egy ladányi alkotó munkái

2021.01.11. 10:44

A jó nemez egy életre szól

A nemezelés számtalan lehetőséget rejt magában, fantáziánkon múlik, mit készítünk.

A nemezelés a legősibb, több ezer éves tex­tilkészítési technika, melyhez nem kell más, mint gyapjú, szappan, meleg víz és az alkotó kezei. B. Szilágyi Edit mindig is szeretett alkotni, rajzolni, festeni, ezek a területek óvónőként is közel álltak hozzá. 2015-ben hagyott fel az óvónői munkájával, ekkor már érlelődött benne egy játszóház megnyitásának gondolata. 2016-ban kezdett el Nádudvarra járni a Népi Kézműves Szakközépiskolába, ahol Árvai Anikó és Vetró Mihály tanítványaként sajátította el a nemezelés fortélyait.

Napkeleti vár – nemezből | Fotó: B. Szilágyi Edit-archív

– Az iskola elvégzése után nemezelgettem ugyan, de inkább csak ajándékba, magamnak vagy a játszóházamnak. Ahogy a vírus miatt a játszóházat egy időre be kellett zárni, úgy előtérbe került a nemezelés. Mindenképpen szeretnék szakmai irányban is fejlődni, megmutatni, saját fantáziából mit tudok alkotni – osztotta meg a Naplóval B. Szilágyi Edit püspökladányi nemezkészítő.

A nemezelés során gyapjúszálakból készítenek textilt. A gyapjúszálak – mint mindenféle szőrszál – felületét pikkelyek borítják. – Ezek a pikkelyek lúgos vagy savas kémhatásra megnyílnak. Ahogy szappanos forró vízzel simogatjuk, mozgatjuk, gyúrjuk az anyagot, a szálak összekapaszkodnak és összezsugorodnak, ezáltal egy eltéphetetlen, masszív felületet hoznak létre – tudatta B. Szilágyi Edit.

A végeredmény meglepetés

Mint mondta, bármilyen állat szőréből lehet nemezelni, de a legalkalmasabb erre a birkának a gyapja. Mivel élő állat szőrét vágják le, így ez egy olyan kézműves technika, mely során sem állatnak, sem növénynek nem esik bántódása.

A sárréti táltos legendája | Fotó: B. Szilágyi Edit-archív

– Vágni magát a gyapjút nem szoktuk, mert akkor sérülnek a szálak, mindig tépjük. Kétféle kiszerelésű gyapjú létezik: a rövid szálú, durvább bundagyapjúból inkább masszív tárgyakat készítek, míg a finom szálú szalaggyapjúból inkább ruhadarabokat – részletezte a püspökladányi alkotó.A nemezeléshez kevés eszköz kell, azonban létre lehet hozni bármit: ruhadarabokat, tárgyakat, játékokat, cipőket, kalapokat, bábokat, táskákat, takarókat, szőnyegeket.

– Az az érdekes a nemezelésben, hogy eltervezek valamit, kirakom a mintát, majd elkezdem nemezelni, és a végeredmény egy kicsit mindig meglepetés. Egy jó minőségű gyapjú egyharmad részével zsugorodik, tehát a harmadát veszti el. Ezt mindig rá kell számolni, mikor tervezek valamit. Ha nincs jól meggyúrva a nemez, nem éri el ezt a zsugorodást, ilyenkor laza marad az anyag, elszakadhat, kilyukadhat. Ha viszont jó masszívra meg van gyúrva, egy életen át szolgálja tulajdonosát – mondta B. Szilágyi Edit, aki legszívesebben bábokat, díszleteket, jelmezeket, mesejátszó készleteket készít.

A mesélő nemezek játékosak és tanítanak

A gyerekek rendszerint mindenféle kézműves technikával szívesen eltöltik szabadidejüket. Több olyan ősi technika is van, aminek kipróbálásával megismerkedhetnek a hagyományainkkal, értékeinkkel. B. Szilágyi Edit óvónőként is a mesékkel és a kézművességgel foglalkozott legszívesebben, ezeket a területeket igyekszik ma is minél szélesebb körben megismertetni a gyerekekkel. Bábokat, díszleteket, jelmezeket, mesejátszó készleteket készít nemezből, ezek segítségével adja át a magyar népmesék tanulságait. Díszítéshez fém kincseket, üveg dekorkavicsokat, gyapjúfonalat, növényi és selyemrostokat, gyöngyöket használ.

A püspökladányi nemezelő népmesékhez is készít jelmezeket | Fotó: B. Szilágyi Edit-archív

– Nehéz kérdés, ha valaki kézműveskedéssel foglalkozik, hogy alkosson vagy „gyártson”. Szívesen készítek eladásra és megrendelésre is holmikat, ilyenkor azonban kompromisszumot kell kötni, és figyelembe kell venni a vásárlói igényeket. Legszívesebben mesélő nemezeket készítek, melyek témáját főképp a magyar népmesék és legendák kiapadhatatlan kútjából merítem, és saját fantáziavilágommal elegyítem.

„Szimbolikus népmesei helyszíneket és szereplőket jelenítek meg, nemcsak esztétikai élményt próbálok nyújtani, hanem a nemezeken keresztül szerepjátékra, bábozásra és mesélésre ösztönözni a gyerekeket”

– mondta a püspökladányi nemezkészítő, aki a magyar népmeséket és legendákat igyekszik minél szélesebb körben ismertté tenni, továbbörökítve a bennük rejlő archaikus tudást. A játszóházában minden korosztály számára tartanak kézműves-foglalkozásokat is, ahol többek között a nemezelés fortélyaival is ismerkedhetnek gyerekek és felnőttek.

– Azt veszem észre, hogy a nemezeim közül a manókat, manókunyhókat talán nagyobb érdeklődés övezi, ám arra törekszem, hogy az ősi magyar népmesék szereplői, jellegzetes alakjai is visszataláljanak a gyerekek világába, ezért olyan szimbolikus népmesei szereplőket, helyszíneket is készítek, amikkel többféle magyar népmesét is el tudnak játszani a gyerekek, illetve a jövőben konkrét magyar népmesékhez is igyekszem teljes mesejátszó készleteket készíteni – mondta B. Szilágyi Edit.

Kiss Dóra

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában