Török-szíriai földmozgások

2023.02.17. 07:23

A földrengés után 261 órával is találtak két túlélőt (videó)

A földmozgások már több mint 42 ezer ember halálát okozták. Kiújultak a fegyveres összecsapások péntekre virradóra a Szíria lázadók uralta északnyugati térségében. Egymillió dollárt adományoz a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a Törökországot és Szíriát sújtó földrengés áldozatainak.

Fertőtlenítõszerként mészport szórnak le katonák a törökországi Hatayban 2023. február 16-án

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Sedat Suna

A mentés 12. napján is hoztak fel élőket Törökországban a romok alól

A február 6-i dél-törökországi földrengések mentési munkálatainak 12. napján is hoztak fel túlélőket Törökországban a romok alól – jelentette pénteken az Anadolu török állami hírügynökség. Süleyman Soylu török belügyminiszter közölte: eddig csaknem 40 ezer halottja van a katasztrófának.

A beszámoló szerint Hatay tartomány Defne körzetében a legutóbb a 278. órában mentettek ki egy 45 éves férfit.

A nap folyamán korábban, a 261. órában Hatay Antakya körzetében egy 26 éves és egy 34 éves férfit hoztak a felszínre. Az idősebbik férfi, Mustafa Avci később a kórházban találkozott a feleségével és az éppen 12 napos kislányával. Ők épségben vészelték át az első nagy hajnali földrengést, miután máshol tartózkodtak az épületen belül.

Megrongálódott házat bontanak le munkagéppel a törökországi Samandagban 2023. február 17-én, tizenegy nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,7-es és 7,6-os erősségű két földrengés után
Fotós: Hannibal Hanschke / Forrás: MTI/EPA

Az NTV török hírtelevízió szerint Avci a kórházban azt mondta: semmi reménye nem volt, és mivel azt gondolta, hogy a családja meghalt, nem is akart kijönni, de nagyon boldog, hogy látja őket. „Nagyon boldogok vagyunk, elvesztettük a reményünket, még mindig nem hisszük el, hogy él” – mondta a felesége.

Az Anadolu összesítése alapján a mentés 187. órája óta 21 ember életét mentették meg a mentőcsapatok.

Fuat Oktay török alelnök pénteken leszögezte, hogy az utolsó pillanatig folytatják a túlélők utáni kutatást. Hozzátette: valamivel kevesebb, mint 200 helyszínen továbbra is folyik a keresés.

A földrengés sújtotta dél- és délkelet-törökországi tartományokban február 6-a előtt mintegy 13,5 millióan éltek. Az Anadolu úgy tudja, azóta nagyjából 721 ezren hagyták el a térséget, és találtak ideiglenes szállásra máshol. Messze a legtöbben, 140 ezren Antalya tartományba mentek.

Süleyman Soylu belügyminiszter péntek késő este azt közölte, hogy tovább emelkedett a halálos áldozatok száma, jelen állás szerint legkevesebb 39 672-en vesztették életüket a szerencsétlenségben, míg a sebesültek száma 108 068.

A földrengés után 261 órával is találtak két túlélőt (videó)

A 26 éves Mehmet Ali Şakiroğlut és a 33 éves Mustafa Avcıt a földrengések után 261 órával mentették ki a hatóságok Hatay központjában. Minkettőjüket kórházba szállították – írja az Origo.

Avci kimentése után azonnal beszélni akart a családjával, szerette volna tudni hogy mind túlélték-e az iszonyatos földrengést.

Miután a rendőrök értesítették a jó hírről a férfi családját, kiderült hogy amíg ő a romok között próbált túlélni, a felesége egy egészséges gyereknek adott életet. A két férfit a kórházban látogatta meg Fahrettin Koca egészségügyi miniszter, és mielőbbi gyógyulást kívánt a túlélőknek. 

Egymillió dollárt adományoz a FIFA

Egymillió dollárt (357 millió forintot) adományoz a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a Törökországot és Szíriát sújtó földrengés áldozatainak.

