Hercz Vilmos: A néptáncot be kellene építeni a mindennapokba!

 – kezdte Hercz Vilmos, a Debreceni Népi Együttes művészeti vezetője.

A közösség ereje

Hozzátette, a szomszédon kívül a család is hatással volt rá, az unokanővére a Bocskai Együttesben táncolt. – Mindkét oldal paraszti családból származik, apáink, nagyapáink bandákban játszottak. Családi rendezvényeken általában előkerültek a vonósok és nagy volt a mulatozás. Ez a közösségi élmény, hogy jó együtt mulatni, jó együtt táncolni, jelentősen meghatározó volt – elevenítette fel.

Hercz Vilmos számára a táncegyüttes is elsősorban a közösségről szól.

– fogalmazta meg belső motivációjával kapcsolatban.

A néptánc varázsa

Rákérdeztünk, hogy a művészeti vezető szemén keresztül mit tud adni a néptánc a mai gyerekeknek, akik meglehetősen másféle zenéket hallgatnak. Hercz Vilmos szerint a szülők is látják, amikor eljönnek egy-egy próbára, hogy milyen jó hatással van a gyerekekre a foglalkozás. – Sok olyan dolog létezik a huszonegyedik században, ami elterelné őket a mozgástól, de mi arra sarkalljuk őket, hogy legyenek minél többet a próbateremben, a szabadban, kiránduljanak. Nálunk a családban ha kimarad egy nap mozgás nélkül, már keressük, hova mehetnénk – fejtette ki.

Arról is beszámolt, hogy a néptánc jótékony hatását klinikailag is bizonyították. 

– hangsúlyozta Hercz Vilmos.

A magyar néptánc nehézségi fokáról azt mondta, hogy az európai népek táncaihoz viszonyítva, összetettség és sokszínűség tekintetében egyaránt kiemelkedő. Ha a legnehezebben elsajátíthatóak közé tartozik is, megőrizte a virtuóz, improvizatív jellegét a Kárpát-medencében. – A mai napig gyakori, hogy az adott tájegységen a fiatalok az őseiktől megtanulták a lépéseket, amikből kreatívan saját maguk állítják össze az új koreográfiát. A kalotaszegi Sztánán vettünk részt nemrégiben egy farsangi mulatságon, ott is találkoztunk ezzel. A pár száz lelket számláló faluba a szomszédos településekről is érkeztek, mindenki hozta a saját és alaplépéseit. Csodálatos volt, ahogy együtt tudtunk mulatni, mert több 100 kilométerről is anyanyelvi szinten értjünk a néptáncot – mutatott rá, hogy 

Legyen tánc!

A művészeti vezető úgy véli, azért is hasznos lenne, ha az alsó tagozatos gyerekekhez eljutna a néptánc, hogy ismerjék az alap tánctípusokat, mint az ugróst vagy a csárdást, valamint különbséget tudjanak tenni a nagy dialektusok, a dunántúli, a tiszántúli és az erdélyi között, de úgy látja, ettől még messze állunk.

– mutatott rá Herz Vilmos.

Kitért arra is, hogy napjainkban vannak, akik a néptánc modern feldolgozásával foglalkoznak a hagyomány mellett, mint például az ExperiDance, a Román Sándor Társulat, az Urban Verbunk vagy a Fricska. – Ők mind a néptáncos alípokat mutatják be modern köntösben. Látványosak, világ minden színpadán megállják a helyüket, ahogy az autentikus magyar néptáncosok is, sok fejlődésen mentek keresztül a koreográfusok. 

– mondta a művészeti vezető. Hozzáfűzte, szerinte a világzenei vonal is kimagasló színvonalú, úgy látja, a népzene képviselői is egyre szélesebb körben járják a világot. – Budapesten a Zeneakadémián újra van népzenei képzés, és Nyíregyházán népzenei pedagógusokat képeznek, a néptánccal együtt egyre erősíthetik majd egymást a jövőben – mondta.

A Debreceni Népi Együttes a Folk Centerben

Mint megtudtuk, a Debreceni Népi Együttes is fejlődik, nemrégiben jött létre a hatodik korcsoportjuk, a Bogláros. Első és második osztályosok alkotják, egyelőre még csak lányok a tagjai. Hercz Vilmos elmondta, a nemek arányát tekintve nemcsak ebben a korosztályban jellemző, hogy lényegesen több a lány, hanem minden csoportra igaz. Mostani taglétszámuk közel 200 fő. Különlegességként kiemelte, hogy a kezdő felnőttek számára is indítottak csoportot, azzal a céllal, hogy akiknek fiatal korukban nem volt lehetőségük táncolni, most megtehessék. – Ráadásul kapcsolatokat építhetnek más néptánc együttesekkel is, megszerveztük a kezdő felnőtt együttesek találkozóját, jól sikerült, idén szeptemberben is tervezzük – vetítette előre.

Az együttes jelenleg nem hirdet tagfelvételt, helyhiány miatt nem tudnak több csoportot indítani. Pár éve pedig új helyre költöztek, a Rakovszky utca 6. szám alatti ingatlant vették birtokba.

– írta körül új székhelyüket Hercz Vilmos.

Korszerű szelek fújnak

Beszámolt arról is, hogy széles körű energetikai korszerűsítést végeztek az épületben, a következő lépésben napelemekre pályáznak. – Így az ingatlan egy önfenntartó közösségi ház lehetne, ami egyedülállónak számítana a régióban. Az önfenntartó alatt annak a mecénás rendszernek a kialakítását értjük, ami fenn tudja tartani a közösséget tagdíjakból, fellépti díjakból, pályázatokból, így nem kell egyéb forrásokra várni, külső tényezőktől függeni. Az önkormányzat segítsége is sokat számít, támogatásukkal a kultúrának újabb színteret tudott nyitni a város, több évtizedre előremutató a velük való együttműködés – méltatta Debrecen vezetőségét.

Elfoglaltságaikkal kapcsolatban azt mondta a művészeti vezető, hogy kezd a pandémia előtti időszakra hasonlítani. – Szinte minden hétvégén fellépünk, hetente kétszer van próba, nagy munkát végez az együttes – jelentette ki. Megjegyezte, az újévköszöntő gálájuk a Tokos zenekarral akkora siker volt, hogy azóta több helyre is hívják őket a műsorral.  

– mondta a terveikről Hercz Vilmos.

A múlt és a jövő

Kérdésünkre az együttes tavalyi eredményeiről is részletesen beszámolt. Megtudtuk, hogy három külföldi turnén vettek részt, Azerbajdzsánban, valamint Törökországban két városban is, Isztambulban és Izmirben. Emellett itthon várták őket a hazai fellépések, megyei és országos versenyek. Az Arra van egy kőhíd rakva elnevezésű műsort tavaly áprilisban több táncegyüttessel összefogva mutatták be a Táncháztalálkozón. – Kétszáz táncost mozgattunk folyamatosan, de óriási sikere volt a Budapest Arénában. Sokan felfigyeltek erre, Debrecen főtéren is előadtuk a Hajdú Táncegyüttes jubileumi gáláján – emelte ki.  Mindezen felül tartottak gyerektáborokat Magyarországon és Erdélyben. – A Torockó Double Rise fesztiválon a folk udvarban léptünk fel. Torockó igazi ékszerdoboz a Kárpát-medencében, csodálatos volt három napon keresztül ott műsorozni – emlékezett vissza a művészeti vezető erre a 2023-as élményre. Természetesen részt vettek a virágkarneválon is, beszélgetésünkből kiderült,  a város egyik jelképévé váló rendezvény ötletgazdája a Debreceni Népi Együttes alapítója, Bandi bácsi, azaz Béres András volt. – A Berni tó partján látott egy virág korzót, és felvetette, hogy kéne egy ilyen Debrecenbe is – osztotta meg a hallgatósággal.

A jövőt tekintve a május 5-i fellépésüket emelte ki Hercz Vilmos, amikor a MÁV Járműjavítóban fellép az összes csoportjuk.

– mondta a programról.

Zárásként megkérdeztük a művészeti vezetőtől, honnan szerzik be a fellépő ruhákat erre a temérdek eseményre. Megtudtuk, hogy az együttesnek van egy alap ruhatára, amit 75 éve gondoznak. 

– tájékoztatott Hercz Vilmos.

A teljes beszélgetést meghallgathatják podcastünkben: