Olvasói levél: 125 éves a gyülekezet

Bagamér - A századforduló éveiben a vidéken élők főként földműveléssel foglalkoztak. A nagyszalontai Kornya Mihály baptista parasztpróféta nyári vasárnapokon lovas fogatával és gyalog is olykor elindult hittérítő missziós útjára. Bagamérba is eljutott a rokonszenves idegen.

Látva a határban vasárnap is földjeiken robotoló embereket, a déli pihenő időben a fák árnyékába hívta őket beszélgetésre. A faluban magasló templomra mutatva emlékeztette hallgatóit a „hat napon át munkálkodj, a hetedik napon nyugodj meg minden fáradtságos munkádtól!”-isteni parancsra. Legyintettek az emberek a templomra és Istenre…

A messziről érkezett hittérítő a kimerült és elveszett embert kereső isteni szeretetről szólt. Mondásai igen megragadták az Istent kereső bagaméri emberek figyelmét. A településen az Oltyán-féle háznál, 1893. november utolsó vasárnapján hivatalosan is megtörtént az első baptista istentisztelet a sokak által már ismert szónok és kísérete jelenlétében.

A településen működő református és görögkatolikus iskola mellett nagy népszerűségre tett szert a baptisták általi vasárnapi iskola gyakorlata. Egyre mélyülő bibliaismeret, négyszólamú ének, vonós- és fúvószene-oktatás bontogatta szárnyait. Értelmiségi körökkel is kapcsolatot tartottak a vidék missziójában fáradozó munkások. (Kodály Zoltán is tett említést valahol a magyaros énekben és zenében jóízű bagaméri baptisták működéséről.)

A szép számú közösségben személyes látogatást tett Udvarnoki András mint a Baptista Teológia alapítója, 1905-ben. Felvetette egy imaház építésének gondolatát. A gyülekezet első avatott hitszónoka Szűcs János gazdálkodó volt, aki minden vasárnapra odaszánta lovas fogatát, családjával a missziós szolgálatokra. Mivel az újszerű hitvallás követői 150 felnőttel, népes gyermek- és ifjúsági körrel bírtak, indokolt volt egy imaház építése. Az ingatlanvásárlás tényét a debreceni földhivatalnál 1910. december 12-én jegyezték be. Az építkezés 1911 áprilisában kezdődött el a hívők teljes önerejéből. Tervezője Molnár Gyula bagaméri építészmester, aki beépült a lelki közösségbe is. A templomdombtetőre kézi erővel hordták fel az építőanyagokat. A munkanapokat istentisztelettel kezdték és zárták Szűcs János vezetésével. A felépített imaházat 1911. november 26-án nyitották meg ünnepélyesen, késő éjszakába nyúló ének-zenés istentisztelettel. Később Álmosdon, Szilágynagyfalun és számos más helyen is épült bagaméri mintájú baptista templom, mesteri segítséggel együtt.

Az első világháború nagy megpróbáltatást jelentett a gyülekezet életében. Az árván maradt gyermekek nevelését a közösséghez tartozó családok vállalták, akik később oszlopos tagjai lettek a gyülekezetnek. A trianoni határ a lelki épülés szabad útját is keresztezte. Az 1956-os forradalom idején nagy megpróbáltatást szenvedett el az akkori lelkész, tapasztalva a közösség támogató szeretetét. Lelkészlakással körzeti egység alakult ki, Bagamér központtal. (A gyülekezet 125 éve idején tizenöt lelkipásztor látott el szolgálatokat.) A hittől és templomtól elidegenítő ideológia erős hatásait a bagaméri és a vidék közösségei jobban kiállták, mint korunk hatalmi szakító próbáit. A gyökerekről megmaradt nemzedék a hitelődök áldozatos példája nyomán – a jelen nehézségei között – újraplántáló hittel néz a jövőbe.

- Szász Ferenc, Bagamér -