Szujó Attila sok játékpercet szeretne a legmagasabb osztályban

A Nagyerdei Stadion közönsége előtt is bemutatkozott az NB I.-ben a DVSC tehetséges játékosa, Szujó Attila. A Paks elleni bajnokin bő húsz percet töltött a pályán a 18 esztendős belső védő, aki magabiztosan oldotta meg feladatát – olvasható a csapat honlapján.

„Egész héten motiváltan és koncentráltan készültem, hogy amennyiben játéklehetőséget kapok, élni tudjak vele”

– emelte ki az ifjú játékos, akit már az MTK elleni meccs hajrájában is „bedobtak”, ám a hazai pályán való bemutatkozás még nagyobb örömet jelentett számára.

– Felhívták a figyelmem, hogy ne akarjam túlkomplikálni a dolgomat, emellett próbáljam maximálisan betartani a taktikai utasításokat. Bízom benne, sikerült. Jól éreztem magam a pályán, remek hangulat uralkodott a Nagyerdei Stadionban. Amikor a Kisvárda elleni idegenbeli meccsen először voltam a felnőttcsapat keretében, már akkor is sokan elkísértek minket. Bámulva néztem őket, ahogy szurkolnak, de minél többször tartottam a csapattal, egyre jobban hozzászoktam. Hazai pályán persze mindig különleges érzés játszani, mert még inkább érezhető a drukkerek támogatása.

A válogatott szünet során történt egy edzőváltás a klubnál, az ifjú játékos azonban később csatlakoztál a korosztályos nemzeti gárdában való szereplés miatt, ám mégsem volt annyira nehéz számára megszokni, Joan Carrillo filozófiáját, akit egy rendkívül jó és tapasztalt szakembernek tart. Mint mondta, annyiból könnyebb helyzetben volt, hogy Matyi bá'-t (Czuczi Mátyás – szerk.) már ismerte, hisz korábban dolgoztak együtt a korosztályos válogatottaknál.

Szujó Attila a kezdetekről és a Debrecenbe kerüléséről is mesélt. – 12 éves koromtól kezdve a Puskás Akadémia játékosa voltam. Egészen az U19-ig végigjártam a korosztályokat, ám az utolsó ottani évemben volt egy sérülés miatti hosszabb kihagyásom.

„Amikor nyáron lejárt a szerződésem, úgy voltam vele, talán ideje lenne egy új csapathoz igazolnom, ahol újjá tudom magam építeni.”

– Ekkor jött képbe a DVSC, mondanom sem kell, nagyon örültem a lehetőségnek. Elsőként az NB III.-as kerethez érkeztem, minden szempontból pozitívan fogadtak a srácok, egy rendkívül befogadó társaságba csöppentem. Komoly meccshiányom volt, de az első perctől kezdve bíztak bennem, majd szépen jöttek a játékpercek a lábamba. Sikerült visszaszereznem a megfelelő állapotomat, aminek köszönhetően már válogatott mérkőzéseken is tudtam játszani az ősszel. Ezt követően felkerültem az első csapathoz, ahol egyre több lehetőséget kapok – ecsetelte a játékos.

Elmondta, a rövid távú céljai között szerepel az, hogy minél több percet töltsön a pályán a legmagasabb osztályban. Hosszabb távon ugyanakkor kipróbálná magát egy top bajnokságban, illetve mint minden játékosnak, neki is az az álma, hogy stabil tagja legyen a magyar válogatottnak. Jelenleg viszont maximálisan azon van, hogy lehetőség esetén bizonyítani tudjon a DVSC-ben.