Kovács Zoltán: Magyarország az elsők között szorgalmazza a békét Ukrajnában

Lucia Annunziata a RAI hármas, baloldalhoz közeliként ismert csatornája műsorvezetője a belpolitikai és európai kérdésekkel foglalkozó In mezz'ora (Fél órában) című műsorban kérdezte Kovács Zoltánt.

Az első kérdéskör az ukrajnai háborúban súlyosan sértett emberi jogokat érintette. Az államtitkár hangoztatta, hogy a háború soha nem képvisel megoldást, de a konfliktushelyzet nem kizárólag az emberi jogokról, hanem a nemzetközi kapcsolatokról szól.

Magyarország a béke oldalán áll az összes többi, Ukrajnával határos országhoz hasonlóan - jelentette ki. Kérdésre válaszolva azt mondta, nem teljesen korrekt az a megfogalmazás, amely szerint NATO-tagállamként Magyarország "disszidens" magatartást követ. Hozzátette, Magyarország százszázalékban kiáll a NATO és az Európai Unió döntései mellett, de nem küld fegyvert nemzeti érdekeit tartva szem előtt. Megjegyezte, a NATO védelmi szövetség, amelynek feladatai között nem szerepel a fegyverszállítmányok szolgáltatása.

Kovács Zoltán azt mondta, a magyar kormány nagyon aggódik a háború miatt, és elsőrendűnek tartja az ukrajnai magyar kisebbség biztonságát is. Hangoztatta, Magyarország az elsők között szorgalmazza a békét, valamint az igazság kiderítését mindarról, ami a felvételek alapján Ukrajna egyes térségeiben történik.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor közvetítő szerepet tölthet-e be Kijev és Moszkva között, Kovács Zoltán úgy válaszolt, hogy a béke nem egyetlen politikuson múlik, és a magyar miniszterelnök minden tőle telhetőt megtesz a többi politikai vezetővel a tűzszünet elérése érdekében.

A Fidesz választási győzelmét firtató kérdésre Kovács Zoltán úgy vélte, "biztosan számított" a kormánykoalíciónak a háborúval kapcsolatos állásfoglalása.

Ami az európai jogállamisági eljárásokat illeti, Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyarország ellen a Fidesz 2010-es választási győzelme óta politikai támadás, boszorkányüldözés zajlik. Kifejtette, a jobbközép erők számára elfogadhatatlan az a baloldali felfogás, hogy Európa egyetlen irányba haladhat csak, és a baloldal szabja meg, mit is jelent az európai szellemiség. "Ráadásul szerintünk az nem is a jó irány" - mondta Kovács Zoltán.

Hangoztatta, a magyar kormány teljes mértékben tiszteletben tartja az európai szerződéseket, ugyanakkor azt vallja, hogy különbséget kell tenni az európai intézmények és a tagállamok hatásköre között.

Európa akkor erős, ha a tagállamok erősek - mondta.

A migrációs hullám tetőzésekor is, amely az elsők között sújtotta Olaszországot is, "Európának reagálnia kellett volna, Magyarország ezt tette" - jelentette ki.

Ami a Budapest és Moszkva közötti kapcsolatokat illeti, Kovács Zoltán szerint sokan próbálták már értelmezni őket úgy, hogy "rendkívülinek" tartják a magyar-orosz viszonyt, ugyanakkor Németország, Franciaország, Olaszország kapcsolata Moszkvával volumenében sokkal erősebb, amelyhez képest a magyar-orosz kapcsolatokban nincsen semmi rendkívüli - fejtette ki. Megjegyezte, a magyar kormány a korábbi harminc év politikai örökségével szembesül, ami "súlyos energetikai függőséget teremtett Oroszországtól".

Borítókép: Kovács Zoltán (MTI/Balogh Zoltán)