Kiteljesedik a nemezelésben a debreceni néprajzkutató

A múlt és a hagyományok mélységes tisztelete, valamint az extravagancia és a modern újítás egyaránt jellemzi Mátrai-Nagy Andrea Bíborka néprajzkutatót, a Demki kreatív igazgatóját. Ez a kettősség az életében is megjelenik, ugyanis míg a munkájában a népművészet népszerűsítésével foglalkozik, addig egyéni alkotásaiként egészen különleges és modern darabok születnek. – Egész életemet végigkísérte a kézművesség. Mint mindenki más ezen a téren, én is sokáig kerestem a helyemet, hogy melyik lenne az a mesterség és szakma, amelyben a legjobban ki tudnék teljesedni – fogalmazott.

Elmondta: azért választotta a nemezkészítést, mert nem a klasszikus hagyományos népi vonalat követi.

– Természetesen a hagyományokból indulok ki, a népi elemeket és motívumokat használom, de mindezt rendkívül újragondolt és extravagáns formában teszem. Kedvenc volt tanárom, Vetró Mihály nemezkészítő mester mondta mindig, hogy amikor nemezelünk, akkor 30 százalékban megtervezhetjük, hogy mit szeretnénk alkotni, ami aztán 70 százalékban sikerül valahogy, így az eredmény nem biztos, hogy azonos a tervekkel – nevetett. – Én pont ezt találtam meg, és szeretem ebben a mesterségben, hogy mindig van egy elképzelés a fejemben, ami aztán a munkafolyamat közben alakulgat – tette hozzá. A művész a hétköznapokban a népművészeti központként ismert debreceni Tímárházban dolgozik. – A munkámban teljes odaadással végzem a népművészet megismertetését és széles körben való terjesztését. Számomra a népművészet és az indentitástudat alapérték. Azt tartom hivatásomnak, hogy ezeket minél több emberrel megismertethessük, mert sokaknak nincs lehetőségük arra, hogy felfedezzék ezeket a kincseket – mondta Mátrai-Nagy Andrea Bíborka.

Hozzátette, saját alkotási folyamataiban csak a stílusjegyekben és formákban hasonlítanak munkái a hagyományoshoz, ott egy modern vonalat képvisel.

A nemezelés hallatán sokaknak eszébe juthatnak a hagyományos falunapok, vásárok és egyéb rendezvények, ahol apró kulcstartókat, esetleg labdákat lehetett készíteni vagy vásárolni. Napjainkban azonban az már egyre kevésbé köztudott, hogy az ősi technika segítségével cipők és ruhadarabok is készültek. – A nemezgyapjú rendkívül rugalmas, alakítható anyag, akár a formáját, akár a színét tekintve – mondta Mátrai-Nagy Andrea Bíborka néprajzkutató, aki maga is űzi a mesterséget. – Birkagyapjú az alapanyag, amelyet forró vizes szappanos gyúrással állítunk össze rugalmas, természetes anyaggá – fogalmazott. Mint elmondta, a folyamat részeként kirakják a gyapjúszálakat különböző irányban, ezeket meglocsolják, megszappanozzák, majd kézzel kezdik el „suvickolni”. – Ez egy-két napos folyamat, ami fizikai erőnlétet is igényel. Különböző változatai vannak; van olyan, hogy géz alapanyagra nemezelek – osztotta meg. A ruhák készítéséről megtudtuk, hogy vagy egy nagy lapot nemezelnek, amelyből aztán kiszabják az öltözetet, vagy eleve már formára készítik el a részeket. – A színeket a készítés előtt és utólag, festéssel is megkaphatja az anyag, és vannak egészen különleges, színátmenetes verziók is – mondta. – Nekem ez a megmunkálási technika az, amiben leginkább ki tudok teljesedni – tette hozzá Mátrai-Nagy Andrea Bíborka.

HBN