Krimi

2023.09.05. 09:06

Tévedésből ült két hetet egy olasz börtönben a Rómában nyaraló Gergő

Fogalma sem volt a magyar üzletembernek, miért zárták be.

MW

Illusztráció: Shutterstock

H. Gergő fantasztikus napot töltött el kedvesével a Vatikánban és Rómában augusztus elején, miután bejelentkeztek a szállodába. Akkor még nem is sejthették, hogy az álomutazásból hamarosan rémálom lesz. Egészen pontosan akkor, amikor visszaértek a szálláshelyükre.

A recepciónál már a rendőrök fogadtak. Elővették az igazolványukat, de nem igazán értettük, hogy mit mondanak. A portás egy kicsit beszélt angolul, így ő segített fordítani. Nem agresszívan, de határozottan közölték, hogy velük kell mennem. Esélyem sem volt gondolkodni, és máris az autójukban találtam magam. A páromnak nem engedték, hogy elkísérjen

mondta el a Borsnak Gergő.

„Mivel több mint tíz évig éltem Írországban, jól megtanultam angolul. Igyekeztem volna a nyelvtudásomat kihasználni, de nem sokat értem vele. Először egy rendőrőrsre vittek, ahol elém tettek egy olasz nyelven írt dokumentumot, hogy írjam alá. Mivel egy szót sem értettem a szövegből, ezt megtagadtam” – emlékezett vissza az üzletember.

Olvasói fotó

Mint kiderült, Gergő iratait évekkel korábban ellopták, és azokkal visszaélve bűncselekményeket követtek el Milánóban.

„Hiába próbáltam elmagyarázni az egyenruhásoknak, hogy nem engem keresnek, nem engedtek el. Órákon keresztül kocsikáztattak. Előbb a reptérre, majd egy vonatállomásra fuvaroztak. Mindenütt csak vártam és vártam, de senki nem szólt hozzám, és persze segítséget sem kaptam” – mesélte Gergő, aki igyekezett a hatósággal együttműködni, hiszen biztos volt benne, hogy könnyedén tisztázza magát. 

Eleinte arra gondolt, hogy talán a Vatikánban olyan helyen fotózott, ahol nem lett volna szabad.

Tudtam, hogy soha semmilyen bűncselekményt nem követtem el. Pláne Olaszországban, ahol akkor jártam először. Rémálomként éltem meg, hogy a párommal és a családommal sem beszélhettem. Mindenféle rosszra gondoltam. Az is megfordult a fejemben, hogy talán a kedvesemet ugyanúgy meghurcolják, mint engem

– idézte fel a történteket.

Gergőt még aznap este bevitték a börtönbe.

„Soha nem láttam még belülről ilyen intézményt. Filmekben természetesen igen, de az nyilván nem ugyanaz, mint amikor a saját bőrén tapasztalja meg valaki a benti világot. Amit átéltem, az a dél-amerikai börtönkörülményekre emlékeztetett. A falakat összefirkálták, az illemhelyen nem volt ülőke, és mire sorra kerültem a zuhanyzóban, elfogyott a meleg víz. Az aluljárók nyilvános vécéi kulturáltabbak” – mondta.

Illusztráció: Shutterstock

Az üzletember az első éjszakákon alig aludt, folyamatosan próbált értelmet találni a vele történtekben. A zárkáján különböző nemzetiségű emberrel osztozkodott. A börtönkoszt pedig, mint elárulta, borzalmas volt.

„Ha az ember igazán éhes, szinte bármit elfogyaszt. A mennyiségre nem lehetett panaszom, igaz, nem is azon járt az eszem, hogy mit egyek, sokkal inkább azon, hogy vajon mi történik velem és a szeretteimmel. Abban biztos voltam, hogy amennyiben a rendőrök a páromat nem vitték el, mindent elkövet az érdekemben. A börtönben egyszerűen olyan hivatalos személyt sem találtam, aki meg tudta volna mondani, hogy miért zártak be.”

Miközben Gergő tehetetlenül ült a rácsok mögött, a kedvese felvette a kapcsolatot Massimiliano Scaringella ügyvéddel. Neki sikerült végül az üzletembert tisztáznia, ám erre 13 napot kellett várnia, részben azért, mert Olaszországban a nyári szabadságolások miatt augusztusban lassabb az ügyintézés.

Gergő jelenleg nem tervezi, hogy valaha is visszatérjen Olaszországba.

Megdöbbentő, hogy egy egyébként kulturált európai országban előfordulhat, hogy valakit az emberi jogaitól megfosszanak. Az ügyvédemmel valószínűleg kártérítési igénnyel élünk

– összegezte a történetet. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!