A FIFA hivatalos oldalán jelentette be, hogy a török és a szíriai sportági szövetséggel, valamint civil szervezetekkel egyeztetve juttatja el a rászorulóknak felajánlását, amellyel szeretne minél több érintettnek átmeneti menedéket és támogatást biztosítani. A FIFA a jövőben is tartja a kapcsolatot a helyi szervezetekkel, és figyelemmel kíséri a történéseket a további segítségnyújtás érdekében.

Kiújultak a fegyveres összecsapások a földrengés sújtotta térségben

Kiújultak a fegyveres összecsapások péntekre virradóra a Szíria lázadók uralta északnyugati térségében az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint.

A térséget sújtó, több ezer áldozattal járó február 6-i földrengés óta először jelentettek harcokat a kormányerők és a lázadó milíciák között.

A szíriai polgárháború eseményeit megfigyelő civil szervezet közölte: 

a kormányerők a lázadók kezén lévő, Aleppó tartománybeli Atáribot vették ágyútűz alá, és tűzharcot jelentettek az Idlib tartománybeli Szárákibból is. Összecsapások törtek ki a közép-szíriai Hama tartományban lévő két település térségében is.

Az OSDH értesülése szerint Atáribban és környékén 235 halálos áldozata van a február 6-i, Törökország déli és Szíriai északnyugati részét sújtó, 7,7 és 7,6 erősségű földrengéseknek. Az ENSZ adatai szerint az ország északnyugati részén összesen több mint 4400 halottról tudni.

ENSZ-küldöttség gépkocsioszlopa a szíriai Szarmadában 2023. február 14-én
Fotós: Jahja Nemah / Forrás: MTI/EPA

 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) súlyos aggodalmát fejezte ki az Északnyugat-Szíriában élők miatt, ahol a földrengés kárvallottjai még mindig nem jutottak elegendő segítséghez. Az itt lakó mintegy négymillió ember nagy része már a földrengés előtt is nehéz körülmények között élt, és folyamatosan humanitárius segélyekre szorult.

Kiderült, mi történt a török földrengéskor eltűnt színésznővel

A nagy erejű törökországi földrengés után eltűntként keresték többek között a Szulejmán sztárját, Cansu Dere színésznőt is, miután nem adott magáról életjelet a közösségi médiában. 

Cansu Dere Photocall
Cansu Dere török ​​színésznő a Hard Rock Hotel Madrid új nagyköveteként pózol Madridban, 2022. április 5-én
Fotós: Oscar Gonzalez / Forrás: AFP

Mostanra kiderült, hogy ennek éppen az volt az oka, hogy el volt foglalva a humanitárius munkával, önkéntesként pont a földrengés áldozatainak segített az utóbbi időben – írta meg az Origo

Milliók élnek törmelékházakban Szíriában

Érzékenyen érintette a tragédia Törökországot, mert magas az infláció és májusban választások jönnek – mondta Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a Batthyány Lajos Alapítvány és a Migrációkutató Intézet Élet és halál a romokon – mentés Törökországban című közös rendezvényén – számolt be a Magyar Nemzet

A kutató kijelentette, a török kormány mindent megtett a mentésért, amíg az ellenzéki sajtóban a fosztogatásokról és későn érkező segítségekről beszéltek.

Hozzátette, 74 ezer épület nem megfelelően épült meg, a török kormány pedig 2018-ban adott amnesztiát ezek lebontására. Ez a döntés a földrengés következtében most politikai csaták témájává vált 

– világított rá.

Szíriával kapcsolatban azt állította, a kormány által ellenőrzött területekről szűrten érkeznek információk, a közösségi média is öncenzúra alá van vetve.

Kiemelte, a katasztrófa nem változtatta meg a politikai irányokat a térségben, de felgyorsította a jelenleg zajló folyamatokat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Törökországban az ellenzék támogatja a 3,6 millió szíriai menekült hazatérését, amivel a lakosság 60 százaléka is egyetért.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.

A földrengés után tíz nappal mentettek ki a romok alól egy 17 éves török lányt

Csodával határos módon, tíz nappal a közel 42 ezer halálos áldozattal járó földrengés után is találnak túlélőket Törökországban: csütörtökön egy 17 éves török lányt sikerült kiemelni a romok alól Antakya városában – adta hírül a Mandiner.

Hangsúlyozzák: 5-7 nap után már csak elvétve találnak túlélőket.
Ritka esetek akadnak persze: a 2010-es haiti földrengés után egy férfi 27 napot élt túl a romok alatt úgy, hogy szennyvízcsőből szürcsölte a kifolyt folyadékot.

Szakértő: Nem lehet pontosan előrejelezni a földrengést (videó)

A Hír TV Napi aktuális című műsorában Kovács István János geológust arról kérdezte többek között Gerhardt Máté műsorvezető, hogy mi az oka annak, hogy a környékünkön ilyen rövid idő leforgása alatt több földrengés is volt – írja a Mandiner.

Kovács megjegyezte, hogy több kérdés érkezett hozzájuk azzal kapcsolatban, hogy a nagyerejű török földrengés és az elmúlt napok mozgásai összefüggenek-e egymással. Ehhez kapcsolódóan kivetített egy ábrát, amelyen a lemeztektonikai mozgásokat ábrázolta. Itt felhívta a figyelmet, hogy abból is látszik, hogy az európai rengések is a lemezhatárok mentén pattantak ki. Viszont, mint a felvételen is jól látszott, a földrengések epicentrumait több lemez is elválasztota egymástól, így azok nem állhatnak összefüggésben egymással – hangsúlyozta Kovács István János. 

Nem volt általános pánik, de az emberek puszta kézzel kaparták a törmeléket

A törökországi földrengés utáni mentésről számolt be a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás, az M1 és a hirado.hu közös, csütörtöki hírháttérműsorában Barta-Vámos László, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűzvédelmi főosztályának vezetője, Szél Norbert, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltó főhadnagya és Dóka Imre, a katasztrófavédelem helyettes szóvivője.

A hirado.hu tudósítása felidézte, hogy 

az óriási erejű törökországi és szíriai földrengés halálos áldozatainak száma meghaladta a 41 ezret, a sebesülteké pedig a 108 ezret, több tízezer épület semmisült vagy sérült meg.

A magyar mentőcsapatok az elsők között érkeztek a helyszínre - idézték fel.   

A beszámoló szerint Barta-Vámos László arról beszélt, hogy az adanai repülőtérre megérkezve teljes logisztikai káosz volt, minden külföldről érkező mentőcsapat arra várt, hogy elszállítsák arra a területre, ahol végre elkezdheti a mentést.   

A városban azt látták, hogy minden második épület károsodott és tíz épületből legalább kettő összedőlt. Emberek voltak az utcákon, nem volt víz-, áram-, gázszolgáltatás - elevenítette fel a tűzoltó alezredes, aki hangsúlyozta, pánikot nem tapasztaltak a helyszínen.   

Szél Norbert megjegyezte, hogy a helyiek "a körülményekhez képest nyugodtak tudtak maradni". Hozzátette: akik keresték a rokonaikat, azok fenn voltak a romokon és a saját kezükkel próbálták kaparni, elhúzogatni a kisebb-nagyobb épületdarabokat, így kutattak a családtagok után.   

Dóka Imre a tudósítás szerint arról szólt, hogy a magyar Hunor mentőalakulat rekordidő alatt ért ki a helyszínre.   

"A kint lévő állománynak azért a jelentős része hozzá van szokva, hogy ilyen területen dolgozik" - mondta Szél Norbert, hozzátéve, hogy inkább az arányok leptek meg mindenkit.   

Kitért arra is, hogy már az elején olyan mennyiségű segítségkérés zúdult rájuk, hogy rögtön tudták, nem lehet mindenkin segíteni, hiába akartak.   

Lánczi Tamásnak arra a kérdésére, miként lehet feldolgozni a látottakat, Barta-Vámos László azt mondta, a csapat nagy része tűzoltókból állt, akik a hétköznapokban is olyan helyzetekbe kerülnek, amilyenekbe az átlagember ritkán, ez segít abban, hogy lelkileg is fel tudják ezt dolgozni - olvasható a hirado.hu-n.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában