Így lehetne hatékonyabban alkalmazni a kutyákat a Covid kiszimatolására

Magánvállalkozások adnak ugyan igazolást kábítószert, robbanóanyagot kiszimatoló kutyák „iskolázottságáról”, ám a betegségek felderítéséről szóló ilyen okmány egyelőre nincs. Igaz, ennek ellenére egyes repülőtereken, vagy sportrendezvényeken alkalmaznak Covid-szimatoló ebeket – írta a The New York Times.

Lois Privor-Dumm, a Baltimore-ban lévő Johns Hopkins Egyetem közegészségügyi kutatója a lapnak nyilatkozva hangsúlyozta ugyan, hogy a kutyák „hasznosítása” a gyógyászatban valóban nagy lehetőségeket rejt, de hiányolta, hogy nincsenek sem etikai, sem szabályzati előírások, sem gyakorlati hasznosulási adatok, sem költségszámok a betegségeket „diagnosztizáló” kutyák esetében.

Cynthia M. Otto – a Pennsylvania Egyetem egyik intézetének igazgatója – rámutatott arra, hogy a kórok kiszimatolása bonyolultabb drogok vagy bombák felderítésénél. Utóbbiaknál ismert a „célszag”, amely eléggé állandó. Koronavírus-felderítésnél viszont csak az ismert, hogy a kutya a vizsgált személy verejtékének vagy vizeletének szagából ítél, ám nem tudni, hogy pontosan miféle vegyület vezérli döntésében. Ráadásul az emberek szaga elég sokféle – kortól, táplálkozástól és egyebektől függően -, így a „diagnosztaebekkel” kiképzésük során sokféle embert kell végigszagoltatni, hogy ne csaljon a szimatuk.

„Ha egy kutya összetévesztené az influenzát a COVID-fertőzéssel, az rendkívül súlyos hiba lenne”

– idézte a lap Ottót, aki kitért arra is, hogy a képzés drága, és a kutyakiképzőket is ki kell képezni, tisztességesen megfizetni, ami szintén költséges. Az egyetemi kutató szintén hangsúlyozta, hogy nagy lehetőségek rejlenek a kutyák szimatképességeinek gyógyászati hasznosításában.

A lap példaként említette, hogy egy, robbanószert kiszimatoló kutya és tartójának kiképzése 33 ezer dollárba (kilencmillió forintba) kerül.

Borítókép: illusztráció