Asztma: városnyi létszámú új beteg

Évente egy közepes méretű városnyi, azaz 15-20 ezer új beteggel bővül az asztmában szenvedők száma, pedig már ma is mintegy 300 ezer diagnosztizált beteg él hazánkban, és feltehetően további 150 ezer ember életét nehezíti meg a betegség – hívták fel a figyelmet tüdőgyógyász szakorvosok. A szakemberek szerint nagy problémát okoz az a világjelenség, hogy a betegek mintegy 50 százaléka nem használja rendszeresen az asztmagyógyszereit – pedig ezek hazánkban 90 százalékos állami támogatással elérhetők. Asztmában az esetek többségében tünetmentes időszakban is folyamatosan alkalmazni kell a megelőző gyulladásgátló terápiát. A csaknem 15-30 ezer, súlyos asztmában szenvedő hazai beteg egy részének a korszerű biológiai terápia jelenthet megoldást.

A betegség fiatal felnőttkorban a leggyakoribb. Az elmúlt években 15 ezer és 20 ezer között volt az éves új megbetegedések száma, és a szakemberek még ezt a riasztóan magas számot is alábecsültnek tartják az asztma valós előfordulását tekintve. Prof. dr. Tamás Lilla tüdőgyógyász szakorvos szerint további 150 000 asztmás élhet még hazánkban, ők valószínűleg enyhe asztmától szenvednek. Az asztmás betegek többsége, mintegy 90-95 százaléka teljes életet élhet, ha megfelelően szedi a gyógyszereit, nem dohányzik, figyel a testsúlyára, rendszeresen mozog, és kerüli az allergéneket. Szakemberek emlékeztetnek rá, hogy a betegeknek rendszeresen szedniük kell a megelőző, gyulladásgátló gyógyszereket is, nem csak a rohamoldó gyógyszert. A fenntartó kezelés azért fontos, mert csak így biztosítható tartósan a légutak gyulladásának mérséklése. A betegség súlyos formája a betegek 5-10 százalékánál alakul ki, az ő esetükben nem mindig érhető el tartósan a teljes tünetmentesség.

Általában kinövik

„A gyermekkori asztmát sokan kinövik, a betegség azonban felnőttkorban kiújulhat, és nem lehet előre tudni, hogy kinél fognak visszatérni a tünetek”

– hívta fel a figyelmet Tamás Lilla professzor asszony. Az asztma egyébként is igen változékony betegség: akár több évig is tarthat egy tünetmentes periódus, a beteg sokszor abban a hiszemben van, hogy meggyógyult. A gyógyszereket azonban folyamatosan, a tünetmentes szakaszban is használni kell.

– A súlyos asztmás betegek speciális kivizsgálást és ellátást igényelnek, esetükben a belégzőkészítményeken alapuló terápia nem mindig elegendő. Ma már elérhető azonban az életminőséget jelentősen javító biológiai terápia is, amelyet 100 százalékban támogat az egészségbiztosító. Ezek az új módszerek is nagy dózisú inhalációs kortikoszteroid-tartalmú gyógyszeres terápiával együtt eredményesek, és a súlyos betegek egy csoportjának jelentenek segítséget.

HBN

Genetikai hajlam is az ok

Pontosan ma sem ismert, hogy miért alakul ki a betegség egyeseknél, de azt tudjuk, hogy a fő kockázati tényező a genetikai hajlam és a belélegzett anyagok kombinációja, amely allergiás reakciókat idézhet elő, vagy irritálhatja a légutakat. Az asztmát kiváltó anyagok elsősorban a beltéri allergének (például a háztartási poratka, a háziállatok szőre), a különféle kültéri allergének (pollenek), továbbá a dohányfüst és a légszennyezés. A kiváltó okok között gyakran megemlítik a hideg levegőt, a stresszt, egyes gyógyszerek hatását, illetve a testmozgást, a fizikai aktivitást.