A kártevőkre figyelni kell

Hajdú-Bihar - Tetőző hőség és csapadékhiány jellemezte augusztus második hetét, tartósan 25 fok fölötti középhőmérséklettel.

Az ország más részeivel szemben front nem zavarta a rekkenő kánikulát Kelet-Magyarországon, maradt a fülledt meleg, hőségnapok sorozatával.

Megfelelt az átlagnak

Forró napot csak elvétve regisztráltunk, de sokfelé volt 35 C-fok közelében a hőmérők higanyszála a legmelegebb napokon. A magas hőmérséklet elviselését nehezítette, hogy éjszaka sem frissült fel igazán a levegő, jellemzően 16-22 C-fok között alakult a minimum a hajnali órákban. A napfényes órák száma megfelelt a sokéves átlagnak, vagy 5-10 százalékkal meg is haladta azt. Az érésben lévő gyümölcsöknek, a szemtelítődési fázisban lévő kukoricának, napraforgónak ez igazán kedvezett, de a szabadban munkát végzők szervezetét az erős sugárzás is megterhelhette azáltal, hogy tovább fokozta a fülledtség miatt amúgy is magas hőérzetet.

A napi középhőmérséklet hosszú ideje szinte megszakítás nélkül az első szintű hőstressz-küszöb (25°C) felett alakult, a heti átlag így 4-5 fokkal is meghaladta az évszak szerint elvárható értéket. A csapadék heti összege területi átlagban nem bizonyult jelentősnek, a héten egyedül szerdán fordult elő zápor, zivatar nagyobb területen is, elsősorban Szabolcsban, illetve a Nyírség tágabb környezetében. Ezekből lokálisan ismét hullott nagyobb mennyiség, felhőszakadás is kialakult egy-egy néhány négyzetkilométeres körzetben. A két megye túlnyomó részén viszont nyomcsapadék sem volt, maradt a szárazság, talajaink felső 20-30 centiméteres rétege csaknem a holtvíz mértékéig száradt, az 1 méteres szelvényből pedig mára mintegy 120-140 milliméter hiányzik a szabadföldi vízkapacitás szintjének eléréséhez.

Levéltetvek és társaik

Ilyen mértékű kiszáradás az év ezen szakában megszokottnak számít, de öntözés nélkül a kertészeti és szántóföldi állományok egyaránt terméskieséssel reagálnak a vízstresszre. Napi potenciális vízvesztésük a héten legalább 5-6 milliméter körüli volt, a nagyobb levélfelületű növényeké ennél akár 20-30 százalékkal is magasabb, ami heti összegben akár 40-60 milliméteres talajvízkészlet-csökkenést eredményezett ott, ahol volt ennyi felvehető víz a gyökértérben.

A nedvesség és a csapadék hiánya valamelyest korlátozta a gombás és baktériumos növényi kórokozók terjedését, fertőzőképességét, de kivált a kertészeti kultúrákban a termést támadó rohadásos betegségek ellen tanácsos volt védekezni. A meleget és a száraz időt kedvelő állati kártevők, mint amilyenek a polifág takácsatkák, valamint a molyok, levéltetvek, a továbbiakban is érdemes nagyobb gondot fordítani.

- Debreceni Egyetem, AKIT DTTI, Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ -