Ezerfélét alkothat, aki ismeri a nemezelést

Ugyan volt idő, amikor háttérbe szorult ez a népi mesterség, manapság reneszánszát éli. Vidák István és Nagy Mari az 1970-es években újra felfedezték és tanították ezt az ősi tevékenységet, azóta pedig egyre több jó nemezelő van hazánkban és megyénkben egyaránt. A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület táboraiban is sokan sajátítják el, és végzik ezt a tevékenységet a hétköznapokban is.

Természetes anyag

Berencsi Erika nemezes évek óta alkot állati szőrből, elsősorban gyapjúból tárgyakat.

– Ehhez a tevékenységhez nem kell megölni az állatot, hiszen évente kétszer megnyírják a birkákat, abból nemezelünk. A lenyírt szőrt tisztítás, mosás után ki kell fésülni, ezt nevezzük kártolásnak, utána pedig lehet festeni a gyapjút növényi és mesterséges festékekkel egyaránt. A nemeztárgyak készítéséhez csak víz kell és az emberi kéz melege, a kéz által történő mozgatás. Lehet az simogatás, gyúrás, a végső fázisban pedig egy erős behatás. A gyapjúszálak úgy néznek ki, mint egy toboz. Amikor meleg víz éri őket, amikor mozgatódnak, akkor a gyapjúszálak lemezkéi szétnyílnak és a mozgatás hatására összeakadnak, olyannyira, hogy soha többé nem válnak el – részletezte Berencsi Erika.

Lakóhelytől viseletig

A nemezes szakoktató elmondta, a gubancos szálakból bármit el lehet készíteni. – Cipő, nadrág, szoknya, mellény, süveg, kalap, ékszerek, de őseink lakóhelye, a jurta is nemezből készült. A gyapjút lehet kombinálni más anyagokkal, gézzel, selyemmel, ezzel még kellemesebb tapintású alkotások születnek. Azt látom, hogy a sálak, sapkák, süvegek nagyon népszerűek manapság. Ezek nagyon jó viseletek, mert télen fűtenek, nyáron hűtenek a gyapjú természetes tulajdonságából kifolyólag. A használattól ugyan elvékonyodhat, a színe pedig idővel – főként a napsugaraknak kitéve – megkophat, de szinte semmi dolgunk vele. Mosni, ha jól van gyúrva a nemez, akkor nem is nagyon kell, hiszen nem koszolódik olyan könnyedén – fűzte hozzá.

Közösségben jó

– Egy nagy szőnyeget egyedül borzasztóan nehéz meg­gyúrni, viszont ha összegyűlik egy jó csapat, akkor kellemes munka kerekedik ki belőle. Hamarabb elkészül, és keményebb is lesz.

„Azt tapasztalom, hogy jó közösségkovácsoló szerepe van a tevékenységnek.”

Egyáltalán nem nehéz megtanulni, már a gyerekeket is be lehet vonni a nemezelésbe. Azt gondolom, ez nagyon hasznos, hiszen nem mindegy, hogy milyen manuális tevékenységet végeznek a csöppségek. Ez mindenképpen fejleszti a kreativitásukat, a kézügyességüket, a finommotorikus képességeiket. A tenyerünk tele van mindenféle idegpályával, így az, hogy a természetes anyagú gyapjúval foglalkozunk, simogatjuk, gyúrjuk azt, stimulálja a szervezetünket. A tanulási nehézségekkel küzdő gyereknek segíthet, hogy a kezével létrehoz egy használható tárgyat – tette hozzá Berencsi Erika.

Bucsi Bernadett Ildikó