CATL: Az első fázisban 80 megawatt lesz az átlagos villamosenergia-fogyasztás

Becslésünk szerint az első fázisban 80 megawatt lesz az átlagos villamosenergia-fogyasztás, a három fázis együttes csúcsfogyasztása 300 megawatt lesz – ennyi konkrétum szerepelt Szilágyi Balázsnak, a CATL akkumulátorgyár közügyekért felelős vezetőjének a gyáróriás energiaellátása felől érdeklődő kérdéssorunkra küldött válaszában.
Szilágyi Balázst a Debrecen egyik irodanegyedében székelő helyi CATL-központban kerestük meg azzal, hogy a Cívishír a tervezett akkumulátorgyár létesítésével, majd később a működésével kapcsolatban a leghitelesebb forrásból származó és a legpontosabb adatokat, információkat továbbíthassa olvasóihoz. Mindezzel elejét vehetjük a féligazságokon, téves következtetéseken alapuló közbeszédnek. Szándékunkkal Szilágyi Balázs egyetértett, ahhoz partneri segítséget ígért, és megállapodásunknak megfelelően a környezetvédelmi eljárás február 13-i lezárását követően az energiaellátás; a vízellátás, szennyvízelvezetés, hűtőtornyok; levegőminőség, zajszennyezés; talaj, termőföld; valamint munkaerő, azok elhelyezése (lakhatás), szállítás témakörökben keressük meg a CATL-t. A sorban a második a gyár energiaellátása lesz, az első cikket itt olvashatják:

Annál is inkább fontos az energiaellátás, mert Barcsa Lajos alpolgármester ugyancsak február 13-án tartott sajtótájékoztatóján egy megdöbbentően nagy összeget jelölt meg a Déli Ipari Park áramellátásának megvalósítására: ezen a téren egy több mint 100 milliárd forintos fejlesztésről döntött a kormány. Ennek tükrében közöljük a Cívishír kérdéseit és Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetőjének válaszait az akkumulátorgyár energiaellátásáról.

Információink szerint az akkumulátorgyárnak hatalmas energiaigénye lesz. Pontosabban: egy paksi atomerőmű-blokknyi energia kell a zavartalan működéshez. Lehet-e már tudni, hogy – figyelembe véve a gyár három lépcsőben történő megépítését is – mennyi energia kell a zavartalan és biztonságos működéshez? Ez milyen mértékben növekszik az akkumulátorgyár fejlesztésével?

Becslésünk szerint az első fázisban 80 megawatt lesz az átlagos villamosenergia-fogyasztás, a három fázis együttes csúcsfogyasztása 300 megawatt lesz. A csúcsfogyasztás nyáron, a légkondicionálók használata esetén várható. Jelentősen optimalizáltuk energiafogyasztásunkat a korábbi tervekhez képest.

A CATL és a magyar állam a debreceni gyár létesítésére kötött megállapodása idején még nem volt szó energiaválságról, az energia árának drasztikus növekedéséről. Akkor milyen forrásból származó, milyen szerkezetű és mekkora költségű energiaellátást terveztek a gyárnak?

A befektetésről szóló döntés szeptemberben (2022-ben – a szerk.) született meg. Az energiapiaci helyzet hasonló volt a jelenlegihez. Tárgyalásokat folytatunk energiavásárlási megállapodásokról, illetve a gyárterülettől távolabb eső naperőmű-beruházásról.

A háború kitörése a szomszédban sok mindent átírt, így feltételezem, az energiaárak emelkedése miatt a gyár energiaellátását is. A háború közelsége és az energiaár jelentős emelkedése drágította-e, ha igen, milyen mértékben, összegben az akkumulátorgyár energiaellátását? Az eredetihez képest változott-e a gyár energiaellátásának terve, módja? Amennyiben igen: miben, milyen mértékben?

A terveket a jelenlegi helyzetnek megfelelően készítettük el.

Az energiaszektorra jó rálátással bíró szakemberek úgy vélik, első körben csak a gyárépítés első lépésének energiaellátására kell fókuszálni, azt kell maradéktalanul megoldani. Majd ahogy épül a gyár, úgy kell az akkori energiahelyzethez alkalmazkodva kiépíteni a további energiaellátást. Van ennek az elméletnek valóságalapja? Ha igen, akkor ez a valóságban milyen energiaforrásokat, milyen mennyiséget jelent a gyárépítés első lépcsőjében?

Az építkezés energiaellátása nem igényli a hálózat jelentős fejlesztését. A termeléshez új alállomás és új nagyfeszültségű hálózati csatlakozás épül.

A január 20-i közmeghallgatáson elhangzott: a CATL saját naperőműparkot tervez létesíteni az energiaszükséglet biztosítására. Arról azonban nem volt szó a közmeghallgatáson, hogy az energia tárolására is létre kell hozni felépítményt. Ezek hol lesznek? Mekkora a területigényük ezeknek? Mikor kezdik az építkezést, mikorra fejezik be? És ahogy növekszik a gyár termelési kapacitása, azzal miként tart lépést a naperőműpark és a tárolótér fejlesztése?

Szabványos konténer kialakítású energiatároló rendszerről van szó. Ennek elhelyezése nem okoz kihívást.

Valóban igaz, hogy a végső cél a gyár karbonsemlegessége? Ezt milyen módszerrel, eszközökkel és mikorra tervezik elérni?

A termékek maguk is a karbonsemlegességet szolgálják. Megújuló energia felhasználásával és a karbonkibocsátás elnyelésével törekszünk a karbonsemlegességre.

A debrecenieknek a gyár energiaellátásával kapcsolatban három félelme jutott el hozzánk. 1. Elveszi az elektromos energiát a várostól, és nem lesz áram a lakosságnak. 2. A naperőművek és a tárolókapacitás hatalmas területeket vesz el a település határában. 3. A visontai és/vagy tiszaújvárosi hőerőműből kerül ide az energia, a vezetékek pedig elcsúfítják a várost, annak környékét. A félelmekben, feltevésekben megfogalmazottaknak van-e valóságalapja? Beleértve, hogy távolról szállítják majd ide az energiát. Amennyiben igen, akkor azt hogyan lehet megvalósítani a város lakosságának biztonságát, egészségét, komfortérzetét figyelembe véve?

Külön áramvezeték-bekötést kap a Déli Ipari Park, nem érinti a lakosság energiaellátását. A gyár épületeinek tetején tervezünk napelemeket elhelyezni. Külön naperőmű Debrecentől távolabb létesülhet.

Hány embert foglalkoztatnak majd a gyár zavartalan energiaellátásának biztosítására? Milyen szakembereket igényel a gyárnak ez a részlege?

A CATL energiamenedzsment rendszere a legfejlettebb technológiát fogja alkalmazni, és a legmagasabb sztenderdeknek fog megfelelni.

CH