A puszta mellett a Tisza-tó fővárosát is megörökítették a hortobágyi alkotótáborosok

Kilencvenhárom éve annak, hogy 1928-ban Boromissza Tibor, Maghy Zoltán és Káplár Miklós létrehozta az első művészkolóniát, amelynek eredményeként ma már határon innen és túlról is érkeznek művészek minden évben a Hortobágyi Művésztelep Alkotótáborába. A tábor résztvevői augusztus 19-én Tiszafüredre látogattak, hogy a város főterén és a Tisza-parton alkothassanak és eltöltsenek egy napot a Tisza-tó fővárosában. A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep történetéről, céljáról H. Csongrády Márta vezetőt kérdezte a Napló.

– Boromissza Tibor, valamint a hajdúböszörményi Maghy Zoltán és Káplár Miklós szervezték meg elsőként a Hortobágyi Kolóniát 1928-ban – ismertette. Az alapítók sok időt töltöttek a pusztán és festettek a szabadban. Az alföldi festészet meghatározó alakjaivá váltak idővel.

A művésztelep az elmúlt közel száz évben kisebb-nagyobb megszakításokkal működött, majd 2012-ben Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep – Hortobágy néven alakult újra. A művésztelep megszervezését 2003-ban kezdtem el. A hortobágyin kívül van egy másik táborom is, az Vámospércsen, amelynek különlegessége, hogy abban csak nők vesznek részt – tudatta H. Csongrády Márta, aki kérdésünkre elmondta, a mostani tábor augusztus 17. és 26. között zajlik, melyen grafikusok, fotósok és festők az alkotók. Hozzátette, hogy a korlátozott anyagi lehetőségek miatt már csak tíz naposak ezek a táborok és maximum huszonöten vehetnek részt rajta. Az első meghívókat már januárban kiküldik. – Idén huszonegyen fogadták el a meghívást. Vannak közöttük olyanok, akik csak néhány alkalommal vettek eddig részt, de van, aki már harminc éve visszajár. Jómagam 1986 óta vagyok tagja az alkotótábornak – tette hozzá a táborvezető.

A művészek a tíz nap alatt nemcsak az Alföld egyik legszebb részét örökíthetik meg művészetükkel, hanem egymással is találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek. Köttetnek új barátságok, amelyek révén vissza is hívják egymást más művésztelepekre, kiállításokra. – Az alkotási stílusok folyamatosan változnak, a tábor arra is alkalmat ad, hogy a művészek megoszthassák saját tapasztalataikat. Az alkotómunka mellett előadások is vannak, illetőleg van lehetőség referenciamunkák bemutatására, különböző festési technikák, fogások átadására is – fogalmazott H. Csongrási Márta.

Kiállítás Debrecenben

A Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep egyik résztvevője a 72 éves kárpátaljai Krisza János, aki ottjártunkkor a Tisza-part egy csendes, nyugodt szakaszát örökítette meg.

– A kiveji művészeti akadémián végeztem építészként, de a tervezési munkát már abbahagytam, a művészettel telnek a mindennapjaim – árulta el a nyugdíjas alkotó, aki legutóbb 2013-ban vett részt a táborban. Hozzátette, leginkább realista stílusban alkot, művészi krétával skicceli fel a grafikai munkát, amelyet ezután egy lakkhoz hasonló speciális anyaggal rögzít.

Somogyi László Gábor második alkalommal résztvevője a tábornak. Festészetet és szobrászatot még Kolozsváron tanult, de jelenleg Vámospércsen él, ahol művészetet tanít a helyi és környékbeli gyerekeknek. Az alkotótáborba festőként érkezett, ottjártunkkor egy kikötő látképét vitte vászonra.

– A tóparton a színekkel lehet a legjobban a víz tükröződéseit, érdekességeit megörökíteni – árulta el. Véleménye szerint a jó téma, a szép környezet mellett fontos a pozitív hangulat és a társaság. – Mindenki a művészetet szolgálja, de más-más nyelvezettel, így ez egy nagyon jó alkalom, hogy találkozzunk másképpen gondolkodókkal – vélekedett.

Az elkészült alkotások egy részét az alkotótábor helyszínéül szolgáló Górés-Tanyán hagyják a művészek, amelyekből a későbbiekben kiállításokat szerveznek. Egyik ilyen a debreceni Tímárház – Kézművesek Házában lesz, szeptember 4-én, amikor a telep lengyel művészeinek alkotásaiból rendeznek kiállítást.

Bekecs Sándor