A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora Vajdaszentiványba látogat

A község az erdélyi Mezőség és Maros mente határán fekszik, a Lúc-patak jobb partján. A középkor elején a településen itt tartózkodtak a legfőbb tisztségviselők, a vajdák. A középkori eredetű templom kriptájában az egykori birtokosok, a Bethlenek nyugszanak.

A szentiványi Zichy kastélyt a Kemény család építtette a Maros folyó medrének meredek partjára. Utolsó lakója, Melanie Georgina Huberta Josefa Antonia, Zics és Vásonykő grófnője, akit a helyiek csak „Bébi néninek” becéztek. A második világháború után az épületet sok más erdélyi kastéllyal együtt államosították, a szocializmus bukását követően pedig a Zichy-család sikerrel visszaigényelte az épületet. Megújult külsővel jelenleg kulturális központként szolgálja a község lakóit.

A község népi táncéletéről az első tudósítást egy erdélyi nemesember, Szentiváni Mihály leírásából ismerjük, aki 1837-ben járta körbe tudományos céllal Erdély falvait. Utazásai során meghívták egy vajdaszentiványi lakodalomba, ahol megbecsült vendégként a legelőkelőbb helyre, a muzsikus mellé ültették. A helyiek mulatozását végignézve megjegyezte,

azaz sok forgatással járták már akkor is a páros táncokat a szentiványiak. 

Nyári időszakban szabadtéren vagy csűrben, télen külön táncteremben tartották a mulatságot, amely rendszerint vasárnap délután kettő órakor vette kezdetét, és akár másnap reggelig is eltartott.

 Vajdaszentivány egykor jelentős zenészközpontnak számított, volt időszak, amikor három-négy zenekar is működött a községben.

A hagyományos banda négytagú volt: hegedűből, egyenes pallójú, háromhúros kontrából, és csellóból állt, ez utóbbit váltotta fel a ma is használatos nagybőgő és a pedálos nagycimbalom.
Az erdélyi község hagyományairól, népi zenéjét Éri Márton szerkesztő és Pénzes Géza műsorvezető mutatja be. 
A Kossuth Rádió reggeli adását IDE KATTINTVA  hallgatgatja meg!