű táplálékokban található meg, az előbbire jó példa a vegetáriánus étrend, amennyiben nem figyelünk oda az egyéb vaspótlási lehetőségekre. A nem megfelelő felszívódást okozhatják az emésztőrendszer megbetegedései, melyek közül gyakori ok a gluténérzékenység – tudatta Harangi Mariann. – A másik gyakori ok a krónikus vérvesztés, vagyis a vas fokozott kiürülése a szervezetből, melynek hatására a vasraktárak fokozatosan kimerülnek. Ez előfordulhat az emésztő­ren­dszer krónikus vérzéses megbetegedéseinek esetén, például gyomorfekély vagy daganatos megbetegedések következtében, de nőknél gyakori ok a bővebb menstruációs vérzés, és lehet számos egyéb nőgyógyászati oka is – részletezte.

Vérvétellel kimutatható

Normál esetben egy felnőtt szervezetnek napi szinten 15-20 mg vas bevitelére van szüksége. A vas legnagyobb mennyiségben állati eredetű élelmiszerekben: a húsfélékben, a májban, a tejben és a tojásban található. A növények közül közismerten nagy a sóska és a spenót vastartalma. Ha az ételekkel bevitt vas nem elegendő, szükségessé válhat a vastabletta vagy -szirup – súlyos esetben injekció vagy infúzió – formájában történő pótlása.

– Az enyhe vashiány nem feltétlenül jár tünetekkel. A hiányállapot súlyosbodásával azonban számos panasz jelentkezhet, melyek közül a leggyakoribbak a fáradékonyság és figyelemzavar, a sápadtság, a hajhullás, gyengeségérzés, a terhelésre jelentkező nehézlégzés, a szédülés, az ingerlékenység, a gyakori fejfájás és a heves szívdobogás. Kialakulhat a köröm repedezettsége, a nyelv és az ajak gyulladása és égő fájdalma, de akár a vágy jég vagy nem ehető dolgok evése iránt is. A tünetek hátterében elsősorban a vashiány következtében létrejövő vérszegénység áll, mivel a vas fontos eleme az oxigén szállításában kulcsszerepet játszó hemoglobin fehérjének, mely a vörösvértestek színét is adja. De a vas nemcsak a megfelelő vérképzéshez, hanem különböző egyéb enzimfehérjék működéséhez is nélkülözhetetlen – hangsúlyozta.

Harangi Mariann arra is kitért, a nőknél gyakrabban előfordul a vashiány, továbbá veszélyeztetettek a gyakori véradók, illetve a nem megfelelően összeállított étrendet követő vegetáriánusok és vegánok. – Kockázatot jelent a véralvadásgátló gyógyszerek és a nem szteroid gyulladásgátló fájdalomcsillapítók tartós szedése is. Főként idősebb korban a vashiány első jele lehet a daganatos betegségek, elsősorban az emésztőrendszeri daganatok kialakulásának. Ritkábban, de előfordul a húgyúti vérzés vagy krónikus orrvérzés miatt kialakuló vashiány – tudatta. A diagnózis felállításához egy laboratóriumi vizsgálat elegendő, de az okok feltárásához gyakran részletes kivizsgálás szükséges belgyógyász, gasztroenterológus, nőgyógyász vagy urológus bevonásával.

Kiss Dóra