Magyarország

2008.03.12. 06:16

Varázsszó a szomszédoknak

<p>Hiszem és vallom, hogy nem minden az építkezésen múlik. Azazhogy mégiscsak, de nem feltétlenül a modern monstrumok, a milliárdos beruházások, a hiper szállodák vonzzák a turisták ezreit Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe.&#160;<strong>Pók Viktória jegyzete<strong></strong></strong></p>

Vesszőparipáim egyike a turizmus. Láttam belülről, láttam külföldön, láttam kívülállóként, faluban s zajos metropoliszban. Örök fájdalmam, hogy nálunk bár varázsszóvá vált az idegenforgalom, én mégis úgy érzem egy helyben topogunk.

Hiszem és vallom, hogy nem minden az építkezésen múlik. Azazhogy mégiscsak, de nem feltétlenül a modern monstrumok, a milliárdos beruházások, a hiper szállodák vonzzák a turisták ezreit a megyébe.
Ám az építkezés mégis fontos. A marketing apró kövecskéit kell szorgalmasan egymásra pakolni éveken át ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra megjegyezze a határon innen s túl élő Szabolcs, Szatmár és Bereg nevét.

Valamikor megtanultam, hogy a legértékesebb reklám a jó hír, ami a népköltészethez hasonlóan szájhagyomány útján terjed. Lelkes szakemberek, sokatmondó standok kellenek s a többi - rózsaszín álmaimban - már megy magától.

Tavaly Erdélyben jártam. Több száz kilométerre, a korondi panzióban majd mindenki nyíregyházi volt. Ha láttam egy ismeretlen autót az udvaron, kérdeznem sem kellett, tudtam, földim a gazdája. S a helyiek ritkán hirdettek. Aztán Tóthék elmondták hol nyaraltak, s milyen szíves volt a vendéglátás.

Aztán Korondra mentek Szabóék, Molnárék, kolléganőm s mi is, és ez így megy tovább. Falusi panziókban, melegszívű vendéglátókban pedig nálunk sincs hiány. Reménykedem abban, hogy egyre többen - az igaz házigazdák egyszer majd megélnek, jól megélnek a kedvességükből.

- Pók Viktória -

Ezek is érdekelhetik