A világ egyik legrégebbi mecsetére bukkantak Izraelben

A most feltárt ősi, az iszlám közel-keleti térhódításának kezdeti korszakából származó mecset már a második, amit az utóbbi években ezen a környéken felfedeztek. Az épület egykor mintegy 400 méterre állt egy gyönyörű palotától. 
Az ásatásokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) végezte a térségben folytatott kiterjedt kutatás részeként. 

A régészek szerint a világ egyik legrégebbi mecsetére bukkantak, s a leletek az i.sz. 7-9. században zajlott fokozatos átmenetről tudósítanak a bizánci kereszténység korától az iszlám vallás uralkodóvá válásáig.

Mintegy három évvel ezelőtt hasonló, szintén ebben a korban épült mecsetet tártak fel a közelben. Az ásatásokat vezető Oren Smueli, Elena Kogan Zehavi és Noah Michael David szerint egymástól nem messze jellegzetes keresztény épületeket, s muszlim jellegzetességeket hordozó építményeket találtak.

Felfedeztünk egy bizánci korból származó parasztházat, amelyben láthatóan mezőgazdasággal foglalkozó keresztények laktak. Őrtorony is tartozott hozzá, s erős falakkal megépített szobái voltak – mondták a lapnak.

Egy közeli dombon viszont teljesen másképp megépített udvarházakat találtunk, melyek körülbelül egy évszázaddal később épültek, a 8-9. században, a korai muszlim időszakban– mesélték.

Ezekben valószínűleg muzulmánok laktak, a viszonylag vékony falú, ki nem égetett sártéglákból felhúzott szobák sora mellett egy hatalmas, nyitott udvar volt. Több cserépből épült kemence is állt ott, amelyeket valószínűleg ételek készítésére használtak – magyarázták a szakemberek.

 Az udvarház mellett tárták fel 2019-ben az első, ősi vidéki mecsetet ezen a környéken. A második, három évvel később megtalált mecset is hasonló, a négyzet alakú termét szintén Mekka, a muszlimok szent városa felé tájolták.

A Mekka irányába épített fal közepébe félkör alakú fülkét (mihrabot) építettek, s ezek a sajátos építészeti elemek jelzik, hogy mecsetként használták az épületet. Méretei alapján néhány tucat helyi hívőt tudott befogadni.

A mecsettől 400 méterre fekvő egykori gazdag palota is egy központi udvar köré épült. Ebben kőlappal és márványlappal burkolt termek voltak, s a falakat vörös és sárga falfestmények díszítették.

Jólétről tanúskodik többek közt a számos ott talált finoman megmunkált, állatok és növények képeivel díszített edény és üveg töredéke.

A muzulmánok itt fokozatosan vették át az uralmat, miután megörökölték a bizánci korszakot és a keresztény vallást, amely előzőleg évszázadokon át uralkodott Izrael földjén

 – nyilatkozták a régészek.
Az államilag finanszírozott tervek szerint déli irányban fejlesztik a beduinok lakta Rahat várost, s munkálatok előkészítésének részeként végzik a feltáró kutatásokat a régészek.

Borítókép: Palesztin muzulmán munkások a feltárás helyszínén.  Forrás: MENAHEM KAHANA / AFP